Bővült a lista: újabb igazi magyar termék került uniós oltalom alá

A földrajzi árujelzők használata olyan eszköz az előállítók kezében, amely komoly gazdasági előnyt jelenthet. A 2020 januárjában közzétett EU-s statisztikai adatok szerint a földrajzi árujelzővel ellátott agrártermékek értékesítési ára átlagosan kétszer magasabb, mint az ezzel nem rendelkező termékeké.

A földrajzi árujelzők használatának szabályozása biztosítja a magyar mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borászati termékek és szeszesitalok hagyományos neveinek védelmét az Európai Unió valamennyi tagállamában. Régi szokás az ételeket és italokat származási helyük alapján elnevezni. Egy földrajzi árujelző azonban a származáson kívül számos más jelentést is hordoz: a hagyományokat, a termelői közösséget, annak tudását, speciális termékkaraktert és minőségi szintet is megtestesít.

Az Agrárminisztérium (jogelődje: Földművelésügyi Minisztérium) 2015-ben indította el programját, melynek célja kettős: egyrészt az oltalomban részesülő földrajzi árujelzők számának növelése, másrészt pedig a már meglévő földrajzi árujelzőkben rejlő lehetőségek jobb kihasználása.

Az ilyen jelzéssel ellátott termékek közül számosat minden magyar ismer, és kapásból meg is tudná tippelni: szerepel a listában például a csabai kolbász, a szegedi fűszerpaprika vagy az őrségi tökmagolaj, de vajon melyik tájegységek híresek az ott termesztett barackról, vadkörtéről, kamillavirágról vagy épp rizsről, szarvasgombáról? Mutatjuk a listát:

EU által bejegyzett magyar földrajzi árujelzők

I. Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek:

1. Alföldi kamillavirágzat 
2. Budapesti téliszalámi 
3. Csabai kolbász/ Csabai vastagkolbász 
4. Gönci kajszibarack / Gönci kajszi 
5. Győr-Moson-Sopron Megyei Csemege Sajt 
6. Gyulai kolbász/ Gyulai pároskolbász 
7. Hajdúsági torma 
8. Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény 
9. Magyar szürkemarha hús 
10. Makói vöröshagyma / Makói hagyma 
11. Makói petrezselyemgyökér 
12. Szegedi fűszerpaprika-őrlemény / Szegedi paprika 
13. Szegedi szalámi / Szegedi téliszalámi
14. Szentesi paprika 
15. Szőregi rózsatő
16. Szilvásváradi pisztráng 
17. Akasztói szikiponty 
18. Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye
19. Újfehértói meggy 
20. Budaörsi őszibarack 

II. Szeszes italok:

1. Pálinka 
2. Törkölypálinka 
3. Békési szilvapálinka
4. Gönci barackpálinka 
5. Kecskeméti barackpálinka
6. Szabolcsi almapálinka 
7. Szatmári szilvapálinka 
8. Újfehértói meggypálinka 
9. Vasi vadkörte pálinka 

III. Borászati termékek:

1. Badacsony / Badacsonyi 
2. Balaton / Balatoni 
3. Balatonmelléki 
4. Balatonboglár / Balatonboglári 
5. Balaton-felvidék/ Balaton-felvidéki 
6. Balatonfüred-Csopak/ Balatonfüred-Csopaki 
7. Bükk / Bükki 
8. Csongrád / Csongrádi 
9. Csopak / Csopaki 
10. Debrői Hárslevelű 
11. Duna / Dunai 
12. Duna-Tisza közi 
13. Dunántúl / Dunántúli 
14. Eger / Egri 
15. Etyek-Buda / Etyek-Budai 
16. Felső-Magyarország / Felső-Magyarországi 
17. Hajós-Baja / Hajós-Bajai 
18. Izsáki Arany Sárfehér 
19. Káli 
20. Kunság / Kunsági 
21. Mátra / Mátrai
22. Monor / Monori 
23. Mór / Móri 
24. Nagy-Somló / Nagy-Somlói 
25. Neszmély / Neszmélyi 
26. Pannon 
27. Pannonhalma / Pannonhalmi 
28. Pécs 
29. Soltvadkerti 
30. Somló / Somlói 
31. Sopron / Soproni 
32. Szekszárd / Szekszárdi 
33. Tihany / Tihanyi 
34. Tokaj / Tokaji 
35. Tolna / Tolnai 
36. Villány / Villányi 
37. Zala / Zalai
38. Zemplén / Zempléni 

Uniós oltalomra benyújtott magyar földrajzi árujelzők 

I. Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek:

1. Balatoni hal
2. Derecske alma
3. Fertőd vidéki sárgarépa
4. Hegykői petrezselyemgyökér
5. Jászsági nyári szarvasgomba
6. Keleméri bárányhús
7. Nagykörűi ropogóscseresznye
8. Nagykun rizs
9. Őrségi tökmagolaj
10. Szegedi tükörponty
11. Tuzséri alma

II. Szeszes italok:

1. Homokháti őszibarack pálinka
2. Madarasi birspálinka
3. Nagykörűi cseresznyepálinka
4. Nagykunsági birspálinka
5. Nagykunsági szilvapálinka
6. Sárréti kökénypálinka

EU által bejegyzett Hagyományos Különleges Termékek

1. Tepertős pogácsa
2. Rögös túró

Felmérést készít a Pénzcentrum!

A Pénzcentrum legújabb felmérésében arra keresi a választ, miért keresik elsősorban a vásárlók a magyar termékeket, milyen elvárásaik vannak a boltokkal szemben, illetve mi motiválhatná őket arra a jövőben, hogy inkább a hazai árukat válasszák. Kérjük, hogy válaszaiddal segítsd te is a munkánkat!

A Budaörsi őszibarackról

Az Európai Bizottság április 19-én oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést. Ez a fajta intenzív illatú, aromaanyagokban gazdag, zamatos gyümölcs, melynek sajátos jellemzői a pirosas fedőszín, a molyhos héj, a nem túl kemény hús és a leveses állomány. A Budaörsi őszibarack minősége a termesztési kultúrának és az emberi szaktudásnak is köszönhető. Budaörsön és környékén az őszibarack nemesítés hagyománya a XIX század végére nyúlik vissza. A területen termesztett őszibarack fajták az ott meghonosított fajtákból és a területre szelektált fajtákból kerültek ki. Az emberi szaktudás napjainkban is meghatározó szerepet játszik a kézzel való ritkítás, a tapintásos érettség vizsgálat és a kézi szedés során.

A Budaörsi őszibarack termőterülete lankás dombokon és déli fekvésű lejtőkön fekszi, ahol a jellemzően magas napsütéses órák száma nagy napi hőingadozással párosul, ami kedvez a gazdag zamatanyagok és a pirosas fedőszín kialakulásának. A gyümölcs üde savassággal párosuló édes íze és intenzív illata a szerves anyagokban és mikroelemekben gazdag termőtalajnak köszönhető. A gyümölcs leveses állománya az érési időszakra eső csapadékmennyiség hatására alakul ki.

Címlapkép: AM Sajtó