Ezzel vajon számoltak: újabb löketet adhat az inflációnak a minimálbér és bérminimum emelése?

A minimálbér 15 százalékos, valamint a garantált bérminimum 10 százalékos emelkedése összhangban áll azzal a prognózissal, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már szeptemberben megfogalmazott. Korábbi elemzéseik azt mutatják, hogy a garantált bérminimum emelkedésének lehet nagyobb hatása a teljes bérskálát illetően – közölte pár nappal ezelőtt Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke azt is elmondta:

Az emelésnek viszont az inflációra nem kellene hatást gyakorolnia, mivel az aktuális, 2024-re vonatkozó makrogazdasági prognózisok szerint a gazdasági növekedés 3-4 százalék között szóródik, az inflációs pályát illetően pedig a várakozások 5 százalék körüliek. Tehát ha ezt a két számot összeadjuk, akkor a nominális termelésnövekedés 8-9 százalék körül lehet 2024-ben, amihez a garantált bérminimum emelkedésének mértéke közel áll. 

Ezen felül kijelentette azt is, hogy az inflációt a legkisebb bérek azért sem fogják befolyásolni, mert azok összegét a magyar vállalkozásoknak a profitjuk, valamint a hatékonyságjavulásuk révén van tere megoldani jelentős addicionális árnövelés nélkül. Ám aki szerinte mégis árat növel, az a vesztesek közé tartozik majd.

Biztosan lesz, aki átgondolja majd az árazását

A jelentősen megemelkedő bérköltségek kigazdálkodásához a nagyvállalatok jó állapotban vannak, tőkeerősek és rendelkeznek kellő pénzügyi tartalékkal, de a kisebb cégek pénzügyileg kifeszítettek, a béremelések költségeit nagyobb arányban lesznek kénytelenek érvényesíteni az áraikban. Már amennyiben ezt a még mindig részben korlátos kereslet és a piaci erejük (hiányának) fényében egyáltalán meg tudják tenni

– hívta fel a figyelmet a Pénzcentrumnak Virág kijelentéseire reagálva Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője. Hozzátette, az elmúlt évek inflációs folyamata rengeteg egyedi sokkal volt terhelt. Ebben a tekintetben szinte lehetetlen megmondani, hogy mely sokkhatás milyen mértékben járult hozzá az infláció emelkedéséhez.

Annyi bizonyos, hogy már a Covid-válság előtt látni lehetett, hogy a feszesebbé váló munkaerőpiac és az emelkedő reálbérek hatására a szolgáltatószektor inflációja érdemben elindult felfelé

– magyarázta, majd megjegyezte: tekintettel arra, hogy a szolgáltatószektor a leginkább munkaerőigényes terület, így a bérnövekedés hatásai itt hatványozottabban jelentkeznek az árazási döntésekben. Szerinte szintén a bérnövekedések hatására utalhat, hogy most, a dezinflációs környezetben is a szolgáltatások inflációs hozzájárulása növekszik.

Mára a szolgáltatások inflációs mutatója a második legnagyobb az üzemanyagok után, vagyis erőteljesebb a hatása a teljes fogyasztóiár-indexre, mint az élelmiszereké

– világított rá az ING makrogazdasági elemzője.

Virovácz Péterétől eltérő véleményt fogalmazott meg Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzője. Szerinte az infláció 2021 előtt szinte minden évben a törvényileg meghatározott toleranciasávon belül ingadozott, és ha az akkori minimálbér-emeléseknek volt is inflációs hatásuk, akkor csak elenyésző. Ezt követően viszont az áremelkedési ütem felfutott, ám ennek az elsődleges kiváltója

• a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságban megváltozott fogyasztói szokásokhoz való termelői alkalmazkodás,
• az ismét megugró kereslet,
• az orosz invázió és az arra válaszul kontraproduktívan bevezetett szankciók,
• illetve a globális kőolajpiac oligopolisztikus piacszerkezete miatt drasztikusan kiugró energiahordozó-árak voltak.

A béremelkedés várhatóan nem pörgeti fel az inflációt

De vajon igaza lesz-e a jegybank alelnökének, vagy a legkisebb bérek miatt újra bedurvul az infláció? Nos, összességében a Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők szerint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése drasztikus áremelkedést nem fog előidézni.

Bár számos fizetés a minimálbér és a garantált bérminimum szintjéhez van kötve, illetve a béremelés hatása közvetetten az egész bérszínvonalra átszivárog, a legkisebb bérek decemberi emelkedése jelentős mértékben nem lesz hatással az árszínvonalra

– szögezte le Horváth Sebestyén. A junior elemző szerint ez annak lesz köszönhető, hogy a jelenlegi inflációs periódus nem kereslet, hanem kínálat oldali tényezők miatt alakult ki, a nemzetközi ellátási láncok fennakadásai vagy a megváltozott fogyasztási szokások kielégítésére nem képes termelői kapacitások járultak hozzá.

Virovácz Péter ehhez hozzátette, szerinte ahhoz, hogy el lehessen kerülni a vállalatok profitrátájának kritikus csökkenését, két dologra lenne szükség. Egyrészt a vártnál dinamikusabb keresletnövekedést kellene elérni, amivel az eladási mennyiségek révén a csökkenő profitmarzs mellett is megtartható a jövedelmezőség. Ugyanakkor jelenleg a fogyasztási sokkok tehetetlensége igen nagy és a helyreállás lassú. A fogyasztói bizalom visszaépülése azonban megindul, a fogyasztás is, de ez nem lesz kellően gyors ahhoz, hogy már 2024-ben pusztán a kereslet növekedése ellensúlyozza a költségoldali nyomást. Ehhez képest az elemző szerint a másik út az előre menekülés.

Ha a kereslet nincs meg, akkor a hatékonyságot kell javítani, hogy az alacsony eladások mellett se szálljanak el a költségek

– mondta, hozzátéve: erre apellálva lehet kijelenteni, hogy rövidtávon a béremelkedés várhatóan nem pörgeti majd fel az inflációt.

A gazdaságélénkítés pörgetheti be az inflációt

Különös módon a hazai gazdaságpolitikai írásokban, politikusi beszédekben ismét felbukkantak érvek a magasnyomású gazdaság mellett – hívta fel a figyelmet nemrég Bod Péter Ákos a Portfolio oldalán megjelent cikkében. A közgazdász szerint a gazdaság újbóli felfűtésének követelésével azonban több okból sem lehet egyetérteni, többek között az élénkítés ellen szól, hogy az európai térség dezinflációs üteméhez képest még mindig látványosan nagy a magyar pénzromlás üteme, amelynek remélt lefutását megzavarja és elnyújtja a sokféle közvetlen állami beavatkozás az árazás, az üzletpolitika, a versenyviszonyok terén.

Az inflációs veszély nálunk még egyáltalán nem múlt el, roppant messze vagyunk a leglazábban definiált árstabilitástól is.

Ebben az egyensúlytalansági helyzetben az a politikusi felvetés, hogy gyorsan csökkenjenek a kamatok, és a mostaninál magasabbra kerüljön az MNB inflációs célja, gyengíti a monetáris politika hatékonyságát, az inflációs célkövető rendszer hitelességét. A mai inflációs várakozások mérséklése így is roppant nehéz feladat, az ellentétes jelzések felröppenése még inkább nehezíti a dezinflációt, ezáltal éppenséggel növeli az infláció további mérséklésével járó növekedési veszteséget.