Ez fogja bedönteni a magyar nyugdíjrendszert: meddig lehet még feszíteni a kereteket?

Portfolio2020. június 11. 10:30

A kormány a koronavírus-járvány elleni védelem és családtámogató lépések jegyében 2021-től elkezdi visszaépítani a 13. havi nyugdíjat, 4 lépcsőben - ahogy erről már korábban beszámoltunk. A jövő évi költségvetés fenntarthatóságáról szóló mellékletből viszont az derül ki, hogy a plusz egyhavi nyugdíj komoly mértékben rontja az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, 2060-ra már a teljes magyar GDP közel 13%-át fogja a büdzsé nyugdíjcélra költeni.

A koronavírus-járvány gazdasági következményei ellen hozott hazai gazdaságpolitikai intézkedések egyik legérdekesebb és legváratlanabb eleme volt a 13. havi nyugdíj visszaépítése - írja a Portfolio. Az időskorúak relatíve (ha más szereplőkhöz viszonyítjuk pozíciójuk változását) nyertesei lehetnek a jövő évi büdzsének: megvalósul a 3%-os januári, szokásos nyugdíjemelése, érkezik a nyugdíjprémium és a plusz nyugdíj egynegyede.

Az is tudható a 2021-es tervezetből, hogy ez utóbbi, 1 hétnek megfelelő plusz összeg összesen 77 milliárd forintos plusz kiadást jelent az államnak. Ez a költségvetési többletkiadás 2024-re már eléri az évi 280 milliárd forintot, hiszen addigra épül vissza teljes egészében a plusz egyhavi juttatás. Az viszont eddig nem volt ismert, hogy ez a többlet nyugdíjkiadás mit okoz hosszú távon a nyugdíjrendszerben.

A 2021-es költségvetésben megtalálható a büdzsé hosszú távú fenntarthatóságának dokumentuma. A Pénzügyminisztérium ebben úgy fogalmaz, hogy "vannak olyan kiadások, amelyek alakulása hosszú távon jelentősen befolyásolja a költségvetési egyensúlyt, amely kiadások nagysága ugyanakkor nagymértékben függ makrogazdasági, demográfiai és más társadalmi folyamatoktól az e területekre hatást gyakorló kormányzati politikák mellett".

A nyugdíj, az oktatási, az egészségügyi és az ápolási kiadások bizonyosan ilyenek

- teszik hozzá. A csupán 1 oldalas költségvetési fenntarthatósági anyag legfontosabb eleme az a táblázat, ami a tárca modellszámításai alapján bemutatja az állami nyugdíj, egészségügyi, oktatási és egyéb korfüggő kiadások hosszú távú alakulását, a GDP arányában.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el,  havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

 

A 2020-as költségvetésben szereplő kitekintéssel összevetve egyetlen soron történt változás: az állami nyugdíjkiadások lefutásában. A két előrejelzés (tavalyi és idei) különbségeit az alábbi ábra szemlélteti, ami alapján a minisztérium frissített számításai szerint jóval magasabb összegben fognak teljesülni a nyugdíjkiadások az előttünk álló évtizedekben. Ez pedig a 13. havi nyugdíjjal áll összefüggésben.

A 13. havi nyugdíj visszaépítése tehát jelentősen, a korábbiaknál is erőteljesebb mértékben növelheti meg a nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított értékét, ami alapján kimondható, hogy a költségvetés fenntarthatósága távolról sem javul emiatt. 2060-ban a magyar GDP 12,8%-át fogja az állam újraosztani nyugdíjkiadásokra. A PM táblázatából az is kiolvasható, hogy az egészségügy továbbra sem lesz elkényeztetve: a GDP arányában ezek a kiadások 5-5,5% között fognak alakulni.

Címkék:
nyugdij, állam, gazdaság, nyugdíjprémium,