Van egy főváros, amelynek meg se kottyant az árvíz: így tudnánk követni a példáját mi is

Elemzések szerint a Boris ciklon kialakulását a térségünkbe szeptember 11-én érkező hidegfront előzte meg. A HungaroMet szakértője, Goda Zoltán szerint ugyanakkor a ciklon kialakulásának okai sokkal régebbre, körülbeül a nyár elejére nyúlnak vissza. Ekkor ugyanis megérkezett az igazi meleg Dél-Európába. A nyár nem csak nálunk volt forró, hanem a mediterrán térségben is, ahol a Földközi-tenger – követve a légkör hőmérsékleti trendjét - elkezdett intenzíven melegedni, ami nagyban közrejátszott a később általunk is megtapasztalt időjárási körülmények kialakulásában.

Amikor szeptember 15-én a Boris vihar végül rekord mennyiségű esőt hozott Bécsre is, a hatások drámainak tűntek: elárasztott utak, evakuált házak, egy békés patakból ordító zuhatag lett. Mindössze öt nap alatt a városra és Ausztria más részeire kétszer, ötször annyi eső esett, mint egy átlagos szeptemberi hónapban. Mindezek ellenére, figyelembe véve a hatalmas mennyiségű vizet, "viszonylag könnyen megúsztuk" – jegyezte meg egy bécsi újságíró a BBC-nek nyilatkozva, utalva a városban dokumentált tíz könnyebb sérülésre, valamint 15 evakuált házra.

Miért ennyivel hatékonyabb a védelmi rendszer Bécsben, mint például nálunk?

A korábbi nagy árvizek tapasztalatai azt mutatják, hogy Bécs és Ausztria általánosságban alkalmazott védelmi stratégiái jóval hatékonyabbnak bizonyulnak – és létfontosságú tanulságokat kínálnak azoknak, akik egyre szélsőségesebb időjárással küzdenek. Ami az anyagiakat illeti, Ausztria már az elmúlt évtizedekben is jelentős összegeket fektetett az árvízvédelembe, nem utolsósorban azért, mert két nagy árvizük is volt, 2002-ben és 2013-ban. Utóbbi évben egyébként Magyarországot is sújtotta ugyanaz a katasztrófa. A különbség csak az, hogy Bécs már akkor is felkészülten várta az árvizet. Olyannyira, hogy az osztrák fővárosban még a jelenlegi árvíz idején is egy évtizedekkel ezelőtt kifejlesztett árvízvédelmi rendszer játszotta a kulcsszerepet a város védelmében. 

Bécs árvízvédelmi rendszere úgy van kialakítva, hogy képes legyen kezelni egy másodpercenként 14 000 köbméter vízhozamú árvizet – ami egy 5000 évente előforduló árvizet jelent

– mondta el Günter Blöschl, a Bécsi Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Rendszerek Központjának hidrológusa és igazgatója.

Bécsben például ilyen méretű áradás utoljára 1501-ben fordult elő a szakértő szerint. A hétvégi árvíz során körülbelül 10 000 köbméter víz folyt át Bécs csatornáin másodpercenként, ami "jelentősen elmaradt a rendszer 14 000 köbméteres kapacitásától" – jelentette ki. E rendszer nélkül biztosan széleskörű árvíz lett volna – tette hozzá.

Ennek az árvízvédelmi rendszernek az egyik sarokköve egy mesterséges sziget, a Duna-sziget, valamint egy árvízvédelmi csatorna, az Új-Duna. Mindkettőt az 1954-es nagy árvíz hatására építették az 1970-es években, amikor a meglévő védművek nem bírták a terhelést. Az Új-Duna általában gátakkal van lezárva, ezáltal egyfajta tó keletkezik. A gátakat az áradás előtt kinyitják, és három-négy napig a csatorna befogadja a folyó vizét ezzel tehermentesítve Bécs fő folyóját, a Dunát

– magyarázta Blöschl.

A rendszert drámai próbának vetették alá 2013-ban, amikor a Felső-Duna-medence az elmúlt két évszázad egyik legnagyobb áradását tapasztalta. A Duna vízhozama Bécsnél elérte a másodpercenkénti 11 000 köbmétert, de a város árvízvédelmi rendszerének köszönhetően jelentős károk nem keletkeztek a város beszámolója szerint. Bécsben egyetlen háztartás sem került veszélybe.

Budapesten nincs elég komolyan véve az árvíz, mint fenyegetés, pedig lenne rá okunk

Ezzel szemben ugyanez a 2013-as árvíz jelentős károkat okozott Európa-szerte, köztük Magyarországon is. Itthon az árvíz által közvetlenül veszélyeztetett személyek száma 206 000 főt tett ki, a kitelepítettek száma 1570 fő volt. Ráadásul az árvíz által veszélyeztetett települések aránya Budapest agglomerációs rendszere miatt sokkal nagyobb, míg sok más Közép-Kelet Európai főváros gravitációs ereje kisebb.. Az ezt megelőző komoly áradás egyébként 2002-ben volt, ami tehát azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedek tendenciáit figyelembe véve a gigantikus méretű árvizek előfordulása még akkor is 8-10 év, ha optimisták vagyunk. Ráadásul az árvízvédelemnek nem is feltétlen csak az ehhez hasonló gigantikus árvizekre kéne korlátozódnia

• Kisebb és közepes méretű árvizek ugyanis folyamatosan, 1999 óta szinte minden évben előfordulnak az országban
• Az elmúlt évtizedekben pedig, bár az árvízek 50%-a átlagosan maximum 5000 embert érintett itthon, egyes árvizek 10 000, 42 800 valamint 90 700 embert is érintettek

Miért érné meg befektetni egy hatékonyabb rendszerbe?

A megelőzött kár sokkal nagyobb, mint az árvízvédelembe fektetett pénz. Ausztria évente körülbelül 60 millió eurót fektet az árvízvédelmi intézkedésekbe – és ennek eredményeként a hivatalos becslések szerint csökkent is az árvizek okozta pusztítás. A védelmi stratégia részei a rendszeres gyakorlatok is az olyan vészhelyzeti intézkedésekre, mint például a mobilfalak felállítása, amelyek megakadályozzák a víztömegek áthatolását; valamint egy kifinomultabb és pontosabb előrejelző rendszer.

Egy hivatalos értékelés szerint a 2002-es nagy árvíz még komoly, 3 milliárd eurós kárt okozott Ausztria egész területén. Bár a 2013-as árvíz szintén nagy volt, a kár sokkal kisebb volt, körülbelül 866 millió euróra becsülték, köszönhetően az árvízvédelmi intézkedéseknek. 

De pontosan mekkora károkkal számolhatunk idén?

Az idei árvíz mértéke nagyjából hasonló volt, mint a 2013-as nagy árvízé. Aminek viszont a mértéke nem ugyanaz, az az infláció. Ha a 2013-as majd 1,3 milliárdos kárösszegből indulunk ki, akkor némi számítás után kiderül, hogy az idei évben ennél jóval masszívabb összegre készülhet a lakosság és a biztosítók is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sokkoló, hány otthont tehet tönkre az árvíz itthon: egy fillér kártérítést se kapnak a tulajok?

Nem biztosíthatóak az ártéren fekvő ingatlanok, bár az árvíz ellen néhány biztosító kínál termékeket, amivel minimalizálhatjuk a károkat.

Ha azt vesszük alapul, hogy 2013-2023 között a komulált infláció mértéke Magyarországon 61,98 azaz mintegy 62 százalékos volt, akkor a korábbi kártérítésekből kiszámolhatjuk, hogy idén mintegy 806 millió forinttal többe, azaz összesen kb. 2,1 milliárd forintnyi kárt is okozhat a hazánkon átvonuló árhullám. Ez, ha tartjuk magunkat a 2013-as lakossági és vállalati arányokhoz, akkor a lakosságra nézve kb. 972 millió, míg a vállalatokra nézve valamivel több mint 1,1 millárd forintnyi kártérítést jelentene idén. Egy korábbi cikkünkben részletesebb latolgatást is végeztünk az idei árvízkárokkal kapcsolatban.

A 2024-es európai nagy árvíz számokban

• Több tízezer embernek kellett elhagynia otthonát, miközben továbbra is árvízi figyelmeztetések vannak érvényben. A cseh-lengyel határ mentén fekvő Nysa városában például 40 000 embert érintettek a viharkárok Lengyelországból, és 15 000-et Csehországból
• Legalább 22 ember halt meg, köztük hét Lengyelországban és Romániában, öt Csehországban és három Ausztriában
• Lengyelország miniszterelnöke bejelentette, hogy 30 napos természeti katasztrófahelyzetet hirdetnek
• Ausztriában egy tucat gát szakadt át az áradások következtében
• Magyarország több mint 350 katonát vezényelt ki az árvízvédelmi gátak megerősítésére, mivel a folyók tovább áradnak.

Jó, ha tudod

A nagy áradás során a hatalmas víztömegek kezelése különösen nehéz, mivel kevesebb az árterület, ahol a víz biztonságosan kiterjedhet anélkül, hogy embereket vagy tulajdonukat fenyegetné. A korábban lakatlan árterületeken most jellemzően városok és farmok vannak – amelyek természetesen árvizekre hajlamos területek a folyók mentén.

A "gát-effektus": miért nem egyenlő a biztonság a gátakkal? Paradox módon, bár a gátak, töltések és más akadályok segítenek megvédeni az embereket azáltal, hogy visszatartják a vizet, fokozhatják az árvizeket is, mondják a kutatók. Azáltal, hogy több embert ösztönöznek arra, hogy ezekre a természetes árterületekre költözzenek, ironikusan nagyobb károkat okozhatnak egy későbbi árvíz során.