Nem múlt el nyomtalanul a hosszú, könyörtelen hőség: rengetegen haltak meg 2024 nyarán

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) augusztus elején adta ki a figyelmeztetését, hogy ugrásszerűen emelkedhet az extrém hőhullámok halálos áldozatainak száma a következő években. A riasztó WHO-jelentés szerint az elmúlt 20 évben 30 százalékkal nőtt a hőség miatti halálesetek száma, becslések alapján 2000 és 2019 között világszerte évente 489 ezer halálesetet regisztráltak, melyek a hőséggel összefüggésbe hozhatók. Európában évente átlagosan 176 ezer ember hal meg a kánikula miatt. Ugyan a felmérésben részt vevő szinte minden országban nőtt a kánikula okozta halálesetek száma, azonban a hat WHO-régió közül az európai melegszik a leggyorsabban, a világátlagnál kétszer gyorsabban.

A WHO szerint a szélsőségesen magas hőmérsékletek miatt gyakoribbá válnak a krónikus betegségek és a szervezetet rendkívül megterhelő hőstressz, amely akkor következik be, amikor a test nem képes a hőmérsékletét 36-37 Celsius-fok között tartani. Az Egészségügyi Világszervezet hangsúlyozta, hogy "ugrásszerűen fog emelkedni" az extrém hőséghullámok halálos áldozatainak száma a következő években.

Magyarországon is életveszélyessé vált az időjárás

Azt gondolhatnánk, hogy Európában főként a mediterrán országokban jelenthet ilyen gondokat az extrém hőség, amire a WHO figyelmeztet. Az idei évben nem egyszer érkeztek hírek arról, hogy turisták estek áldozatul a kibírhatatlan mediterrán hőségnek - köztük magyarok is. Tévedés azonban azt gondolni, hogy Magyarországot nem érinti a probléma, hogy a hőség miatt többen halhatnak meg.

A 2024-es év tagadhatatlanul az elmúlt évtizedek egyik legforróbbja volt. Az idei évben kivételesen sokszor rendeltek el hőségriadót, illetve minden idők leghosszabb hőségriasztását élhettük át - vagy túl - júliusban. Július elején az országos tisztifőorvos a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. előrejelzése alapján legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást rendelte el az ország egész területére 2024. július 7-én (vasárnap) 00 órától 2024. július 12-én (péntek) 24 óráig. Később pedig július 18. (csütörtök) 24 óráig meghosszabbították. Ezt követően újabb hosszabbítás következett: az NNGYK közölte, hogy július 21-én (vasárnap) 24:00 óráig fenntartja a hőségriasztást, azonban harmadfokról másodfokra módosítja.

A tisztifőorvos augusztusban is elrendelte a másodfokú hőségriasztást, augusztus 11-én (vasárnap) 00:00 órától 2024. augusztus 16-án (péntek) 24:00 óráig - ezen később módosítottak: az ország egész területére vonatkozóan korábban elrendelt hőségriasztását 2024. augusztus 14-én (szerda) 00.00 órától harmadfokúra emelték, és 2024. augusztus 18-án (vasárnap) 24.00 óráig meghosszabbították.

Ne felejtsük el: jelenleg is másodfokú hőségriasztás van érvényben, melyet augusztus 24. (szombat) 00.00 órától 2024. augusztus 30. (péntek) 24.00 óráig rendeltek el, majd ma délelőtt meghosszabbítottak szeptember 5. (csütörtök) 24.00 óráig az ország egész területére vonatkozóan.  

A tisztifőorvos minden hőséghullám alkalmával figyelmeztet, milyen hatásai vannak a szervezetre a tartósan magas hőmérsékletnek. A tartósan meleg időszak életkortól függetlenül az egészségesek szervezetét is megviseli, de a krónikus betegek veszélyeztetettsége még nagyobb. A magas hőmérséklet miatt kialakuló tünetek kezelésénél legfontosabb a test hűtése, valamint a folyadék- és sópótlás. A hőség okozta stressz a vérkeringés és a perifériás erek túlzott igénybevételéhez vezethet, ami elsősorban a szívet és a tüdőt érintő betegségekre, illetve a cukorbetegségre van kedvezőtlen hatással - írta az NNGYK.

A túlzott meleg fokozza a szív munkáját, ami megterhelő a szervezet számára. A meleg a vér sűrűségét is növeli, különösen, ha a beteg sokat izzad, de nem iszik elég folyadékot. Mindez a véralvadás valószínűségét megnöveli, és fokozza a vérrögképződés kockázatát. Kánikulában gyakoriak a vérnyomásproblémák is. A meleg csökkenti a vérnyomást, vérnyomás-ingadozást okozhat, illetve felerősítheti a gyógyszerek hatását. A fenti tünetek esetén, illetve ha a pulzus minden nyilvánvaló ok nélkül napokon keresztül szapora (nyugalmi állapotban 90-nél több), akkor mielőbb kardiológushoz kell fordulni. Érdemes a vérnyomást gyakrabban mérni, és probléma esetén a kezelőorvossal egyeztetni a gyógyszer adagolásáról - írták.

A magas hőmérséklet és a légszennyezés kombinált hatása különösen a légúti betegségek kialakulására és lefolyására van kedvezőtlen hatással. Nagy hőségben a tüdő teljes kapacitással működik, a tüdőn át intenzíven párolog a víz, illetve zajlik az anyagcseretermékek cseréje, ezért ilyenkor súlyosbodnak a hörgőgyulladással járó betegségek, beleértve az asztmát is. Magas légszennyezettségi értéket mutató napokon fontos, hogy a légzőszervi betegségekben szenvedők minél kevesebb időt töltsenek a szabadban, illetve célszerű maszkot is viselniük - hívták fel a figyelmet.

Az átlagosnál melegebb időjárás bárkinél okozhat egészségi panaszokat, kellemetlen tüneteket, dekoncentrációt. Fokozottan figyeljünk egymásra! - figyelmeztettek.

Augusztus közepén az Országos Mentőszolgálat is figyelmeztetett: a kánikula miatt sok belgyógyászati, kardiológiai beteget kell kórházba szállítani, a budapesti betegszámban az elmúlt 24 órában az előző év azonos napjához képest 40 százalékos növekedés volt tapasztalható. Győrfi Pál azt nyilatkozta, a mentők esetszáma az átlagos 3500 helyett 4000 fölé emelkedett.

Ötödével több idős halt meg a júliusi kánikulában, mint más években

A Pénzcentrum megvizsgálta, látható-e már a 2024-es júliusi extrém hőség hatása a halálozási statisztikákban. A KSH heti bontásban is közli, hogy hány haláleset történt Magyarországon. A mai napon közzétett adatok alapján a 2024-es év 28. és 29. hetében történt halálesetek száma kiugró volt más évek azonos hetéhez viszonyítva 2015-ig visszamenőleg.

A 2024-re vonatkozó adatok még előzetesek, tehát változhatnak, viszont már ezek alapján is megállapítható, hogy a hőség ideje alatt több haláleset történt. Az elmúlt évek 28-29. heti átlagához képest 12 százalékkal. Ha pedig csak a 65 év felettiek halálozási adatait vetjük össze, akkor azt láthatjuk, hogy 2024-ben 19 százalékkal több haláleset történt az érintett két hétben, mint a megelőző évek azonos időszakában.

Ennek a két hétnek a kiragadása azonban megtévesztő lehet: ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy idén nyáron összességében több haláleset történik, mint más évek nyarain. Más években is voltak ugyanis hasonló hosszú meleg időszakok, csak épp nem a 28-29. héten, illetve lehettek más, a szervezetet igénybe vevő hatások is - például járvány.

Ezért hogy teljesebb képet kapjunk, azt is megvizsgáltuk, hogy az eddigi nyári időszakról - a 23. héttől a 31. hétig - rendelkezésre álló adatok összesítve mit mutatnak 2024-ből és a megelőző évekről. Azt láthatjuk, hogy annak ellenére, hogy általánosságban is forróbb év volt az idei, ez nem okozott számottevő többletet a halálozási adatokban:

Azt sem szabad elfelejteni azonban, hogy a lakosságszám is folyamatosan apad, mely a halálozási adatokra is kihat: ha arányaiban ugyanannyi haláleset történik, mint a korábbi években, az is a halálesetek számának csökkenését okozza. Megvizsgáltuk tehát azt is, hogy az adott év január 1-i népességszámához képest hány haláleset jutott ezer lakosra a 28-29. héten, illetve a 23-31. héten nyáron. Hasonló képet kapunk, mint az önmagukban vizsgált adatok alapján: a 28-29. heti adatok kiugróak a megelőző évekhez képest, a június-júliusi adatok viszont átlag alattiak:

Fontos, hogy az elmúlt évek adatai kapcsán nem lehet nem figyelembe venni a koronavírus világjárvány hatásait. Az első években több évben is előfordult olyan hullám, mely többlethalálozáshoz vezetett, és jelenleg is lassan emelkedik a betegszám az országban és kezd dominánssá válni a KP.3 variáns. A koronavírus mellett pedig idén a szamárköhögés is erőteljesen fertőz. Ez pedig csak két tényező a sokból a hőségen kívül, ami hatással lehet a halálozási adatokra.

Mindenesetre a WHO nem véletlenül figyelmeztet: a hőség okozta halálesetek számának emelkedésére számítanak a jövőben és Európa fokozottan kitett ennek a változásnak. Amellett, hogy a kormányzatoknak meg kell tennie a szükséges lépéseket a hőség okozta egészségügyi problémák csökkentése érdekében, a lakosság részéről is nagyobb odafigyelésre van szükség. Az extrém hőséget komolyan kell venni, támogatni a szervezetünket amilyen módon csak tudjuk a meleg elleni küzdelemben. Tartsuk be az országos tisztifőorvos tanácsait és figyeljünk magunkra, valamint egymásra!