Újabb drágulási hullám: durván emelkedik az üzemanyag és az alkohol ára heteken belül

A jövő évtől – két lépésben – automatikus adóemelést vezetnek be Magyarországon az infláció mértékétől függően több adónemnél. Ez azt jelenti, hogy az infláció mértékével növekszik

2025-től minden évben a szeszes italok (bor, sör, égetett szesz) és az üzemanyagok (benzin, gázolaj, LPG) jövedéki adója, továbbá a gépjárműadó, a regisztrációs adó, (személygépkocsikra és motorkerékpárokra fizetendő) és a gépjármű-átírási illeték; 2026-tól pedig a dohánytermékek jövedéki adója és a cégautóadó (megjegyzés: a dohánytermékek jövedéki adóját 2025 elejétől még a szokásos módon, tehát nem az inflációhoz igazítva emelik).

A változtatás praktikus oldala, hogy a jövőbeli adóemelésekhez nem lesz szükség újabb törvénymódosításra, kiszámíthatóvá tenné az adóemelést, miközben a költségvetési adóbevételek lépést tartanak az inflációval - áll az Oeconomus Gazdaságkutató alapítvány elemzésében.

A vonatkozó törvényjavaslat szerint „az adó mértéke a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált (azaz emelt) összege0ö. Ez alapján az első automatikus adóemelés 2025-ben várhatóan 4,1% lesz a KSH júliusi inflációs adata alapján. A konkrét új adómértéket a NAV-nak a tárgyévet megelőző év október 31-ig kell közzétennie. Ez alól kivétel az idei év, amikor is december 15-ig kell kihirdetni az érintett adók jövő évi mértékét.

Az inflációkövető adóemelés hatásai

Ami a jövő évi költségvetés bevételi oldalát illeti, a Költségvetési Tanács Véleménye szerint (2024.11.07.):

• A jövedéki adó előirányzata 1702,9 milliárd forint, 7,0%-kal (összegében 112,1 milliárd forinttal) több a 2024. évi várhatónál. Az adóbevétel emelkedéséhez hozzájárul, hogy a dohány jövedéki adó mértéke 8%-kal, míg az üzemanyag és egyéb (többek között a szeszes italok) jövedéki adója az előző év július havi infláció mértékével emelkedik jövőre.
• A regisztrációs adó előirányzata 25,7 milliárd forint, amely 11,3 milliárd forinttal több a 2024. évi várható bázisnál, aminek oka, hogy a kevésbé környezetkímélő gépjárművek esetén magasabb adómérték kerül bevezetésre és 2025-től életbe lép az inflációkövető éves adóemelés.
• Az illetékbevételek előirányzata 275,4 milliárd forint, amely 13 milliárd forinttal (5 százalékkal) több az idei várakozásnál. Jelentős elmozdulás a bevételekben az ingatlanforgalom élénkülése nyomán várható, emellett az inflációval emelkedik a gépjármű és a pótkocsi tulajdonjogának átírási illetéke.
• A gépjárműadó címén 102,7 milliárd forint az előirányzat, amely 4,1 százalékkal több a 2024-es várhatónál (98,7 milliárd forint).

Inflációs hatásoknál két erő játszhat szerepet:

1. felfelé irányuló nyomás: az árak emelkednek az adóemelés hatására, amennyiben az adóemelés mértékét tudják érvényesíteni a fogyasztói árakban a kereskedők. Közgazdasági háttér: az üzemanyagok, a dohány- és alkoholtermékek kereslete rugalmatlannak számít. Ez azt jelenti, hogy az árak emelkedésével kevésbé csökken a keresletük (fogyasztásuk), mivel alapvető terméknek számítanak, amit sokak nem tudnak nélkülözni (pl. munkába-iskolába járásnál az üzemanyag, vagy épp a dohányzóknál a cigaretta). A fogyasztási szokásokat módosíthatja az adóemelés, a kevésbé minőségi, de olcsóbb termékek irányába terelve a keresletet. Tehát összességében a rugalmatlan kereslet miatt az adóemelést át tudják hárítani a lakosságra, növelve az árakat a termékeknél, mely további inflációt gerjeszthet a termékcsoportok esetében. A teljes inflációra való hatás kisebb mértékű lehet ezen termékcsoportok alacsonyabb súlya miatt az inflációs kosárban (szeszes italok súlya 3,4%, dohányáruk súlya 4,8%, járműüzemanyagok súlya 6%, összesen 14,2%-os súly). 2025-ben a dohánytermékeknél még nem vezetik be az inflációkövető adóemelést, a szeszes italok és üzemanyagok esetében viszont igen. E két utóbbi termék jövedéki adója várhatóan 4,1%-kal nő, és ha teljes mértékben áthárítják a fogyasztókra ezt az adóemelést, az számításaink szerint a teljes inflációban 0,4 százalékpontos emelkedést okozhat 2025 januárjában.
2. (gazdaság)politikai, lefelé irányuló nyomás: amennyiben az inflációhoz van kötve az adóemelés nagysága, politikailag kedvező lépés (népszerűség növelése végett) minél alacsonyabban tartani az infláció mértékét, így kisebb mértékű lesz az automatikus adóemelés is (és így az abból következő áremelkedés az adott termékeknél). Ez ösztönözheti a gazdaságpolitikát olyan lépések meghozatalára, mellyel az inflációt kordában tartják, sőt akár lassítják annak mértékét. Történelmi párhuzam, miszerint amely fejlődő országokban bevezették a kötvénypiacot, a politikai döntéshozókra nagyobb nyomás hárult a közvélemény részéről, hogy ne hagyják elszállni az inflációt, így annak mértéke ne haladja meg a kötvények kamatát (erodálva a kamatozásból származó bevételt).

A második pont elméletét a San Francisco-i Fed kutatási eredményei is bizonyították a gyakorlatban. Rose és Spiegel (2015) az infláció és a helyi (belföldi), nominális, nyilvánosan forgalmazott, hosszú lejáratú (10 éves), hazai pénznemben kibocsátott kötvények piaca közötti kapcsolatot vizsgálta. Az elmélet szerint a kötvénytulajdonosok az infláció miatt tőkeveszteségnek vannak kitéve (elinflálódik a kötvény kamata és befektetett összeg is), és ezért potenciális inflációellenes erőt képviselnek, ami miatt akár lobbiznak is (a belföldi kötvények kibocsátása politikai nyomást gyakorol a kormányra, hogy alacsonyabban tartsa az inflációt – miközben a magasabb inflációval az adósságukat akár el is inflálhatnák). Több mint 200 ország adatait vizsgálták 1970 és 2012 között. Az eredményeik szerint a kötvénypiaccal rendelkező, inflációs célkövetést alkalmazó országokban az infláció körülbelül 3-4 százalékponttal alacsonyabb, mint a kötvénypiac nélküli országokban. Ez az eredmény nem érzékeny a különböző modellfeltevésekre, becslési módszerekre.