Így látta a világot Zimbardo: 5 elgondolkodtató idézet a legendás pszichológustól

A hét elején elhunyt Philip Zimbardo kutatási területe elsősorban az emberi agresszió volt, vizsgálatai szerint a rossz környezet a jó emberekből is kihozhatja a rosszat. A nagyközönség előtt elsősorban az ezzel kapcsolatos, 1971-ben végzett stanfordi börtönkísérlete miatt lett világszerte ismert, melyről több film is készült az elmúlt évtizedekben. 

Mint azt sokan tudhatják, a kísérlet során teljesen átlagos egyetemistákat toboroztak raboknak és börtönőröknek, akiket Zimbardo az alagsorban berendezett börtönben helyezett el, Zimbardo pedig a börtönparancsnok volt. A teszt közben az alanyok teljesen megfeledkeztek arról, hogy tudományos kutatásban vesznek részt, a kísérlet botrányba fulladt és fel kellett függeszteni. Zimbardo ennek ellenére bevonult a történelembe, a kísérlet pedig a mai napig sok helyen hivatkozási alap.

Ugyanakkor az is igaz, sok kollégája keményen elítéli ezeket a módszereket és még a kapott eredmények hitelességét is megkérdőjelezi, hiszen azok komoly etikai kérdéseket vetnek fel. Manapság egy ilyen kutatást valószínűleg lehetetlen lenne elindítani.

Mindenesetre most lássuk néhány idézet segítségével, hogyan gondolkodott ez a sokak számára megosztó figura:

 Igen vékony a jó és a rossz közötti határ, és szinte bárkit rá lehet venni arra, hogy átlépje, ha a helyzet nyomást gyakorol rá.

– mondani sem kell, az elhíresült kutatás eredményeire utalhatott itt Zimbardo.

 Az emberi viselkedést nagyobb mértékben befolyásolják a külső tényezők, mint a belsőek. A 'helyzet' a külső környezetet jelenti, míg a belső környezet magában foglalja a géneket, az erkölcsi múltat és a vallási nevelést.

– nem szabad elfelejteni, hogy Zimbardo szociálpszichológus is volt. Az emberi viselkedésről szóló megfigyelései ebben az idézetben is megmutatkoznak.

 Elsősorban az érdekelt, hogy hétköznapi emberek miért és hogyan tesznek szokatlan dolgokat, olyanokat, amelyek idegennek tűnnek a természetüktől. Miért viselkednek néha jó emberek rosszul? Miért cselekszenek olykor okos emberek bután vagy irracionálisan?

– ki ne tenné fel ezeket a kérdéseket nap, mint nap?

Ami igazán aggaszt, az az internet és az elektronikus technológiai forradalom. A félelmemet részben az táplálja, hogy sokan rengeteg időt töltenek egyedül, elszigetelten, e-mailek között, chat szobákban, ami csökkenti a másokkal való személyes találkozásokat.

– az amerikai tudósnak a modern technikáról is hangsúlyos véleménye volt, sokunk panaszát fogalmazta meg igen korán.

 A gonoszság az, amikor valaki tudja, mi lenne a helyes, de mégis szándékosan a rosszabb utat választja

– világított rá ezzel sok ember előtt álló erkölcsi dilemmákra.

Mint látható, a tudós gondolatai kétségtelenül megosztóak, ám a mai napig sokak számára lehetnek elgondolkodtatóak.