Gyűlnek a felhők a magyar gazdaság felett: lappangó infláció, szigorítások várhatnak ránk 2022-ben

A kritikus helyzetbe került ipari termelői ágazatok, a növekedés szerkezetének romlása, a külső és belső egyensúlyi mutatók gyengülése és a nagyon magas infláció jelzi a 2022 elejétől érezhető folyamatokat. A várható gazdasági lassulást leginkább a kritikus helyzetbe került ipari termelői ágazatok és az idegenforgalom – teljesítményeinek ismételt visszaesése jelzi - írják az elemzésben.

A már második éve tartó veszélyhelyzetben szükségszerűen megnövelt forrás-felhasználás a fiskális folyamataink nehezen helyrehozható romlását okozta. Ezt tovább erősítette a választási ciklushoz igazodó fokozott költségvetési lazítás, a rendkívüli – a jóváhagyott büdzsében nem tervezett – kiadásnövelés, azaz a fizetéseket, a nyugdíjakat, a családtámogatásokat és a vállalkozásokat is érintő jövedelemnövelő-adócsökkentő intézkedések.

A december végén bejelentett – a szakértők által már hónapok óta jelzett szükségszerű – költségvetési szigorításokon túl ez év közepétől újabb komolyabb megszorításokra lesz szükség, hogy a hosszabb ideje magas költségvetés hiány csökkentése megvalósulhasson. Az egyensúlyi folyamatok megbomlása – amit az ikerdeficit 13 éve nem tapasztalt létrejötte is igazol – már 2021-ben második felében is 7%-ot meghaladó havi inflációt okozott és 2022-ben további jelentős fogyasztói áremelkedés várható, már a kormány által is elismerten minimálisan 8,9%, de valószínűsíthető akár két számjegyű emelkedés is. A megkezdett monetáris szigorítás a jelenlegi 5,4 %-os alapkamatot év végére már 8%-ra emelheti.

Az infláció magas üteme mellett a forint volateritása és átlagos szintjének tovább gyengülése is nehezíteni fogja az egyensúly helyreállítását. Mindezekkel együtt jelentkeznek a vállalatok gazdálkodásának feszültségei, munkaerőpiaci problémák.

Az átmeneti segítségekkel könnyített, de eddig is nehézségeknek kitett családok újabb reáljövedelem-szűkülése életviteli gondokat okozhat majd. Számolhatunk a háború által okozott ellátási nehézségek mellett a járvány egy esetleges újabb hullámával, nem szólva a gazdaságot is alapvetően befolyásoló társadalmi-politikai feszültségekről.

A kilábalás a gazdaság jelenlegi romló állapotából komoly áldozatokkal jár. A 2018-as válság tapasztalatai szerint a hiány csökkentése, a felesleges kiadások elkerülése nélkülözhetetlen a következő évek növekedéséhez. A haderő-fejlesztési program gyorsítása, és több presztízs-beruházás is terheli az államháztartást. Magas a beruházási ráta és ez akadályozza egy versenyképes gazdasági szerkezet megalapozását. Jogos szakértői felvetés, hogy a felhalmozás jelentős részét a versenyszféra irányítsa.

2021-ben a bruttó hozzáadott érték folyó áron 55.046 milliárd forint volt, és volumene 7,1%-kal nőtt.

A termelési oldal jellemzője, hogy az ipar hozzáadott értéke 9,8%-kal, az építőiparé 15,8%-kal, a szolgáltatásoké 6,2%-kal lett nagyobb, míg a mezőgazdaság hozzáadott értéke 2,2%-kal esett vissza. A GDP bővüléséhez az ipar 1,9 százalékponttal, az építőipar 0,7 százalékponttal, a szolgáltatások 3,6, százalékponttal járultak hozzá. A mezőgazdaság viszont 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,3%-kal, a közösségi fogyasztás 4,8%-kal emelkedett. Ez a végső fogyasztás volumenének 4,4%-os növekedését eredményezte. A bruttó felhalmozás 8,7%-kal, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,0%-kal nőtt. Az export volumene 10,1%-kal, az import volumene 8,2%-kal emelkedett. A gazdaság növekedéséhez a végső fogyasztás 3,1 százalékponttal, a bruttó felhalmozás 2,4 százalékponttal, a külkereskedelmi forgalom egyenlege pedig összességében 1,7 százalékponttal járult hozzá.

2021-ben a nemzetgazdasági ágak döntő többségében emelkedtek a beruházások. A beruházások volumene 4,2%-kal, ezen belül az építési beruházásoké 3,7%-kal, a gép- és berendezésberuházásoké 5,3%-kal bővült. Igen kedvezőtlen folyamat azonban, hogy a beruházási árak a 2021-ben bekövetkezett 9,8%-os növekedéssel a 1998 óta mért legmagasabb szintre emelkedett.

Elbizonytalanodó vállalatok

A vállalati gazdálkodás mutatói 2021-ben az egy évvel korábbihoz viszonyítva összességükben nem romlotta, hiszen a cégek beruházásait viszonylag nagyobb összegű, olcsó források támogatják. Még 2022 első hónapjaiban se „kondultak meg a vészharangok”, bár több ágazatban és szakmában már jelentős kétségekre adott okot, sőt komoly gazdálkodási nehézségeket is okozott a gazdálkodásukat nehezítő árstop-árkorlátozás.

A jövőbeli kereslet nagysága és struktúrája azonban bizonytalan és sok vállalkozás nem indítja a korábban tervezett beruházását. A cégek bizalmi indexei stagnálnak, mert az infláció magas szintje, az árfolyamromlás, a munkaerőpiaci helyzet nehézségei pesszimizmusukat erősíti.

2021-ben az előző évhez képest az ipari termelés 9,6%-kal nőtt, a 2020-as 6,0%-os csökkenés után. A feldolgozóipar 9,1%-os, az energiaipar 11,5,%-os, a kisebb súlyú bányászat 16,6%-os kibocsátást ért el. Az ipari export az során 8,9%-kal bővült. A teljes ipari értékesítés 63%-a, a feldolgozóipari értékesítés 72%-a külpiaci értékesítésre került. A feldolgozóipari export 6,1%-kal emelkedett, de ezen belül az ágazat 30%-át jelentő járműgyártás kivitelének volumene 2,2%-kal csökkent. A számítógép-, elektronikai-, optikaitermék-gyártás kivitele 5,1%-kal volt nagyobb, és legjobban, 40%-kal a villamos berendezés gyártásának exportja bővült.

A kiskereskedelem forgalmának volumene 2021-ben az előző évhez képest 3,5%-kal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,2%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,9%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 4,9%-kal megnőtt az értékesítés volumene

A foglalkoztatottak száma 2021-ben és várhatóan 2022-ben is 0,5%-kal emelkedik, a munkanélküliségi ráta pedig 4% körül, vagy az alatt alakul. A vállalatok nagy részének gondot jelenthet a 2022-ben is megvalósuló minimálbéremelés. A mintegy 20%-os növekedés jelentős béregyenlőtlenséget, munkahelyi feszültségeket és a munkaerőköltségek kitermelésének nehézségeit okozza.

A bankok 2021-re a vállalati és lakossági hitelállomány bővülését tervezték és ez nagyrészt meg is valósult. 2022-ben a kamatok jelentős emelkedésére számíthatunk, amely folyamat gátolhatja a cégek hitelfelvételét.

Elkerülhetetlen szigorítások, lappangó infláció

A pénzügyi mutatók a válságból történő kilábalást segítő intézkedések miatt - a gazdasági visszaesés okozta problémákon túl – komoly mértékben romlottak, a következő évekre jelentős bizonytalanságokkal terhelt pénzügyi helyzetet jeleznek. A fiskális és monetáris politika disszonanciái 2021 folyamán bizonytalanná tették az inflációval és az árfolyamalakulással összefüggő várakozásokat. Az MNB továbbra is élni fog az alapkamatemeléssel, hogy az infláció a meghatározott sávba kerüljön. Ez el fog tartani akár két-három évig is.

A GDP-arányos államháztartási hiány 2021-ben az előzetes adatok szerint 3.736 milliárd forint, a GDP 6,8%-a volt. Az egyenleg az előző évhez képest 25 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,0 százalékponttal lett kedvezőbb . A kormányzati szektor adóssága – az MNB adatai alapján – 2021 végén 42.414 milliárd forintra nőtt, a GDP 76,8 %-ára tehető.

2021-ben a kormányzati szektor bevétele 22.695 milliárd, kiadása 26.431 milliárd forintot tett ki 2020-hoz képest. A bevételek 1.739 milliárd forinttal, 8,3%-kal lettek nagyobbak. 2021-ben a fogyasztói árak átlagosan 5,1%-kal nőttek az előző évhez képest. A hazai ipari termelői árak 2021-ben 13,5%-kal nőttek.

2022-re jelentősen romlani fognak a mutatók, a költségvetési hiány 6,2%-ra, az államadósság 79%-ra nőhet GDP arányosan. A Ft/euró árfolyam pedig éves átlagban 380-385 lehet.

A fogyasztók nem tapasztalják az élelmiszerár-stop kedvező hatását, a márciusban mért 8,3 százaléknál jóval nagyobb inflációt érzékelhetnek - akár 20 százalékost is. A befagyasztott árak termékköre – a mostani élelmiszer árstop mellett az évek óta rögzített energiaárakat és a szemétszállítási díjakat is figyelembe véve – az összes fogyasztás mintegy 15 százalékát teszi ki.

Az ily módon „elfojtott” infláció miatt jelentősek a beszerzési és az értékesítési árak különbségeiből adódó vállalati veszteségek, amely különbséget a költségvetésnek előbb-utóbb meg kell fizetnie. Ez pedig egyértelműen a fogyasztók, illetve az állampolgárok terhe. Az elő negyedévi deficit elképesztően magas, majdnem 3000 milliárd forintnyi lett, a tervezett egész évinek mintegy kilenctizede.

Az inflációt gerjesztő jövedelemkiáramlás már az év elejétől gyors ütemben emelte a fogyasztói árakat, de majd a második félév elejétől - addig tart ugyanis a jelenlegi árstop, és a kamat-moratórium is - fel kell szabadítani az árakat, és akkor komoly mértékű árnyomás jelentkezik a fogyasztásban.

A költségvetési hiány további növelésének már beláthatatlan következményei lehetnének. Az árstop nélkül az infláció 13% fölött lenne, további fenntartásának korlátjai vannak! A termelői árnyomás is nagyon magas. A belföldi ipari termelői ár éves szinten januárban 36 százalékkal emelkedett, ennek hatása komoly inflációs gerjesztő.

További inflációt növelő tényező a rettentő gyenge forintárfolyam. Ennek hatása azonban később jelentkezni fog, elfogynak a korábban beszerzett importáruk. A nemzetközi piacokon már az orosz-ukrán háború előtt is, januárban 20 százalékkal drágult az élelmiszer-nyersanyag, ez is egyértelműen infláció növelő lesz.

Merre vezethet út a gödörből?

A 2021-es bérnövekedés, az egyes szakmák körére érvényes bértámogatások, a nyugdíjkorrekciók, 13 havi nyugdíj és egyéb kedvezmények komoly mértékű jövedelememelkedést jelentettek és ez érezhető volt a fogyasztás és a lakossági

megtakarítások emelkedésében. Előző az alacsony, utóbbi folyamat a magas jövedelműek körében mutatkozott. A választási ciklusokkal együtt járó lakossági jövedelemnövelés - a gyermekes családok Szja visszatérítésével, a 25 éven aluliak adómenteségével, a 13 havi nyugdíj teljes összegének kifizetésével, több foglalkozás-szakma régóta elmaradt „rendkívüli” béremelésével - 2022 első hónapjaitól további nagymértékű jövedelemkiáramlást jelentett, bizonytalanná téve a későbbi költségvetési hiány elfogadható mértékét.

2021-ben az átlagos reálkereset 3,5%-kal, a nyugdíjak reálértéke 4%-kal emelkedett. A reáljövedelem várhatóan 4, a lakosság fogyasztása 3,5%-kal nőtt. 2022-ben a 20%-os minimálbér növekedés mellett a bruttó keresetek átlagosan mintegy 14%-kal emelkedhetnek, és ez az 5% körüli inflációval korrigáltan 8-9%-os reálkereset-emelkedést jelent.

A nyugdíjak reálértéke 6%-kal nő. A reáljövedelmek 7% körüli emelkedése mellett a fogyasztás 4,5%-kal bővülhet. A KSH 2022 februári kereseti jelentésében közölt 546 ezer Ft átlagfizetés – egyébként megmagyarázott torzítás, hiszen - nagyrészt egy egyszeri hat hónapos jövedelem kiegészítő tétel, az un „fegyverpénz kifizetésének hatása. 2022 februárjában a kedvezmények nélküli rendszeres bruttó átlagkereset 445 ezer Ft.

2021-ben a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 635 ezer. 58 ezer fővel emelkedett az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók, 6 ezerrel a közfoglalkoztatottak létszáma, csökken viszont 21 ezer fővel a külföldi telephelyen munkát vállalóké. A foglalkoztatók 21 ezer új álláshelyet jelentettek be 2021 utolsó hónapjában, ez 2,7%-kal kevesebb, mint az előző hónapban, de 22,9%-kal több az előző decemberben. A piaci munkahelyek száma 68,4%-kal nőtt, a támogatott munkahelyeké viszont 11,2%-kal csökkent. A decemberi új bejelentett álláshelyek 41,3%-a közmunka volt.

A KSH adatfelvétele alapján a jövedelmi szegénységgel vagy társadalmi kirekesztettséggel érintett népesség száma 1.752 ezer fő, ez a lakosság 18,2%-a, amely 2020-hoz viszonyítva 0,4 százalékpontos növekedés. A szegénységgel és társadalmi kirekesztettség kockázatával sújtott népességen belül a relatív jövedelmi szegénységben élők száma 1.219 ezer fő, arányuk 12,7%.

A 65 évnél idősebbek körében a szegénység 2010 óta háromszorosára, 4,9%-ról 15,6%-ra nőtt. A munkanélküliek igen nehéz helyzetét mutatja, hogy körükben a szegénységi arány 45%, az országos átlag három és félszerese.

A kamatok emelkedése, a jelzálog törlesztési moratórium 2022 közepéig történő meghosszabbítása a már meglevő hitelportfolió romlását, a hitelkereslet megfontoltabbá válását vetíti előre, igen nagy differenciálódás mellett.

A lakosság pénzügyi vagyona jelentősen nőtt és az MNB adatai szerint a bruttó 60.000 ezer milliárd Ft-ot már meghaladja, azaz nagyobb, mint az ez évi várható GDP összege. A lakosság ezt a pénzügyi megtakarítását részben a hazai privátbanki szolgáltatóknál helyezi el. E cégek által kezelt vagyon 2021 végére csaknem 20 százalékkal, közel 7800 milliárd forintra emelkedett. Mintegy 55 ezer számlát vezetnek és azokon egy ügyfél átlagban legalább 55 millió forintot tart.

A vállalatok és a lakosság sem érezte a várható gazdasági nehézségeket, az év végén. A makrogazdasági mutatók alapján az előrejelzések is bíztatónak tűntek. 2022 első negyedévének elteltével azonban romlottak a gazdaság várható alakulást jelző folyamatok. Az egyre kedvezőtlenebb gazdasági mutatók szerint költségvetési kiigazítás lesz és több területen akár válsághelyzet is kialakul.