Sokkoló jelentés a magyar vidékről: a Gálvölgyi-féle esetek töredékében ér ki a mentő 15 perc alatt

Míg az azonnali ellátásra szorulókhoz országszerte átlagosan az esetek 78 százalékában értek ki 15 percen belül a mentők, addig az úgynevezett P2-be sorolt segélykérőknek már csak alig valamivel több mint a feléhez – derül ki az Országos Mentőszolgálat Pintér Sándor belügyminiszternek készített jelentéséből. A lapnak az OMSZ belső működését is ismerő szakember elmondta, hogy mind a P1-be, mind a P2-be sorolás azonnal ellátandó feladatot jelöl. Csak míg az előbbihez orvossal vagy mentőtiszttel dolgozó rohamkocsira van a szükség, az utóbbihoz „elég lehet” a mentőgépkocsi is - írta a Népszava.

A cikk szerint ami a mentők kiérkezési idejét illeti, az általában a megyeszékhelyeken jónak mondható. 11 nagyvárosban minden P1-es esetben 15 percen belül a helyszínen voltak a mentők, 9-ben viszont csak 80-95 százalékban tudták ezt teljesíteni. E tekintetben a legrosszabbak esélyei a budapestieknek, a veszprémieknek, a debrecenieknek és a miskolciaknak vannak.

A P2-es kategóriájú eseteknek azonban alig a negyedében ér ki a mentő 15 percen belül Budapesten. Ezen esetekben a fővárosban a segélykéréstől a kiérkezésig átlagosan 36 perc telik el. Miskolcon az esetek felében sikerül megvalósítani a 15 percen belüli kiérkezést.

A vármegyék összehasonlításából az is kitűnik, hogy Pest megyében élők esélyei a legrosszabbak, mind a P1, mind a P2 hívásoknál. Ide már csak az esetek alig kétharmadában (63,9 százalékban) ér ki 15 percen belül a rohamkocsi. Ha pedig valakinek „csak” P2-be sorolt azonnali ellátásra volt szüksége, akkor alig harmaduk (31 százalékuk) kapott a vizsgált időszak alatt segítséget negyedórán belül. A jelentésből az is kitűnik, hogy amíg Budapesten és Pest megyében 100 ezer lakosra 5 mentőautó jut, addig az ország többi területén közel kétszer annyi.

- írták.

Ezek a fenti adatok azért nagyon fontosak, jegyezte meg a lap- mert a mentés gyorsaságáról és a 15 perces kiérkezési ablak tartásáról 2017 óta nem közöl adatokat az OMSZ, erről vélhetőleg a romló statisztikájuk miatt szoktak le, hiszen, míg 2014-ben a sürgős hívások 72,5 százalékában odaértek a betegért 15 percen belül, addig egy évvel később az esetek 68-69 százalékában, 2017-ben már csak 64-65 százalékában sikerült ezt abszolválniuk.

A legkritikusabb helyzetben már akkor is a Pest-megyeik voltak, ahol a hívások felében sem sikerül odaérni negyedóra alatt a beteghez.

A romlás annak fényében is különösen meglepő volt, hogy a kormányzat uniós forrásokból hozzávetőleg 15 milliárd forintot költött el arra, hogy a mentők tíz esetből legalább kilencszer negyedórán belül odaérjenek a segítségre szorulókhoz – közölte a lap.

Frissítés (2023.06.05. 20:10): Megszólalt a Mentőszolgálat!

Cikkünk megjelenése után az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünknek az Országos Mentőszolgálat. A Győrfi Pál kommunikációs és pr vezető által jegyzett, a Népszava írására vonatkozó kommentárt változtatás nélkül közöljük:

"A cikk valótlanul állította, hogy a mentőknél „mind a P1-be, mind a P2-be sorolás azonnal ellátandó feladatot jelöl”, vagyis egyformán sürgős és ezzel azt a hamis látszatot keltette, hogy az életveszélyes esetekhez a hívások alig egynegyedében ér ki a mentő 15 perc alatt Magyarországon. A valóság az, hogy a P1 és P2 rövidítések nem az ellátáshoz szükséges mentőegység szintjét, hanem sürgősségi szinteket jelölnek. A P1 sürgősségi szintű esetek jelentik a közvetlen életveszélyt, ahol azonnali mentő riasztásra van szükség, ilyenkor a mentésirányító a mentőegység szintjétől függetlenül a legközelebbi mentőegységet riasztja és folyamatos telefonkapcsolatban segíti a bejelentőt a mentő megérkezéséig. Erre példa lehet gyermek gázolás, karambol, újraélesztés, szívinfarktus, légúti elzáródás, eszméletlen állapot, erős vérzés, tűzeset, robbanás sérültje, megindult szülés. Az ilyen esetekben a mentők jelenleg átlagosan 9,32 perc alatt érkeznek a helyszínre Magyarországon. A P2 sürgősségi szintű eseteknél nincs közvetlen életveszély, így nem indokolt az azonnali mentőriasztás. Erre példa lehet egy enyhébb rosszullét életveszélyre utaló tünetek nélkül, csonttörés gyanúja stabil általános állapottal, sebzés komoly vérzés nélkül vagy órák- napok óta fennálló panaszok hirtelen állapotváltozás nélkül. Az ilyen esetekben a mentők átlagosan 20,6 perc alatt érkeznek helyszínre az ország területén. Ugyancsak valótlan állítás, hogy „egyre több orvos és mentőtiszt hiányzik, ez azt eredményezi, hogy nem lehet a sürgős esetekhez elég rohamkocsit küldeni” A valóság ezzel szemben az, hogy az orvos, mentőtiszt álláshelyek száma az Országos Mentőszolgálatnál 898, az orvos, mentőtiszt munkakörökben jelenleg foglalkoztatottak száma az Országos Mentőszolgálatnál 951, vagyis a betöltöttség 105,9 %-os."