Mi folyik a magyar rendelőkben? Kritikus a helyzet: több mint 880 ezer magyar egészsége a tét

Magyarországon 2024 januárjában 6434 háziorvosi vagy házi gyermekorvosi praxis működik, melyből 826 betöltetlen. Vagyis a körzetek 12,8 százalékában nincs állandó orvos a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) friss nyilvántartása szerint. Évről évre egyre több arányaiban is a betöltetlen körzet, ráadásul úgy, hogy még szűnnek is meg praxisok. 2013-ban még összesen 6645 praxis volt, 2017-ben már csak 6575, 2021-ben 6516: két évvel később, vagyis jelenleg 82-vel van kevesebb. Amíg 2013-ban még a körzetek 3,4 százaléka volt betöltetlen, 2017-ben már 5,3 százalék, 2021-ben pedig már 10,2 százalék. Ez az arány nőtt most 12,8 százalékra.

Az sem mindegy, hogy a betöltetlen praxisok közül hány körzet számít tartósan betöltetlennek, vagyis üresedett meg fél évnél régebben. 2019 év elején még 373 tartósan betöltetlen körzetet tartottak számon, 2021-re ez a szám 482-re emelkedett. 2022 januárjában pedig már 559 ilyen praxis volt Magyarországon. 2023 januárjában összesen 601 tartósan betöltetlen háziorvosi körzet volt, jelenleg pedig a 826-ból már 675 tartósan, vagyis 6 hónapnál régebb óta betöltetlen! Ez a betöltetlen körzetek 81,7 százalékát teszi ki, és összesen 886 ezer lakos tartozik ilyen körzetekhez!

A tartósan betöltetlen körzetekből 187 felnőtt, 156 gyermek és 332 vegyes ellátású körzet. Ellátandó lakosságszám szempontjából 237 praxisban van ez a mutató ezer fő alatt. A legrégebbóta betöltetlen körzet a nyilvántartás szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Taktakenéz gyermekorvosi körzete, mely 2004 novemberétől üresedett meg. A legkisebb ellátatlan körzet a Békés vármegyei Magyardombegyház vegyes háziorvosi praxisa, ahová elviekben 211 lakos tartozik és 2004 októberében üresedett meg. A legnagyobb körzet, amely betöltésre vár Győrzámolyban található, ide 4957 páciens tartozik, tavaly októberben üresedett meg.

Tartósan betöltetlen körzetek számát tekintve magasan vezet Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol 80 ilyen praxis található jelenleg, 7-tel több, mint tavaly januárban. Pest megyében ehhez képest, ami a második a listán, 53 betöltetlen körzet van. A listában harmadik Budapest 49 betöltetlen körzettel, ehhez a közel 50 üres körzethez viszont "csak" 60 ezer lakos tartozik, míg a listában negyedik Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez 63 ezer. Nem csak a betöltetlen körzetek száma, hanem az is fontos, hogy mennyi lakos tartozna az üres körzethez.

Azt is érdemes látni, hol nőtt a legnagyobb ütemben egy év alatt a tartós üresedés: arányaiban Győr-Moson-Sopronban - ami üres körzetek számát tekintve még mindig az utolsó, de 10-ről 16-ra meredeken nőtt a tartósan betöltetlen praxisok száma -, Bács-Kiskunban, Zalában és Baranyában ürült meg az eddigiekhez képest a legtöbb körzet.

Ha pedig nem csak a körzetek és ellátandó betegek számát nézzük, hanem azt is, hogy a tartósan üres körzetekhez tartozó lakosságszám hogyan aránylik a teljes megyei lakosságszámhoz, láthatjuk, hogy nem feltétlenül Borsodban a legnagyobb a baj. Nógrádban ahhoz képest, hogy kis megye - a 15 éven felüli lakosság száma 156 ezer volt 2023 elején -, sok az ellátatlan felnőtt vagy vegyes körzethez tartozó páciensek száma (42 ezer). Ez több mint a lakosság negyede:

Ez alapján Budapesten, Csongrád-Csanádban és Hajdú-Biharban van a legkisebb gond egyelőre. Viszont 19-ből 11 megyében a lakosságnak legalább a tizedét érinti az orvoshiány. Valójában természetesen nem ilyen egyszerű a képlet: a betöltetlen körzetek ellátását jellemzően helyettesítéssel oldják meg, ez azonban sokszor csak félmegoldás. A helyettesítő orvos ugyanis nem ismeri a pácienseket, gyakran nincs is ideje rá, hogy megismerje azokat a körzet betöltéséig, illetve a saját körzetétől kapacitást von el, hogy egyszerre több helyen praktizál. Így nem csak a betöltetlen, hanem a betöltött körzetek ellátása sem olyan színvonalú, mintha nem lenne nagyfokú munkaerőhiány.

Időzített bombán ülünk

Akárcsak rengeteg más szakmában, az egészségügyben is fokozott probléma a szakemberek kiöregedése, akiket nem lehet pótolni, mert nincs elég fiatal munkaerő. A háziorvosok körében is jelentős gond az elöregedés, így is nagy arányban dolgoznak a szakmában 60 év felettiek és nincs megfelelő számú utánpótlás. A 60 évesnél idősebb orvosok száma 2022-ben meghaladta a 30 százalékot a praktizálók körében. Bár 2020-ban a pandémia kitörésekor jelentős visszaesés történt, mind az orvosok számában, mind az idősödő orvosok arányában, ismét az a trend látszik, hogy minden évben stabilan emelkedik a korosodó szakemberek aránya.

Ez a probléma nem csak hazánkat érinti, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már korábban is aggodalmát fejezte ki az orvosszámok alakulása kapcsán. Bár Európa egyelőre még tartja magát, de az országokat egyenként vizsgálva már nem olyan rózsás a helyzet, a jövő pedig egyáltalán nem biztató. A legutóbbi közlésük szerint 2030-ra tízmillióval csökkenhet az egészségügyben dolgozók száma, főként a kis és közepes gazdasági erejű országokban, mint amilyen Magyarország is.

Nem várhatunk tovább, muszáj foglalkoznunk az egészségügyi munkaerőhiány nyomasztó problémájával! Társadalmaink egészsége és jóléte a tét, és egyszerűen nincs vesztegetni való időnk

– mondta Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója még tavasszal. A világszervezet által vizsgált 44 országból 13-ban az orvosok 40 százaléka 55 évesnél is idősebb, ebből arra következtettek, hogy „időzített bombán ülünk”, mert az idősödő szakembereket nem lesz kikkel pótolni. Magyarországon az orvosbérek emelése, hálapénzrendszer kivezetése és egyéb körülmények lassították az orvosok elvándorlását, azonban az nem változott, hogy továbbra is kevés a fiatal szakember.

Az elmúlt évek egyik legnagyobb változást az egészségügyben az ügyeleti rendszer reformja jelenti, melynek egyik célja szintén a munkaerőhiány mérséklése. Az új rendszer fokozatosan vezették be és a mentőszolgálat utolsó ígérete szerint 2024 elejére – egyelőre Budapest kivételével – az egész országban egységes, a betegek számára az eddiginél jobb ellátást biztosító, a sürgősségi ellátórendszer elemeivel összekapcsolt ügyeleti rendszer fog működni Magyarországon. Azt egyelőre még korai lenne megítélni, hogy ennek a változtatásnak milyen hatásai lesznek hosszú távon, az viszont biztos, hogy önmagában ez nem jelent majd megoldást az egészségügyi szakemberhiányra.

EZ IS ÉRDEKELHET

Katasztrófa szélén a magyar egészségügy: emberéletekben mérhetők a hosszú várólisták

A szívműtétek esetében el kell érni, hogy 90 napon belül meg tudjanak történni a műtétek, különben számottevően nő a halálozási arány.