Kegyetlen drágulás élesedik 3 nap múlva Magyarországon: erre sokan nem készültek fel

2024 első napja nem csak egy teljesen új évet hoz el számunkra, de egy sor olyan jogszabályi változás is hatályba lép, melyek érdemben befolyásolják az életünket. Ezeknek egy jó részét rendszerint nem tudjuk befolyásolni, csupán kénytelenek vagyunk együtt élni velük. Ami azonban fontos, hogy nem minden változás rossz, legalábbis egy pár jelentősen megkönnyíti az életünket. A Pénzcentrum ezeket gyűjtötte egy csokorba. Boldog új évet előre is!

Elképesztő üzemanyagárak jönnek

Elképesztő üzemanyagárakkal számolhatnak az autósok 2024. január 1-től, miután kiderült, több mint 40 forintos árnövekedésre lehet számítani a benzinkutakon. Legalábbis a NAV oldalán megjelent dokumentum szerint ennyivel fog emelkedni a jövedéki adó az üzemanyagokon, ha az áfát is hozzávesszük. Egészen pontosan a benzin esetében 152,55 forint (ha a Brent 50 dollárnál olcsóbb, akkor 157,55 forint), a gázolajnál pedig 142,9 forint (ha a Brent 50 dollárnál olcsóbb, akkor 152,9 forint) lesz literenként az adó mértéke. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az áfával együtt körülbelül 41 forinttal emelkednek jövő év januárjától az üzemanyagárak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a hivatalos bejelentés: tényleg brutálisan megdrágulnak az üzemanyagok januártól

Áfával együtt 41,3 forintos drágulásra lehet számítani január 1-től a hazai benzinkutakon - megjelent a NAV oldalán a 2024-es jövedéki adó módosítása.

Eltörlik a bérnővérség intézményét

Megszűnnek 2024. január 1-től a közreműködői szerződések, kivezetik ezt a foglalkoztatási formát, jellemzően majd csak olyan dolgozhat állami intézményben szakdolgozóként, akit az egészségügyi szolgálati jogviszony törvény (eszjtv) keretében alkalmaznak vagy önkéntes segítő. Azaz nem lesz több bérnővér a kórházakban, vagyis olyan ember, aki egy állami kórházban dolgozik közalkalmazottként, de a szabadidejében vagy pihenőidejében egy cég alkalmazásában másik kórházban vállal munkát.

Összességében tehát – ha a kata-törvény változásából fakadó 10-15 százalékos mértékű emberveszteség nem lett volna elég – jövőre csökkenhet a kórházi szakdolgozók száma. Az egészségügyi szolgálati jogviszony törvény keretében jelenleg egyébként 88 ezren dolgoznak, amihez még hozzá jön az alap- és magánellátásban dolgozók létszáma, ami összességében plusz 20 ezer főt jelenthet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Dráma a magyar kórházakban: még kevesebb nővér lesz az osztályokon januártól

2024. január 1-től nem lehet bérnővért alkalmazni az állami egészségügyben, csak kivételes esetben.

Élesedik januártól az eÁfa rendszer

Bár az elmúlt években többször is a tervek között szerepelt, valahogy eddig mégsem vezették be az eÁfa rendszert Magyarországon. Nem úgy azonban 2024-ben, amikor útjára indul a vadonatúj lehetőség. A 2024. január 1-tőlélesedő eÁfa rendszernek három fő pillére lesz:

• A NAV által elkészített áfa bevallás tervezet az Online Számla, az Online Pénztárgép (OPG), illetve a vámigazgatási nyilvántartásokból (CDPS) származó adatok felhasználásával jön létre, ami jellemzően a kisebb, kevésbé komplex tranzakciókkal bíró adózók számára jelenthet majd érdemi segítséget.
• Az M2M (machine-to-machine) rendszer lehetővé teszi az adózók számára, hogy a jelenlegi bevallási nyomtatványok helyett egy standardizált áfa analitikát, és egyéb adatokat, mellékleteket tartalmazó fájlt töltsenek fel a NAV részére az Online Számla Rendszer kapcsán már ismert gép-gép kapcsolaton keresztül, áfabevallás gyanánt.
• Az Online Számla mellett a NAV elérhetővé és lekérdezhetővé teszi az OPG és CDPS rendszerekben lévő adatokat is, így az adózóknak lehetőségük lesz ezeket is beépíteniük a bevalláskészítési folyamatba - függetlenül attól, hogy az eÁfa rendszeren vagy az ÁNYK-val nyújtják be a bevallást.

A jövőben tehát teljesen új alapokra helyeződhet azon adózók bevallási gyakorlata, akik úgy döntenek, hogy az áfa bevallásukat az eÁfa M2M rendszeren keresztül szeretnék elkészíteni és benyújtani.

EZ IS ÉRDEKELHET

Komoly adózási változás élesedik Magyarországon: ez lesz 2024 januárjától

Hosszú évek óta fontos célkitűzése az adóhatóságnak, hogy az áfabevallások elkészítésében is segítséget nyújtson az adózók számára.

Emelkednek az autópályamatricák árai

Kíváncsi vagy, mennyi lesz az éves országos autópályamatrica ára 2024-ben, illetve mennyi lesz a vármegyei matrica ára 2024-ben? – tettük fel a kérdést olvasóinknak még novemberben. Azóta a konkrét számokat minden érintett megtudhatta, de azért nem ár felidézni, mire számíthatnak a sztrádák aktív használói januártól. Nos, a használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról, autóutakról, főutakról és azok díjáról szóló 45/2020. (XI. 28.) ITM rendeletben foglaltak alapján 2024. január 1-től az e-matrica rendszerben a következőképpen alakulnak majd az árak:

Emellett további fontos infó, hogy február 1-jétől az eddig autópálya matricával közlekedő autóbuszok is átkerülnek a használatarányos HU-GO útdíjfizetésre. A változtatással uniós kötelezettségnek tesz eleget Magyarország. Ám ha nem lenne elég a változásból, úgy van egy másik újítás is:

2024-től Magyarországon is be kell vezetni az egynapos autópálya-matricát egy EU-s előírás miatt. A bevezetés határideje 2024. március 25, jelen pillanatban ugyanakkor nem ismert az egynapos használati jogosultság ára, sem a hazai bevezetés pontos dátuma.

Annyi tudható csupán, hogy ár tekintetében személyautók (D1) esetében a főszabály a következő: az ára nem haladhatja meg az éves jogosultság 9 százalékát. Tehát a Pénzcentrum számításai szerint, a 2023-as matiraca és a jövő évi éves matrica árát figyelembe véve az egynapos autópálya matrica ára várhatóan 4500-5153 forint között lesz.

EZ IS ÉRDEKELHET

Autópálya matrica árak 2024: áremeléssel indul az év, az országos és a vármegyei matrica is drágul

Ennyi lesz jövőre a heti-, a havi-, és az éves országos autópálya matrica, illetve ennyit kérnek majd a vármegyei matricákért.

Új világ jön a magyar bankszektorban is

Az újévi változások a hazai bankrendszert sem hagyják kíméletlenül, miután az elmúlt hetekben megújított ajánlást adott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a befektetési szolgáltatók – termékértékesítéshez kötődő – javadalmazási politikájáról és gyakorlatáról. Az ajánlás alkalmazását a felügyelet 2024. január 1-jétől várja el a hazai székhelyű befektetési vállalkozásoktól, befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézetektől, alapkezelőktől, s ezek itthoni fióktelepeitől. De mit is jelent ez pontosan?

• Alapvető elvárás, hogy a befektetési termékek értékesítése után járó javadalmazás ne arra ösztönözze az érintett értékesítőket vagy az intézményt, hogy – az ügyfelek igényeivel szemben – összeférhetetlen módon saját (anyagi) érdekeiket helyezzék előtérbe. A javadalmazás és az egyéb ösztönzők nem alapulhatnak kizárólag vagy döntően mennyiségi – vagyis az értékesített termékek volumenét figyelembe vevő – üzleti szempontokon.
• Az MNB elvárja továbbá, hogy az intézmények a javadalmazási politikájukban és gyakorlatukban egyértelműen meghatározott minőségi szempontokat alkalmazzanak és dokumentáljanak, s ezeket ne lehessen felhasználni olyan mennyiségi kereskedelmi kritériumok közvetett bevezetésére, amely miatt az ügyfelek hátrányt szenvedhetnének.
• Kerülni kell a rövid távú nyereségre ösztönző szempontokat is, pl. az olyan „minden vagy semmi jutalék” küszöbértékek bevezetésével, amelyek összeférhetetlenséget eredményezhetnek. Szintén tartózkodni kell attól, hogy az intézmények munkatársainak szakmai előmenetele mennyiségi, az ügyfelek érdekeit sértő kereskedelmi kritériumokon alapuljon.

Az MNB ajánlása emellett részletes útmutatót tartalmaz a piaci szereplők számára a teljesítményjavadalmazáshoz kötődő irányítási, illetve ellenőrzési teendőkre, az ezzel kapcsolatos helyes és helytelen gyakorlatokra vonatkozóan is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Felköthetik a gatyájukat a bankok: új világ jön Magyarországon

Az MNB megújította a befektetési szolgáltatók javadalmazásáról szóló ajánlását.

Indul a PET-palackok visszaváltása

Országos szinten bevezetésre kerül a belföldön forgalomba hozott kötelező visszaváltási díjas termékek visszaváltási rendszere (DRS) 2024. január 1-től. A Pénzcentrum korábban több cikket is közölt a témában, ám most csak a lényeg röviden:

• Először is az egész szabályozás célja, hogy pár éven belül Magyarország elérje a 90 százalékos visszaváltási arányt a PET-palackok területén.
• A szabályozás hatálya alá tartoznak a kötelezően visszaváltási díjas termékek, amelyek közé a tej- és tejalapú italtermékek kivételével minden üveg-, fém- és műanyag palackos és dobozos italtermék csomagolása tartozik, amelynek űrtartalma 0,1-3 liter között van.

A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek esetében a visszaváltási díj jogszabályban rögzített mértéke darabonként 50 Ft, míg a kötelezően visszaváltási díjas újrahasználható termékek, illetve az önkéntesen visszaváltási díjas termékek esetében a visszaváltási díjat a gyártó fogja meghatározni.

A visszaváltási díjas palackokat a 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező élelmiszerüzletek esetében egy automatikus visszaváltó berendezés fogja befogadni, amit amúgy minden 1 000 főnél nagyobb lakosságú településen kötelező lesz működtetni.

A visszaváltásra alkalmas termékeket a visszaváltási helyen, sérülésmentesen és leolvasásra alkalmas jelöléssel kell leadni, a visszaváltási díj ugyanis csak így kapható vissza (amelyet akár a vásárlásba is be lehet számítani).

EZ IS ÉRDEKELHET

Komoly meglepetés érhet a boltokban 2024-től: itt vannak az új részletek a PET-palackok visszaváltásáról

Alig vagyunk túl az EPR rendszer első adatszolgáltatásán, de már is itt van a következő szabályozás: a kötelező visszaváltási rendszer, más néven DRS rendszer.

Csökken a túró rudi és egy sor más desszert áfája

Noha egy tucat másik törvényjavaslattal együtt nyújtotta be a Pénzügyminisztérium az Országgyűlésnek, sokaknak mégis szemet szúrt egy akkor még csak törvénymódosítási-javaslat novemberben. Az azóta elfogadott passzus szerint a kormány módosította az Áfa törvény azon mellékletét, amely felsorolja a 18 százalékos kedvezményes áfa-kulccsal adózó termékeket.

Konkrétan az szerepelt ebben a részben, hogy a desszert jellegű sajtkészítmény áfakulcsa az eddigi 27 százalékról 18 százalékra csökken 2024. január 1-től. Vagyis áfakulcs-csökkentést hajtott végre a kormány 2024. január 1-től egy konkrét termékkör esetében, amibe többek között a túró rudi is bele esik.

Az áfakulcs-csökkentés kapcsán a Pénzcentrum több szakértővel is beszélt, akik elmondták: hiába csökken a túró desszertek áfája, ez sem a kereskedőknek, sem a gyártóknak, sem a vásárlóknak nem jelent igazán számottevő változást. A csökkenés mértéke ugyanis egy darab édesség esetén rendkívül csekély. Ezzel együtt elképzelhetőnek tartották, hogy a boltok többször, könnyebben és némileg nagyobb mértékben fognak majd túró rudi akciókat hirdetni. Az árak alakulásáról ugyanakkor nem tudtak konkrétumokat megosztani, ugyanakkor azt leszögezték, hogy hosszú távon a túró desszertek árát a piac fogja meghatározni, nem az áfatartalom mértéke.

A témával kapcsolatos cikkeinkben egyébként rávilágítottunk: a sajtó nagy része kifejezetten a túró rudit nevezte meg az áfakulcs-csökkentés nyertesének, ám az számtalan más termékre is vonatkozik. Hiszen a desszert jellegű sajtkészítmények közös jellemzője, hogy ezeket a termékeket desszertként fogyasztják. A termékekben, illetve a Túró Rudi és hasonló termékek esetén a túrótöltetben, a tejeredetű termékhányadnak legalább 50 százaléknak kell lennie, míg a desszert jelleget az ízesítőanyag használata (pl. gyümölcsös túróhab) vagy bevonatként való alkalmazása (pl. csokoládébevonatos Túró Rudi) adja.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nem csak a túró rudi áfája csökken 2024-től: itt a desszert jellegű sajtkészítmények tételes listája

Noha a magyar sajtó nagy része a túró rudira vetítette rá a jövő évi áfakulcs-csökkentést, az egy sor másik termékre is érvényes lesz.

Új adó Magyarországon, a multik nem örülhetnek

A kormány előbb közzétette október végén, majd az Országgyűlés szépen el is fogadta a globális minimumadóról szóló törvénytervezetet, mely a multinacionális és nagyobb belföldi vállalatoknak jelent adófizetési kötelezettséget 2024. január 1-től. A közterhet azoknak a cégeknek kell fizetniük, amelyeknek a konszolidált árbevétele eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót.

A törvénnyel kapcsolatban összességében négy dátumot érdemes megjegyezni:

• 2024: ekkortól élnek a minimumadó-szabályok;
• 2026: az év végéig lesz lehetőség arra, hogy könnyített módon számolják ki a minimumadót, adminisztratív egyszerűsítések lehetőségével;
• 2027: az év végéig lesz lehetőség arra, hogy a nagy méretű, de kizárólag belföldön jelen lévő vállalatok, illetve a kezdő nemzetközi vállalkozások, akik legfeljebb 6 országban vannak jelen, hogy mentesüljenek részben vagy egészben a szabályrendszer alól;
• 2021. november 30.: az OECD ettől az időponttól már figyeli azt, hogy milyen tranzakciókat hajtanak végre a vállalkozások.

A globális minimumadó kapcsán érdekes volt, hogy bár a kormány 2022-ben még vétóval fenyegetett miatta, egy évvel később ugyanakkor már egy, az ország versenyképességét javító eszközként tekintett rá, és plusz 96 milliárd forint bevételt remél belőle a költségvetésnek. Igaz, épp a vétófenyegetéssel érték el, hogy az iparűzési adó beleszámítson, így sokkal kisebb hatása lesz.

EZ IS ÉRDEKELHET

Új adót vetnek ki 2024-ben Magyarországon: a lényeg az apróbetűkben lett elrejtve

A kormány közzétette a globális minimumadóról szóló törvénytervezetét, mely a multinacionális és nagyobb belföldi vállalatoknak jelent majd adófizetési kötelezettséget.

Emelkedő juttatások

Ahogyan arról a Pénzcentrum is beszámolt, változott a Magyarországon elérhető legkisebb bérek összege, így az erről szóló rendelet kimondja, hogy a minimálbér összege 2022. december 1-től 266 800 forintra, míg a garantált bérminimum összege teljes munkaidő teljesítése esetén 326 000 forintra emelkedett. Az erről szóló rendelet egyúttal azt is kimondta, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum összege alapján meghatározott, 2024. január hónapjára járó juttatások, támogatások (ide nem értve a jogszabály alapján nyújtott, intézmények működéséhez, szolgáltatások nyújtásához adott költségvetési támogatást), ellátások megállapításánál, valamint a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság 2024. évi szüneteltetése tekintetében is alkalmazni kell.

Tehát ez azt jelenti, hogy a januárra járó, 2024. februárban kifizetésre kerülő pénzbeli egészségbiztosítási ellátások vonatkozásában már az emelt minimálbér és garantált bérminimum összege lesz érvényes. Mint ahogyan a gyed maximumra és örökbefogadóknak szóló örökbefogadói díj (öfd) maximumát is abból számolják majd.

Ezen felül változik majd a gyermekgondozási díj (GYED) maximális összege is, ami a minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet, tehát a januárra szóló februári kifizetéskor 373 520 forint. A minimálbértől függ a táppénz maximuma is, ami a jelenlegi szabályok alapján legfeljebb 17 787 forintra emelkedhet, valamint a gyermekek otthongondozási díja (GYOD) összege is változni fog, és havi 266 800 forintra emelkedik. Végül az álláskeresési járadék összege is más lesz, az érintettek legfeljebb napi 8 893 forintot kaphatnak majd a januárra szóló februári kifizetéskor.

EZ IS ÉRDEKELHET

Akkor ez eldőlt: februártól emelkedik a minimálbérhez kötött juttatások összege

A Magyar Államkincstár közzétette tájékoztatóját a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére a minimálbér, illetve a garantált bérminimum változásával összefüggésben.

Megszűnik a napelemstop, olcsóbb lesz az energia

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly októberben jelentette be, hogy több az igény a napelemeknél, mint amit a hálózat be tud fogadni, ezért a hatályos jogszabályokon változtatni kellett.

Mivel a villamosenergia-rendszer jelenleg nem tudta befogadni a megtermelt energiát, ezért a betáplálás lehetőségét felfüggesztették, így az újonnan telepítők csak a saját háztartásukban használhatták fel az energiát.

A napelemstopként elhíresült szabályozást a kormány 2024. január 1-től oldja fel.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fontos döntést hozott a kormány a lakossági napelemekről: januárban indul az új program

Megemeli a kormány a januárban induló lakossági napelemes pályázatnál a maximális rendszerméretet.

Mindeközben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozatot hozott, mely szerint 2024. január 1-jétől jelentősen csökkennek a nem lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díjak. A rendszerhasználati díj részét képező átviteli díj átlagosan 30 százalékkal kerül kevesebbe, míg az átlagosan fizetendő elosztási díjak csökkenése – feszültségszinttől függően – 7-68 százalék közötti mértéket tesz ki, ami az átviteli díj csökkenésével együtt számolva akár 32-52 százalékos díjmérséklést jelent.

Újabb fizetőeszköz szűnik meg Magyarországon: már csak eddig fogadják el, pár évig még visszaváltják

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény 2024. január 1. napjától megszünteti a bírósági eljárási illeték illetékbélyeggel történő megfizetésének lehetőségét - hívta fel a figyelmet az Országos Bírósági Hivatal. Mint írják, jövő évtől az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles felek a bírósági eljárási illetéket – illetékbélyeg helyett – készpénz-átutalási megbízással is megfizethetik.

A Magyar Posta már a nyáron figyelmeztetett, hogy megszűnnek az illetékbélyegek. Akkor azt írták, a meglévő készletek erejéig, illetve december 31-ig árusítják őket, a készleteket a nagyobb forgalmú postahelyekre összpontosítják.

A fel nem használt illetékbélyegek értékének visszatérítésére 2029. december 31-éig lesz lehetőség - hívta fel akkor a figyelmet a Magyar Posta.

EZ IS ÉRDEKELHET

Újabb fizetőeszköz szűnik meg Magyarországon: már csak eddig fogadják el, pár évig még visszaváltják

2024. január 1. napjától megszüntetik a bírósági eljárási illeték illetékbélyeggel történő megfizetésének lehetőségét.