Megdöbbentő számok: durván stresszes, kialvatlan rengeteg magyar - erre megy rá az egészségük

Megjelent a Gallup 2024-es jelentése a világ érzelmi állapotáról. A Global Emotions Report szerint 2014 óta először mértek csökkenést a negatív érzelmek szintjében globálisan. Bár 2023-ban tovább folytatódott a háború Ukrajnában, és konfliktus tört ki a Hamász és Izrael között, érzelmi szempontból nem volt olyan mélyen a világ, mint a pandémia éveiben. A pozitív érzelmek 2023-ban visszatértek a pandémia előtt tapasztalt szintre - írja a jelentés.

A Global Emotions Report 2024 eredményei közel 146 000 interjún alapulnak, melyeket a felnőtt lakosság körében készítettek 142 országban és területen. A Gallup Pozitív és Negatív Élményindexei az élet nem anyagi értékeit - érzéseket és érzelmeket - mérnek, amelyeket az olyan hagyományos gazdasági mutatók, mint a GDP, nem tudnak rögzíteni. Az indexek által képet kaphatunk az egyes társadalmak érzelmi, mentális egészségi állapotáról.

A Negatív Élményindex 2014 óta először csökkent a 2023-as mérés alapján globális szinten. Az ezt a mutatót alkotó 5 negatív érzelem szintje egyaránt csökkent 2022 és 2023 között, a legnagyobb mértékben a stressz-mutató. A világ felnőtt lakosságának 37%-a érezte magát stresszesnek 2023-ban, ami három százalékponttal kevesebb az előző évnél, de jóval több, mint egy évtizeddel ezelőtt (33%) és az azt megelőző években.

Negatív érzelmeket tekintve Guinea és Izrael a világelső, így már nem Afganisztán szerepel az első helyen. A nyugat-afrikai Guineai Köztársaságban még 2021 őszén történt katonai puccs, melyek során a hadsereg vezetője átvette a hatalmat az országban, azóta számos erőszakos, civil áldozatokat követelő esemény történt az országban. Guinea helyzete továbbra is bizonytalan, a ország 2023-ban a világ legmagasabb pontszámát érte el a stressz indexen (53), ez 10 ponttal magasabb, mint a megelőző évben.

Izrael helyzete némileg ismertebb: 2023. október 7-én a gázai palesztin fegyveres csoportok a Hamász vezetésével összehangolt támadássorozatot indítottak Izrael ellen, ez vezetett a mai napig tartó Izrael–Hamász háborúhoz.  A Gallup két héttel azoktóberi támadás után készített felmérést az országban, a kapott pontszám (47) megegyezett Afganisztán és Libéria pontszámával, miközben 2022-ben Izrael még az egyik legalacsonyabb pontszámú ország volt a világon. Az izraeliek többsége rendkívül magas szinten volt nyugtalan (67%), stresszes (62%) és a szomorú (51%). Az izraeliek egyharmada (36%) érzett dühöt, és bár ez nem új rekord, mégis a legmagasabb arány 2013 óta.

Megtörtént a pozitív fordulat

A Pozitív Élményindex visszapattanása azt jelzi, hogy a 2023-as év már a kilábalás éve volt érzelmi, mentális egészségi állapot szempontjából. A világ érzelmileg is felépült a világjárványból, visszatértünk a pandémia előtti szintre.

A 30 év alatti korosztály továbbra is a legpozitívabb minden korosztály közül. Ők lábaltak ki leghamarabb a pandémia okozta hullámvölgyből, és a 2023-ban történt javulás is nagyrészt a 30 év felettiek korosztályában ment végbe.

Rengeteget tanultunk 2023-ban, sokan magányosak

A Global Emotions Report 2024 azt is méri, hogy a megkérdezettek tanultak, vagy csináltak-e valami érdekeset a felmérést megelőző napokban. Ez a mutató ritkán ért el 50% világszerte az elmúlt években, 2023-ban azonban 54%-ra emelkedett. Indiában, Izlandon, Görögországban és Kínában kétszámjegyű növekedés történt ezen a téren 2023-ban.

A jelentés szerint 2023-ban világszerte nagyjából minden ötödik felnőtt érezte magát magányosnak. Ezt az érzést nemrég vették fel a mutatók listájára, mivel a magány, elszigetelődés nagy hatással lehet az emberek érzelmi állapotára, mentális egészségére, jóllétére. A magány és a többi érzés kapcsolatának vizsgálata kimutatta, hogy azok, akik éreztek magányt a felmérés idején, azok jóval nagyobb valószínűséggel élték át a többi 5 negatív érzést is.

Düh, szomorúság, stressz, aggodalom, fizikai fájdalom

A Negatív Élményindex megállapításához 5 negatív érzelmet vizsgáltak a kutatók. A felmérésben azt kérdezték, hogy jelentősen tapasztaltak-e a válaszadók az elmúlt napon fizikai fájdalmat, aggodalmat, szomorúságot, stresszt, vagy dühöt. A válaszok összesítéséből keletkezett egy pontszám, mely 0-tól 100-ig terjedhet. A világon a legmagasabb pontszámot a negatív érzések terén Guinea, Csád, Sierra Leone,a Kongói Demokratikus Köztársaság, Irak, Jordánia, Afganisztán, Izrael, Libéria, Benin, a Comore-szigetek, Niger és Észak-Ciprus.

Másrészről érdekes lehet, hogy mely országok, területek kapták a legkisebb pontot a Negatív Élményindexen: Vietnám, Kazahsztán, Kirgizisztán, Taiwa, Lengyelország, Üzbegisztán, Mongólia, Malajzia, Oroszország, Koszovó és Észtország. Megnéztük azt is, hogy a jelentés alapján, az egyes kérdésekre milyen válaszok érkeztek. Az alábbi térképen 5-5 országot tüntettünk fel azok közül, ahol a legtöbben, illetve legkevesebben tapasztalták arányaiban az adott érzést, valamint a magyarországi arányt is jelöltük ezek mellett:

Dühöt, haragot legnagyobb arányban az észak-ciprusiak, irakiak, örmények, jordánok éreztek, leaglább 40%-a a válaszadóknak. Ehhez képest a magyarok közül csak 10% válaszolta, hogy dühöt vagy haragot érzett az elmúlt napon, mellyel a zimbabweiekkel, taiwaniakkal, norvégokkal vagyunk egy szinten. A bolgárok, oroszok, svédek, svájciak csak 1 százalékponttal voltak dühösebbek.

Szomorúságot legtöbben Csád, Guinea és Izrael lakosai éreztek, lekevesebben pedig Taiwanban, Koszovóban, Lengyelországban. Magyarországon a lakosok 18%-a érzett szomorúságot, akárcsak Zimbabwében, Szlovéniában, Észak-Macedóniában, Namíbiában, Malajziában és Litvániában.

Stresszt az Észak-Ciprusban, Izraelben, Nigériában élők éltek át a legtöbben, míg a legkevesebben a kirgizek és az üzbégek. A magyarok nálunk sokkal stresszesebbek voltak (32%), csaknem a válaszadók harmada érzett stresszt. Ugyanilyen arányt mutattak ki Etiópiában, Németországban, Szlovákiában, és Ukrajnában.

Aggodalmat az afgánok, izraeliek, guineaiak, máltaiak éltek át legnagyobb arányban, legkevesebben a kazahok, taiwaniak, vietnámiak, üzbégek és malajziaiak. Túl sokan a magyarok közül sem aggódtak (29%)  a megkérdezett országokhoz képest, nagyjából annyian, mint a kínaiak, bolgárok, japánok vagy litvánok.

Fizikai fájdalmat a legtöbben Sierra Leone, Csád, a Comore-szigetek, Guinea és Irak lakosai közül tapasztaltak, legkevesebben a Vietnámban, Kínában, Lenygelországban, Hong Kongban élők. A magyar válaszadóknak ugyancsak a 29 százalékára volt ez jellemző, még ezzel is a világ szerencsésebbjei közé tartozunk, akárcsak a svájciak, hollandok, dánok, georgiaiak (grúzok), és Bosznia-Hercegovina lakosai.

Öröm, kipihentség, tanulás, nevetés, tisztelet

A teljesebb képhez a Gallup nemcsak a negatív, hanem a pozitív érzéseket is vizsgálta: megkérdezték, hogy az elmúlt napon éltek-e át örömöt, jól kipihentnek érezték-e magukat, tanultak vagy csináltak-e valami érdekeset, mosolyogtak vagy nevettek-e, tapasztalták-e, hogy tisztelettel bántak velük. Ezeknek a válaszoknak az összesítéséből jött ki a Pozitív Élménymutató. Ebben az élen Paraguay, Panama, Guatemala, Mexikó, Indonézia, Salvador, Costa Rica, Malajzia, Szenegál, a Fülöp-szigetek és Thaiföld áll. Ebből is látszik, mennyire nem vág ez egybe a Negatív Élményindex "nyerteseinek" listájával, akik azon a legkisebb pontszámot kapták. A TOP10-ben csak Malajzia volt benne az előbb felsoroltak közül.

De ha vesszük a Pozitív Élményindex alapján a lista alján lévőket - Bangladest, Sierra Leonét, Ukrajnát, Egyiptomot, Etiópiát, Nepált, Litvániát, Jement, Libanont, Törökországot, Észak-Ciprust és Afganisztánt - már sokkal több egyezést látunk a Negatív Élményindex élén állókkal. Sierra Leone, Észak-Ciprus és Afganisztán tűnik fel a korábbi TOP10-ben. Ez alapján lehetséges, hogy attól, hogy nem éri a lakosságot nagy arányban sok negatív érzés, még nem feltétlenül érik őket cserébe pozitív élmények hasonló súlyban, viszont ahol sokan tapasztalnak negatív élményt, élnek át olyan érzelmeket, azoknak közben jó eséllyel kevés pozitív érzésben van részük. Ennek hátterében sokszor áll háborús konfliktus, rossz gazdasági helyzet.

Legnagyobb arányban a válaszadók Guatemalában, Malajziában, Paraguayban, Izlandon és Panamában éltek át örömet, volt részük élvezetben. A legkevesebb embernek arányaiban Sierra Leonéban, Afganisztában, Észak-Cipruson, Libanonban és Libériában adatott meg az öröm érzése. Magyarország ebből a szempontból a világ szerencsésebb feléhez tartozik, 78 százaléka élt meg örömöt a válaszadóknak.

Kipihentség terén már sokkal rosszabbul állnak a magyarok (54%). A 142 ország közül a 130. helyen vagyunk, nálunk csak a montenegróiak, tunéziaiak, görögök, jordánok, jemeniek, etiópok, libanoniak, örmények, egyiptomiak, észak-ciprusiak, afgánok és ukránok közt vannak kevesebben, akik kipihentséget éreztek. Bezzeg Vietnámban, Malajziában, Kuwaitban, Mongóliában, Paraguayban, Tádzsikisztánban legalább az emberek 85 százaléka kipihentnek érezte magát.

A legtöbben Szenegálban, Guatemalában, a Fülöp-szigeteken, Thaiföldön érezték, hogy valami érdekeset csináltak, tanultak az elmúlt napon, legkevesebben a törökök, észak-ciprusiak, afgánok, bangladesiek éreztek így. A magyarok ebben nagyjából középen helyezkednek el, 52 százalékuk tanult vagy csinált valami érdekeset.

A mosoly és nevetés terén már hátrébb szorultunk a rangsorban, de az indexünk magasabb: 71%. A lista élén Indonéziában, Szenegálban, Guatemalában 10-ből 9-en mosolyogtak, nevettek az elmúlt napon. Viszont Afganisztában, Törökországban, Észak-Cipruson 10-ből 4 válaszadó sem állította, hogy elmosolyodott volna.

A tisztelet-mutató is nagyon érdekes, Magyarország benne van a TOP30-ban a maga 94 százalékával. Akárcsak Argentína, Bolívia, Izrael, Koszovó, Luxemburg, Hollandia, Szaud-Arábia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország. A legtöbben Kolumbiában, Uruguayban, Chilében tapasztaltak, a legkevesebben Laoszban, Japánban, Etiópiában éltek meg irányukban tiszteletet.

Azért érdemes mélyebben megnézni az adatsorokat, illetve a térképeket, amelyeket a Gallup publikált, mert látható belőlük, hogy akár Európán belül, szomszédos országok között is milyen különbségek vannak, vagy hogy mely országok eredményei hasonlók a magyar adatokhoz. Sok esetben megdöbbentő lehet az ilyen összevetés, hogy például Ukrajnában, ahol háború zajlik, ugyanannyian érezték stresszesnek magukat arányaiban, mint Magyarországon. Vagy hogy mennyire rosszul álluk kipihentségben a többi országhoz képest a világon, amelyet itthon nem indokol annyira a gazdasági helyzet, vagy más körülmény.

A Globális Érzelemindexnek kifejezett célja is hogy eltérő mutató legyen, amelyet a GDP vagy más gazdasági mutatók nem tudnak leírni, ahogy előre jeleztük. Azonban látva a részletes eredményeket már világos az is, mennyire nem konvergál sokszor a lakosság pillanatnyi érzelmi állapota az ország gazdasági helyzetéhez képest. A teljes jelentés itt érhető el.