Súlyos dolog derült ki a magyar kórházakról: már sosem heverik ki a járvány okozta károkat?

2023 júniusában jelentette meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország, 2022 című átfogó elemzését. A kiadványsorozat legújabb része hazánk társadalmi és gazdasági helyzetéről, valamint a környezet főbb jellemzőiről ad képet a 2022-es év adatai alapján. A KSH kiadványa nemcsak a makrogazdasági, munkaerőpiaci helyzettel, demográfiai változásokkal foglalkozott, hanem a lakosság életkörülményeivel is. Ehhez pedig hozzá tartozik a szociális helyzet, illetve az egészségügy területe is. A kiadvány főbb megállapításai alapján most áttekintjük azokat a legfontosabb mutatókat, amelyek ezeket a tárgyköröket érintik.

GDP-arányos költések

A kiadvány külön kitér rá, hogy az egyes területekre a GDP hány százalékát fordította a kormány az adott években. A szociális védelem társadalmi juttatásai 2021-ben 9614 milliárd forintot tettek ki, ami 920 milliárddal több az előző évinél, ám a GDP erőteljesebb növekedése miatt, ez az előző évinél a GDP alacsonyabb arányát,
(17,4%) jelentette - írja az elemzés. A jövedelmi/vagyoni helyzethez kötött juttatások az előző évinél (4,6%) kisebb arányt, 4,2%-ot képviseltek, ugyanakkor a természetbeni juttatások aránya (38,3%) enyhén nőtt. A juttatásokból a legnagyobb részt az öregséggel kapcsolatos (42,4%) és a betegséggel, egészséggondozással összefüggő juttatások (32,2%) képviselték.

A 2020. évi előzetes adatok alapján, vásárlóerőn számolva az egy főre jutó egészségügyre fordított kiadás (1672 euró) hazánkban az uniós átlag 51%-át tette ki, ami 3 százalékponttal magasabb arány az előző évinél. Ez a hetedik legalacsonyabb szint volt az uniós országok között - írja a KSH, viszont ezt az adatot annak tükrében érdemes vizsgáni, hogy a koronavírus világjárványnak ez volt az első éve és nem is ugyanúgy érintett minden országot.

Míg az unióban átlagosan a GDP 10,9%-át fordították 2020-ban az egészségügyre, Magyarországon a 7,3%-át. A V4-ek közül csak a csehországi arány volt magasabb (9,2%). 2021-ben a humánegészségügy folyó áron számított bruttó hozzáadott értéke 1,8 ezer milliárd forintot tett ki, a GDP 3,3%-át. Változatlan áron számítva ez az előző évinél 7,4%-kal több, a 2015. évinél azonban 15%-kal kevesebb volt. A kormányzat 64%-os részesedése az egészségügyi kiadásokból nagyobb volt az előző évinél (61%).

Az Eurostat adatbázisában elérhető statisztika némileg eltér a KSH számításától. Ez alapján az EU-ban a szociális kiadásokra fordított költés GDP-arányban 2021-ben is magasabb volt, mint 2020-ban, Magyarországon csökkent. Az EU-ban és Magyaországon is az egészségügyi és szociális kiadások nőttek a 2019-es arányhoz képest:

A KSH statisztikáit nézve, az egészségügyi kiadások több mint felét a gyógyító és rehabilitációs fekvőbeteg és egynapos ellátás, valamint a járóbeteg-ellátás tették ki. Csak a kormányzati kiadásokat nézve látható, hogy 2021-ben arányaiban prevencióra jelentősebb összeg jutott, a teljes kiadások 9,2 százaléka. A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, stb. kiadásokban viszont 2019 óta jelentős aránycsökkenés mutatkozott. 2019-ben még a kormányzati kiadások 17,9 százaléka ment gyógyszerekre, 2021-ben már csak 13,6 százalék.

Gondozás teljesítménye

A KSH kiadványa szerint 2021-ben 85,5 ezer gondozott élt tartós bentlakásos vagy átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményben, 4,9%-kal kevesebb, mint a járványt megelőzően. A gondozottak 13%-a volt átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények lakója, utóbbiak nyolctizede hajléktalan volt, ők átmeneti szállást vagy éjjeli menedékhelyet vettek igénybe. A hajléktalanokat kivéve a gondozottak zöme tartós bentlakásos intézményekben
élt.

A járvány első évében, 2020-ban egyaránt kevesebb volt az idősek, a pszichiátriai betegek, a fogyatékos személyek, a szenvedélybetegek és a hajléktalanok száma az intézményekben, 2021-ben azonban az időskorúaké és a hajléktalanoké emelkedett. 2019 és 2021 között a gondozottak 17%-át kitevő fogyatékos személyek száma csökkent a legnagyobb (−8,4%), és az időskorúaké a legkisebb (−2,5%) mértékben.

A rászorulókat nappali ellátások keretében is gondozzák. Ezek közül csak az időseket fogadók ellátottjainak a száma lett kevesebb a járvány két éve alatt. Legnagyobb mértékben a szenvedélybetegek nappali ellátásába járók száma nőtt 2019 és 2021 között (23%). Nappali ellátásukban 2021-ben két és félszer több beteget gondoztak, mint a számukra fenntartott bentlakásos intézményekben - írják a kiadványban.

A járvány rányomta a bélyegét a magyarok egészségére

2020-ban az uniós országok születéskor várható átlagos élettartama az előző évhez képest 0,9 évvel, 2021-ben pedig további 0,3 évvel csökkent, jórészt a Covid19-járvány következményeként. (Magyarország esetében az uniós módszertan szerinti adatok eltérhetnek a hazai számításoktól - jegyezték meg a kiadványban.) Magyarországon a csökkenés 2020-ban 0,6, 2021-ben 1,4 év volt, tehát összesen 2 évvel lett kevesebb, mint 2019-ben volt. A férfiak életkilátásai jobban csökkentek (2,2 év), mint a nőké (1,8 év), a 2021-ben született férfiak 70,7, a nők 77,5 éves élettartamra számíthattak.

Mint azt korábban lapunk is megvizsgálta, az előzetes becslésekhez képest jelentős csökkenés következett be a várható élettartam tekintetében. Az Eurostaton közölt korábbi becslések alapján a magyar nők várható élettartama születéskor 2021-ben 80,1 év, a férfiaké 73,2 év lett volna. Ehhez képest a 2021-ben született nők az új adatok alapján 2,6, a férfiak 2,5 évvel kevesebbre számíthatnak:

A járvány okozta csökkenést vizsgálva a területi szórás jelentős volt - írja a KSH. A férfiak esetében Tolna vármegyében volt a legnagyobb (2,8 év) a visszaesés, és Jász-Nagykun-Szolnokban a legkisebb (1,4 év). A nőknél Bács-Kiskun vármegyében 2,5 évvel, Tolnában azonban csak 1,0 évvel csökkent a várható élettartam. 2021-ben is a Budapesten születettek életkilátásai voltak a legkedvezőbbek mindkét nem esetében, és továbbra is jelentős a különbség a nyugati és az északkeleti országrész között.

Egyre nehezebb megldani a háziorvosi ellátást

2021-ben 6516 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxis működött az országban, melynek feladatait 5807 orvos látta el. A helyettesítésben ellátott praxisok 90%-a volt betöltetlen. Míg a háziorvosok száma 3,4%-kal csökkent
a Covid19-járvány kitörése óta, addig a betöltetlen praxisok száma közel harmadával több lett - írja a kiadvány. Azt meg kell jegyezni, hogy a betöltetlen háziorvosi praxisok aránya folyamatos emelkedést mutat. 2013-ban még a körzetek 3,4 százaléka volt betöltetlen, 2017-ben már 5,3 százalék, 2021-ben pedig már 10,2 százalék. És mindez úgy, hogy folyamatosan szűnnek is meg praxisok. 2013-ban még összesen 6645 praxis volt, 2017-ben már csak 6575, 2021-ben 6516.

A KSH szerint a háziorvosok és házi gyermekorvosok száma Nógrád vármegyében csökkent a legnagyobb mértékben (−8,2%), és Bács-Kiskun vármegye volt az egyetlen, ahol enyhén nőtt (2 fővel). Az orvosokra jutó lakosok száma Baranya vármegyében a legkevesebb (1379 fő), míg Pest vármegyében 2 ezer fő fölötti.

Krónikus betegségek előfordulása

Jelentősen, 3,4 százalékkal csökkent a krónikus betegek száma 2021-ben a megelőző évhez képest - férfiak körében 6 százalékkal. Ez azonban sajnos nem annak köszönhető, hogy ennyien meggyógyultak volna: a kiadvány szerint a Covid19-járvány szempontjából veszélyeztetettebb csoportokban magasabb volt a halálozás, valamint azzal is, hogy a szűrések elmaradása és a járvány kezelése okozta kapacitásátcsoportosítás visszavetette egyes betegségek felderítését.

2021-ben Magyarországon a 19 éves és idősebb lakosság közel fele küzdött magasvérnyomás-betegséggel a háziorvosok nyilvántartásai szerint. Számuk 2019 és 2021 között több mint 9 ezerrel csökkent. A 2021-ben tapasztalható csökkenés a járvánnyal függ össze, mivel a betegek egy része a Covid19-járvány miatt is kiemelten veszélyeztetett csoportba tartozott, így a halálozási arányuk vélhetően magasabb volt az átlagnál - írják.

Az ischaemiás szívbetegségek és a diabétesz a 19 éves és idősebb lakosság 14%-át érintette. Előbbiek száma 2017 óta csökken, a diabéteszeseké azonban 2021-ben is emelkedett, bár ez kisebb mértékű volt az előző években tapasztaltnál. Cerebrovasculáris betegségekkel a 19 éves és idősebb lakosság 7,2%-át, asztmával 5,3%-át, rosszindulatú daganatokkal pedig 5,1%-át regisztrálták a háziorvosok 2021-ben. Utóbbiak számának
növekedése 2019-hez képest 0,8% volt, holott az előző években nem volt 5% alatti.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyiért jutnak be az orvoshoz soron kívül a kiváltságos magyarok: nem titok, itt az árlista

A Pénzcentrum friss gyűjtéséből az derül ki, mekkora kiadás lenne magánúton elvégeztetni az összes javasolt vizsgálatot életkortól és nemtől függően.

Kórházi statisztikák

Friss, 2022-es adatok alapján tovább csökkent a működő kórházi ágyak száma. A kórházi halálozási százalék ugyan már kevesebb volt, mint 2021-ben vagy 2020-ban, azonban még mindig magasabb, mint 2019-ben.

Az ágykihasználtság még mindig nem tért vissza a járványt megelőző szinthez, viszont a átlagos ápolási idő kezd visszaállni a pandémia előtti szintre. Az egynapos ellátási esetek a 2016-os értéket tudták meghaladni, a 2019-estől még elmaradunk, bár a járvány éveihez képest nagy a fejlődés.