Trump vagy Harris? Így fektesd be a pénzed, ha kaszálni akarsz az amerikai elnökválasztáson

Pénzcentrum: Augusztus elején „összeomlott” a japán tőzsde. Sikerült a piacnak "rendbe hoznia" magát, vagy megmaradtak azok a tényezők, amelyek miatt továbbra is megvan az esélye egy hasonló piaci reakciónak? Óvatosabbak lettek azóta a befektetők? Merre tolódott el a mozgástér?

Kadocsa Péter: Nyilván nagyon érdekes időszakot élünk. Ugyanakkor, ahogy közeledünk az amerikai elnökválasztáshoz, azt gondolom, hogy minden más szempont egyre inkább a háttérbe szorul – gyakorlatilag ezen az egy szemüvegen néz most a piac mindent. De hogy a kérdésedre is konkrétan válaszoljak: természetesen a nyár eseményei után egyrészt óvatosabbak lettek a befektetők, másrészt az is jó látszik, hogy sokkal nagyobb az amplitúdója a mozgásoknak. Mivel nagyon bizonytalan minden, így egy korábban önmagában marginálisnak tekinthető előrejelzés vagy akár egy közvélemény-kutatás hatására is hatalmasat tud lendülni a piac. A japán tőzsdei krach után ezzel együtt is teljesen magához tudott térni a piac, olyannyira, hogy az USA-ban újabb csúcsokat döntöget. Ezt segíti a FED politikája is, így kifejezetten lendületes mozgásokat produkált ebben az időszakban az amerikai részvénypiac.

Hosszú idő után kamatcsökkentésbe kezdett az amerikai jegybank, a FED. És bár egyelőre kifejezetten lendületes mozgásokat látunk, sokan mégis attól tartanak, hogy a kamatcsökkentéseket a tőzsdén komolyabb visszaesés, esetleg krach követi. Valós lehet ez a félelem?

Valóban ritkán, jellemzően csak vész esetén szokott olyat csinálni a FED – legalábbis eddig ez volt a tapasztalat -, hogy 50 bázispontot csökkentsen a kamatokon, általában 25 bázispontnál nagyobb mértékben nem szokott vágni az irányadó rátán. Ez a lépés mondhatná azt a befektetőknek, hogy baj van, ugyanakkor mi ezt a félelmet nem látjuk. Az látszik, hogy a piac egyáltalán nem így fogta fel ezt a helyzetet. Úgy tűnik, a FED döntése inkább megágyazott az ún. „soft landing”-nek, és ezt pozitívan értékelte a piac.

Akkor ti nem számítotok recesszióra?

Jelenleg az úgynevezett leading indikátorok (a vezető indikátorok az "input-orientált" gazdasági mutatók, amelyek már korábban mutatják a változást mielőtt azt a gazdaság érzékelné – a szerk.) az amerikai piac esetében nem ebbe az irányba mutatnak, de összességében a többi piacokon nem ilyen rózsás a kép. Az európai és a feltörekvő piacokon is az látszik, hogy lassulnak a gazdaságok. Nyilván ennek a mértéke és a lassulás formája, ami még kérdéses. Mi úgy látjuk, hogy ez tulajdonképpen a növekedés mérséklődésében fog inkább testet ölteni, tehát a legtöbb piacon a „soft landing”nek látják a befektetők a legnagyobb valószínűségét. Ahol kell, persze tesznek is kormányzati szinten ezért: nem véletlenül avatkozott be a kínai kormány, amely egy jól látható élénkítő csomaggal próbálja kezelni ezeket a problémákat.

November elején elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban. Elkezdte már beárazni a piac az egyes végkimeneteleket; kinek a győzelmére fogad jelenleg a piac?

Fifty-fifty az állás, így alapvetően maximális bizonytalanságot lehet látni a piacon is. Ugyanakkor, mivel egy hibahatáron túli Kamala Harris előnyből értünk el ebben a relatív rövid időszakban egy ilyen kiegyensúlyozott állapotra, ezért a piac azt kezdi el árazni, hogy Donald Trump lesz a befutó. Legalábbis azokat a mozgásokat látjuk a piacon, amelyek egy Trump-győzelem esetén szoktak megtörténni. Konkrétan ugyanaz a folyamat látszik most, mint az elhíresült Trump-Biden vita után, ahol a leköszönő elnök tragikusan rosszul szerepelt. Körülbelül hasonló szinteken vannak azok a részvények, azok az árfolyamok, amelyek azt mutatják, hogy a piac kezdi visszaárazni azt a helyzetet, amikor a Trump győzelme viszonylag valószínű volt. Összefoglalva a jelenlegi helyzetet: a szakértők nem tudják, a piac viszont úgy véli, hogy a Trump befutása valószínűbb.

Mennyire befolyásolja a ti piaci döntéseiteket az egyik vagy a másik szcenárió, készülnek már erre a forgatókönyvek?

Nem egyszerű a helyzet, mert egyrészt nagyon bizonytalan a választások végkimenetele, másrészt, bár megvannak a nyilvánvaló gazdaságpolitikai különbségek, a tényleges irányok még nem látszódnak. Amennyiben Trump lesz a befutó, és a szenátus is republikánus összetételű lesz, akkor egy magasabb költekezéssel járó gazdaságpolitika mindenképpen benne van a pakliban. Ezt a piac el is kezdte árazni, hiszen jelentős hozamemelkedés volt az elmúlt hetekben. Ez globális vonatkozásban is fontos tény, hiszen az amerikai kötvénypiac a világ egyik legnagyobb piaca, amely hatással van az egész világra.

Viszont nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy számos más bizonytalanság az amerikai elnökválasztás után is benne marad a rendszerben. Egyre inkább kardinális kérdés például, hogy mi lesz Ukrajnában. Az európai és azon belül a közép-kelet-európai régió számára ugyanis kulcskérdés, hogyan alakul a szomszédunkban dúló háború.

Itt érdemes megjegyezni, visszautalva az amerikai tőzsdére is, hogy mindenképpen feltűnő, hogy az amerikai piac szárnyal, ugyanakkor az árazások elképesztően drágának tűnnek, történelmi kontextusban is nézve. Gyakorlatilag eltűnni látszik az a kockázati felár, amit mondjuk az amerikai részvénypiacba való befektetéssel meg tudunk nyerni. Addig Európában ez mondjuk átlagos szint körül van, picit talán drágább az átlagnál, és Kelet-Európában vagy a mi régiónkban pedig kifejezetten olcsóknak tűnnek ezek a piacok. Látszik az, hogy ez a háborús diszkont, amiben persze óriási szerepe van megint az amerikai elnökválasztásnak, annak a hatása például jelentős tud lenni.

Vannak olyan jól elkülönülő instrumentumok, amelyekben attól függően van nagyobb perspektíva, hogyha Harris vagy épp Trump nyeri az amerikai elnökválasztást?

Persze, nyilván vannak ilyen egyértelműbb példák - mint például a kriptovaluta, főként a Bitcoin piaci helyzete -, ugyanakkor többnyire nem ennyire könnyű ezt ezen a leegyszerűsített politikai vonalon szétszálazni. Rengeteg a bizonytalanság a tekintetben, hogy milyen konkrét gazdaságpolitikai döntések fognak születni, amennyiben Trump vagy épp Harris lesz a befutó. Az is kérdéses, hogy a választások után mikorra rajzolódnak ki a gazdaságpolitikai és a külpolitikai irányok, amelyek meghatározzák a piacok mozgását is. Tehát mi óvatosabbak vagyunk most, jelentős pozíciókat nem veszünk föl.

Hazánk megítélése a befektetők körében nem volt a legjobb az elmúlt időszakban. Mit láttok, mennyiben befolyásolhatja mindezt a kormány által nemrég meghirdetett 21 pontos gazdasági akcióterv? Jó az irány?

Valóban, az elmúlt időszakban nem voltunk egy kifejezetten kedvelt célország befektetési szempontból, de azért az erős túlzás, hogy el vagyunk szigetelődve. A rövid távú piaci mozgások tekintetében – mint például a forint gyengülése, különösen a zlotyhoz képest, ami a lengyel választások után látványos volt – én azt látom, hogy a kelet-európai vagy feltörekvő piaci régiónak a hatásai egyértelműen lekövethetőek Magyarországon is. A kormányzat nyilvánvalóan készül arra, hogy a növekedést fenn tudja tartani, élénkíteni. Számos intézkedést hozott. A kormányzat által kitűzött 3-6%-os növekedési sáv persze elég széles. A 3%-ot reális célnak látom, a 6 százalék kapcsán viszont nagyon nehéz elképzelni, hogy meg tud valósulni. Ilyen mértékű GDP-növekedéshez kevés a belső gazdaságpolitikai beavatkozás, ehhez mindenképp valami külső dolognak is kellene történnie.

Hamarosan érkeznek a hitelminősítők év végi jelentései Magyarországról. Számítasz felminősítésre vagy lejjebb sorolásra?

Azt a körülményt biztosan vizsgálni fogják a hitelminősítők, hogy az Európai Unióból érkező pénzek elmaradása végleges lesz-e, de én alapvetően nem számítok arra, hogy leminősítenék Magyarországot. Szerintem meg fogják erősíteni a jelenlegi adósbesorolásunkat.

Két, az alapkezelők piaci helyzetét (is) lényegesen befolyásoló mozzanattal indul a 2025-ös év a befektetési piacon. Az egyik, hogy jövőre mintegy 3000 milliárdos tőke- és kamatkifizetés terheli majd az államkasszát. Ebből csak 1800 milliárdot a prémium állampapírokra kell kifizetnie az államnak, aminek a java része ráadásul az első negyedévben esedékes. Mit gondolsz, mennyire rajzolhatja át a befektetési piacot ez a komoly kiáramlás? Hogyan kalkuláltok, várhatóan mennyi pénz folyhat be a befalapokba?

Hogy teljes képet kapjunk, kicsit érdemes visszatekinteni. Az látható, hogy az elmúlt másfél-két év nagyon jó volt a befektetési alapok számára. Nyilván az orosz-ukrán háború és az azt követő felugró inflációs időszak egy nehéz, kihívásokkal teli időszak volt, de azt követően kifejezetten jó piaci környezetben működtek a befektetési alapok, kiváló hozamokat értek el. A magas kamatkörnyezetben a különböző kötvénytípusú pénzpiaci alapok vonzották főleg a befektetőket, de ez a jó trend fennmaradt, és már-már az érdekesebb, kockázatosabb stratégiákat is elkezdték vásárolni az ügyfelek. A jövő évben várható pénzbőség tekintetében tehát, figyelembe véve a kiemelkedő historikus hozamokat, jó eséllyel keresik majd a befektetési alapokban is az ügyfelek a megújítás lehetőségét.

Persze biztosan készül az ÁKK is, és ki fog találni attraktív állampapírokat, hogy mérsékelje valamelyest az intenzív kiáramlást, de olyan konstrukció nem lesz, mint amit eddig tudtak kínálni, mert jelenleg nyilvánvalóan nem fenntartható a kormányzat számára ennyire attraktív befektetéseket kínálni. Így tehát én jelentős beáramlásra számítok a befektetési alapokba is.

A másik, az alapkezelők piaci helyzetét talán még inkább érintő intézkedés, hogy 2025-ben adómentesen feltörhetők lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, azzal a feltétellel, hogy a pénzösszeget lakáscélra kell fordítani. A kormánynak az a célkitűzése, hogy 300 milliárd forintnyi megtakarítás mozduljon el az ingatlanpiac felé. A VIG Alapkezelő meglehetősen kitett e tekintetben, hiszen ti vagytok az egyike azon szolgáltatóknak a piacon, akik a legtöbb pénztári vagyont kezelitek. Számítotok a kezelt pénztári vagyon jelentős zsugorodására? Készültök vészforgatókönyvvel?

Számítunk a pénztári vagyon jelentős csökkenésére, hiszen ez egy olyan lehetőség, amire ritkán van példa. A 300 milliárd forint reálisnak tűnik, ami számunkra azt jelenti, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárpiac egyik legnagyobb szereplőjeként mi 50-60 milliárd forintos kiáramlással fogunk szembesülni.

Üzleti működés szempontjából ez okozhat problémát számotokra?

Valamivel több mint 1600 milliárd forintos vagyont kezelünk, tehát ilyen szempontból ez az 50-60 milliárd forint kiáramlás nem okoz jelentős vagyonvesztést számunkra. Nyilvánvalóan bevételkiesést jelent, de a működésünket egyáltalán nem veszélyezteti. Attól sem kell senkinek tartania, hogy a kiáramlás miatt nem tudjuk majd teljesíteni a likviditási szükségleteinket, hiszen megfelelő likviditással rendelkeznek ezek a portfóliók. Tehát sem az alapkezelő működését, sem pedig a kifizetések teljesítését nem veszélyezteti. Arra viszont mindenképp felhívnám az ügyfelek figyelmét, ha élnének is ezzel a lehetőséggel, a nyugdíjcélú megtakarítást érdemes relatív gyorsan visszaépíteni. Magyarországon ugyanis a nyugdíjcélú megtakarítások, európai viszonylatban rendkívül alacsonyak, ami – figyelembe véve az állami nyugdíjrendszer állapotát - nyilvánvalóan problémát fog okozni a nyugdíjas korba kerülő ügyfeleknek.

Több ingatlanpiaci szakértő is jó beszállási pontot lát most ingatlanvásárlásra. Te mit gondolsz, megéri feltörni emiatt a nyugdíjmegtakarításomat?

Egy fontos kettősségre hívtad fel a figyelmet a kérdésben. Mert nagyon nem mindegy, hogy az adómentesen felhasznált nyugdíjpénzek a lakáscélú keresletet fogják majd növelni, vagy alapvetően inkább felújításra, új eszközökre fogják a legtöbben fordítani. A kormányzat vélhetően inkább az utóbbira számít, ami így a fogyasztáson keresztül egyből lecsapódhat a gazdaság teljesítményében. Társadalmi hatásait tekintve persze inkább az a kérdés, hogy valóban értékteremtő beruházásokra fordítják-e majd az összeget. Aki mégis inkább vásárlásra fordítaná az összeget, az persze számíthat arra, hogy az ingatlan árszínvonal erősödésével meg tudja őrizni megtakarításai reálértékét.

Ha azt nézem, hogy a megtakarítási hajlandóság javul ugyan, de még mindig nem a legjobb Magyarországon, akkor milyen üzenete van ennek a gazdaságpolitikai intézkedésnek?

Negatív. És nem a direkt hatása, hanem az üzenet, amit a teljes társadalomnak közvetít. Összességében ugyanis csak nagyon kevés embert érint ez a lehetőség, ráadásul jellemzően olyanokat, akik azért odafigyelnek az öngondoskodásra. Ugyanakkor a társadalom teljes spektrumán azt sugallja egy ilyen intézkedés, hogy a nyugdíjra való tudatos felkészülés alapvetően kevésbé fontos. Pedig, látva a nyugdíjrendszer állapotát, épp az lenne a cél, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások jelentős mértékben növekedjenek. Azt gondolom, hogy a növekedési cél elérése érdekében van erre az intézkedésre szükség. Ahogy ez meg is lett fogalmazva, hogy ez egy egyszeri lehetőség, ebből is látszik, hogy ez nem egy hosszú távú gazdaságpolitikai döntés, hanem egy egyszeri intézkedés a növekedés élénkítésére.

Valamiért mindig a nyugdíjpénzekhez nyúlnak, amikor pénzre van szükség.

Szerintem ez nagyon veszélyes. Ha azt nézem, hogy az állami nyugdíjrendszerről nagyon régóta mondják, hogy ingatag lábakon áll, akkor finoman megfogalmazva is igencsak kérdéses, hogy ez egy jó irány-e. Én nagyon bízom abban, hogy a kormány, harmadik pillérként végre készül egy olyan, nyugdíjakat erősítő intézkedésre, amelyet már régóta emlegetnek. Ezzel kapcsolatban ugye az MNB-nek is voltak már elképzelései, de a pénztárszövetség is dolgozott különböző javaslatokon, amelyek eljutottak a kormányzati szakemberekhez is. Így most nagyon bízom abban, hogy ez egy intézkedéscsomaggá érik a közeljövőben, ami előremutató lehet.

Magasabb jelenleg a hazai tőzsdei diszkont az indokoltnál, jó belépési lehetőséget kínál most a magyar tőkepiac a befektetőknek? Vennél-e most a magyar piacról, és ha igen, mit?

A magyar piacon jelentős diszkont van. Ennek részben a már említett orosz-ukrán háború az oka, de akadnak más tényezők is, melyek miatt nem a legkedveltebb célpont akár Magyarország, akár a régiónk. Tehát ilyen szempontból egy hosszú távú befektetőnek ez egy jó beszállási pont. Azaz igen, érdemes elgondolkodni azon, hogy hazai vagy régiós részvényekbe fektet az ember. Ugyanakkor rövidtávú spekulációra most nehéz játszani, hiszen a korábban említett „event risk”-ek miatt most még a szokásosnál is nagyobb a kockázat. A diverzifikált portfólióépítés fontossága most ajánlottabb, mint valaha. Mivel a magyar piac relatív kevés elemű részvényből áll, tehát ilyen szempontból is inkább a közép-európai kontextus az izgalmasabb.

Nagyon diplomatikus vagy… A magyar blue chipek például?

Ebben így nem foglalnék állást. Mert azt gondolom, hogy például az OTP régiós összevetésben is még mindig korrekt árazással forog, tehát bőven van benne magyar és régiós növekedési potenciál is. Ugyanakkor mi alapkezelőként másfajta elvek mentén működünk, így én sem szoktam egyedi részvényekben állást foglalni.

És, ha nem a magyar tőzsde, akkor merre mozduljon most a mezei kisbefektető?

Azért nehéz válaszolni, mert bármilyen instrumentumot is említenék a jelenlegi részvénypiacon, annak trendjét mindenképpen hosszú távú befektetési horizont esetén lehet csak kijelenteni. Rövid távú spekulációra ez a piac most nem kifejezetten alkalmas. Amerikában például az látszik, hogy a technológiai részvények elképesztő árazása elhúzza az egész amerikai tőzsde árazását, ami miatt most nem a legjobb a beszállási pont. Tehát, ha az árazást tartom szem előtt, akkor most érdemes a régiónknál maradni. Ugyanakkor vannak olyan hosszú távú megatrendek, olyan növekedési történetek, amelyeknek hiába magas az árazása egye piacokon, hosszú távon a növekedési potenciál miatt mégis jó beszállási pontot kínálnak. Mi is kínálunk ilyen részvényalapot, amely ezeket a megatrendeket igyekszik kombinálni. De érdekes az a fogyasztói igény is, hogy sokan szeretnek – természetesen a portfóliók egy kisebb részével – konkrétabb irányba is elindulni, mint például az innováció vagy a fenntarthatóság. De izgalmas az ún. social trend is, ami pont a demográfiai változások, az öregedő társadalom, és hasonló, elképesztően hosszú megatrendekből próbál profitálni az ügyfelek számára. Összefoglalva, vannak most olyan érdekes tematikák, amelyekben hosszú távon komoly potenciállal bírnak.

A termékpalettát nézve egyértelműen látszik, hogy az elmúlt időszakban nagyon ráfeküdtetek az ESG-vonalra (GreenBond Alap; GreenTrend Részvényalap). Kíváncsi lennék, hogy teljesítenek ezek az alapok és az ügyfelek mennyire keresik ezeket?- Nem egy lufi fújódik a piacon?

Elsőként jöttünk ki a piacra ilyen sötétzöld alapokkal Magyarországon. Nemrég indultak, így nincs még elég időtáv mögöttünk ahhoz, hogy a teljesítményükről beszéljünk. Az elvárás számunkra az volt, ha már a működésünkben is fontosnak tartjuk a fenntarthatóságot, akkor a termékeinkben is kínáljunk olyan megoldásokat az ügyfelek számára, amelyekkel ők is hozzá tudnak járulni ehhez. Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai közül válogattunk, ezek mentén állítottuk össze ezeket a befektetési alapokat. A jó hozam ezek esetében csak másodlagos szempont, a fenntartható jövőhöz való hozzájárulás az elsődleges.

Nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy milyen ügyfélérdeklődés lesz ezen alapok iránt, akár Magyarországon, akár a közép-európai régió más országaiban. Hiszen nekünk a stratégiánk, Közép-Európa legnagyobb biztosítócsoportjának alapkezelőjeként, hogy nem pusztán a magyar piacon, hanem a közép-európai régió 15 országában kívánunk nyomot hagyni.

A kérdésben említett 2 sötétzöld alap mellett van 4 világoszöld (előmozdító) alapunk is. A nemzetközi trendek ígéretesek, ezek a világoszöld alapok nagyon előtérbe kerültek, elsősorban európai ügyfeleknél. A legnagyobb növekedés ezen a területen történt: mára Európában a legtöbb kezelt vagyon ilyen alapokban van és arányaiban a legmagasabb beáramlás is ezekbe történt. Persze itt fontos kiemelni, hogy a sötétzöld alapok esetében honnan indulunk. Bár a fenntartó (impact) típusú alapokban kezelt vagyon jelenleg mindössze a teljes kezelt vagyon 3-4 százaléka, de várakozásaink szerint itt is jelentős bővülés várható.

Az ESG-vonal mellett van számos egyéb újdonság is a termékportfólióban, mint például az Active Beta Alap, a Svájci Rövid Kötvény, vagy a VIG Arany Alapokbba Fektető Részalap. Mi az oka ezeknek az új irányoknak, mit reméltek ezektől?

Itt kell kiemelnem azokat az új aspektusok, amiket még nem is érintettünk. Egyrészről a mi megérkezésünkkel a VIG csoportban nekünk egy regionális vagyonkezelőből egy globális befektetési univerzum felé kellett elmozdulnunk, tehát így jelentek meg olyan termékek, amelyek teljessé teszik a globális befektetési palettát. Ez az egyik ok. Ez tulajdonképpen abból adódik, hogy nem egy globális alapkezelő csoportnak a regionális szereplői vagyunk, hanem tulajdonképpen egy regionális nagy biztosítónak az egyetlen alapkezelőjeként nekünk a teljes befektetési univerzumot kell kínálni az ügyfeleknek. Miután 6 devizában vannak termékeink, és 54 különböző stratégiát követünk, ez azt jelenti, hogy több mint 200 terméket tudunk kínálni a régiós befektetők számára.

Szerinted melyik befektetési alap kategória teljesíthet felül jövőre?

Mindegyikben bízom, és mivel megítélésünk szerint a soft landing felé megyünk, ami főleg a részvénystratégiának kedvez. De, ha csak egyet mondhatok, akkor az az Active Beta Alap. Egy ilyen volatilis piaci környezetben, amikor néhány részvény tudja meghatározni a teljes tőkepiaci növekedést, ez a stratégia azt gondolom, hogy jól fog tudni működni. Persze fontos, hogy ez egy magasabb kockázatú alap, tehát ezt egy kockázatvállaló ügyfélnek javasolnám, de kötvénytípusú befektetésekkel kiegészítve bárkinek jó elem lehet a portfóliójában.

Fotók: Stiller Ákos