Rengeteg áldozatot szedhet az X-betegség: az ismeretlen kórra a magyarok sincsenek felkészülve

Az Ipsos friss kutatása rengeteg kérdésre kitért annak kapcsán, mire számítanak a világ országainak lakosai a jövőben. Külön kitértek az AI térhódításával kapcsolatos aggodalmakra, klímaválságra, gazdasági kérdésekre is. Mutatjuk először a legfontosabb eseményeket, végül pedig azt, mekkora is az esély egy új világjárvány kitörésére a válaszadók és szakértők szerint. 

A felmérés szerint a vizsgált országokban a megkérdezettek 53 százaléka mondta, hogy 2023 rossz év volt számukra, és 70 százalék szerint volt 2023 rossz év az országuk számára. Bár ez elég súlyosnak hangzik, a koronavírus világjárvány kitörése óta eddig ez a legjobb eredmény, 3 százalékpont növekedés történt 2024 óta. Ugyancsak a válaszadók 70 százaléka szerint 2024 már jobb év lesz. A bizakodók aránya 5 százalékponttal emelkedett.

A kutatás eredményei szerint többen gondolják úgy, hogy a mesterséges intelligencia több munkát fog elvenni, mint teremteni. A többség szerint idén több időt fogunk tölteni munkahelyen végzett munkával, mint home office-ban 2024-ben. A globális trendekről itt érhető el az Ipsos bővebb elemzése.

Az Ipsos teljes jelentéséből számos adat derül ki a magyarok várakozásairól. Ebben a cikkben a megkérdezett magyarok válaszait elemeztük. Azzal az állítással, hogy A 2023-as év rosz év volt az országom számára, a magyarok 82 százaléka értett egyet, ez az arány 12 százalékponttal több, mint a globális átlag (70%). A változás 2022-höz képest 5 százalékpontos csökkenés. A magyaroknál csak a dél-koreaiak, a portugálok, a britek, a törökök, a svédek és az argentínok nyilatkoztak így nagyobb arányban.

Azzal az állítással, hogy A 2023-as év rossz év volt számomra és a családom számára, a magyar válaszadók 63 százaléka értett egyet. Ez 10 százaléponttal magasabb arány, mint a globális átlag. Magyarországnál csak India, a Dél-afrikai Köztársaság, Argentína és Törökország áll ebben rosszabbul. 

Mindössze a magyarok 76 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy Optimista vagyok abban, hogy a 2024-es év jobb lesz számomra, mint 2023 volt. Ez magasabb, mint a globális átlag (70%), de annak tükrében, hogy mennyire rossznak ítélték a magyarok a 2023-as évet, normális a magasabb mutató. A friss felmérésben 7 százalékponttal magasabb arány mutatkozott Magyarországon, mint 2022-ben. A világgazdasági helyzet erősödését a magyar válaszadók 46 százaléka várja, 15 százalékponttal nagyobb ez az arány, mint tavaly. A globális átlag 50%-os. 

Azt pedig, hogy az árak gyorsabban emelkednek majd Magyarországon, mint a fizetések, a magyarok 80 százaléka gondolja. Ebben közel állunk a többi vizsgált ország lakosságának véleményéhez, a globális átlag 79%. A portugáloknak például 90%-a gondolja így saját országa vonatkozásában, a románoknak 82%-a, a németek 77%-a, a lengyelek 67%-a és a japánoknak mindössze 54%-a. 

Ami meglepő, hogy a magyarok 56 százaléka úgy gondolja, hogy az infláció 2024-ben magasabb lesz, mint 2023-ban. Miközben 2022-ben a KSH által számított fogyasztói árindex 14,5 százalékos volt, 2023-ban pedig rekordmagas: 17,6 százalékos. A kormány várakozása múlt év végén 2024-re 6 százalék körül alakult, mostanra pedig még kisebb inflációra számítanak. A 2022-es felmérésben még a magyarok 79 százaléka várt magasabb inflációt, bár a múlt évi felmérés eredménye ehhez képest jóval kedvezőbb, mégis riasztó, mennyien vártak 2024-re magasabb inflációt.

A munkanélküliség emelkedésére a magyar válaszadók 62 százaléka számít, 15 százalékponttal kevesebben, mint tavaly. Ez kevesebb, mint a globális átlag, ami 68 százalékos volt. Továbbá a magyarok 52 százaléka hiszi, hogy a mesterséges intelligencia miatt sok új állás fog elveszni. Ebben is bizakodóbbak, mint a globális átlag (64%). Egy másik állítás arra vonatkozott, hogy az AI sok új állás létrejöttéhez vezethet majd az adott országban. A magyar válaszadók ezen a téren szkeptikusak - 26% valószínűnek tartja, 58% viszont nem.

Abban a kérdésben, hogy az orvosok fogják-e használni rendszeresen a mesterséges intelligenciát arra, hogy páciensek kezelése kapcsán döntést hozzanak, a magyarok a legelutasítóbbak. Ezzel mindössze a megkérdezettek 35%-a értett egyet, 48% szerint ez valószínűtlen. A megkérdezett országok közül nálunk ebben a legszkeptikusabbak. A globális átlagot nézve 56% szerint fogják használni rendszeresen az orvosok az AI-t. Kérdéses, miből fakad a magyaroknak ez a szkepticizmusa, mikor már most látszanak törekvések az AI használatára, például a diagnosztikában Magyarországon is.

Abban is nálunk kételkednek arányaiban a legtöbben, hogy egy bajkeverő mesterséges intelligencia elszabadul és globálisan pusztítást végez. A magyarok 64%-a szerint ez nem fog bekövetkezni, csak 19% gondolja, hogy mégis. A globális átlag 35%, vagyis az embereknek több mint harmada tart attól, hogy komoly károkat okozhat a világban az AI. Lehetséges, hogy azért nem aggódik a magyarok többsége a mesterséges intelligencia fejlődése miatt, mert nem hajlandó szembenézni a technológiaváltással, ami jelenleg zajlik. Más technológiával kapcsolatos kérdésben is hasonló véleménypozíciót foglalnak el a magyarok.

Azt az állítást, hogy A személyes adataim ki fognak szivárogni az interneten ugyancsak a magyarok tartották a legkevesebben valószínűnek, 10-ből 4 megkérdezett. A globális átlag 55%. Azt pedig, hogy a robotok úgy fognak kinézni, beszélni és gondolkodni, mint az emberek, a magyarok 53 százaléka tartja valószínűtlennek, csak a németek (54%) és a svédek (56%) közül kételkednek többen.

A magyaroknak csak 36% gondolja, hogy 2024-ben nem fogja annyit használni a közösségi médiát, 47% ezt nem tartja valószínűnek.

A felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok 27%-a szerint véget érhet 2024-ben az ukrajnai háború. Ugyanakkor 14 százalék szerint az sem kizárt, hogy egy aszteroida a Földbe csapódjon idén. A kérdőív még számos más témát is érintett a globális felmelegedéstől kezdve a migráción át az elnéptelenedésen keresztül a nyári olimpiáig. A részletesek eredmények itt érhetők el.

Volt azonban egy fontos egészségügyi kérdés, amit még érdemes részletesen tárgyalni. Az Ipsos kutatása arra is rákérdezett, lesz-e új pandémia a megkérdezettek szerint, amit egy új vírus okoz majd. Ezt globálisan 48% tartotta valószínűnek, 34% nem. A magyarok közül 43% szerint valószínűsíthető egy új pandémia, 34% kételkedik.

Mit mondanak a szakértők, lesz új pandémia?

Az széles körben ismert tény, hogy már a koronavírus világjárvány előtt hosszú évekkel a WHO figyelmeztetett, hogy pandémia törhet ki. Hiába tartották egyre valószínűbbnek, hogy egy globális influenzajárvány megbéníthatja a világot, a 2020-ban kitört covid-pandémia megmutatta, hogy erre nemigen készültek fel a világ országai. Hiába volt tehát nyilvánvaló a rizikó.

A WHO főigazgatója Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz és más vezetők a davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) vitatták meg a következő világjárványra való felkészülés stratégiáit, hangsúlyozva az "X betegség" potenciális veszélyeire való előzetes készültség fontosságát - írta az Al Jazeera. Az X betegség egy potenciális új fertőző ágens elnevezése, amely jelenleg ismeretlen, de komoly mikrobiális veszéllyel járhat az emberekre nézve. Az Egészségügyi Világszervezet még 2018-ban felvette ezt a kifejezést a kutatás szempontjából kiemelt fontosságú kórokozók listájára. A stratégia kidolgozásának célja az egészségügyi rendszerek kapacitásának növelése és az olyan gazdasági veszteségek csökkentése, mint amilyeneket a COVID-19 okozott. A

WHO szerint egy lehetséges X betegség akár hússzor több halált is okozhatna, mint a COVID-19, ami világszerte körülbelül hétmillió ember életét követelte.

A davosi találkozón hangsúlyozták, hogy az előzetes felkészülés életeket és rengeteg költséget takaríthat meg. A WHO már lépéseket tett a felkészülés érdekében, többek között egy pandémiás alap és egy dél-afrikai technológia transzferközpont létrehozását indították el vakcinák helyi előállítása céljából. Az Európai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ is arra ösztönzi az országokat, hogy erősítsék meg meglévő rendszereiket és teszteljék újakat még egy világjárvány kitörése előtt. A felkészülés részeként javasolták a betegségek fokozott felügyeletét is.

Tehát nem zárható ki egy új pandémia lehetősége a szakértők szerint, fel kell készülni egy egyelőre ismeretlen X betegség járványszerű terjedésére globálisan. Akárcsak a világátlag, a magyarok harmada sem tartja ezt valószínűnek, azonban a covid világjárvány megmutatta, hogy jobb félni, mint megijedni. A felkészületlenség pedig emberéletekbe kerülhet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ebben a 2 megyében még mindig rengeteg a beteg: sokan vannak kórházban, nem csak idősek

A tetőzés már megtörtént és csökken a betegszám, de még mindig rengeteg a fertőzött.