Súlyos veszély fenyegeti a magyarokat húsvétkor is: így ne edd magad rosszullétig

A húsvét olyan időszak lehet, amikor a mértékletességet kidobjuk az ablakon, és nehéz ellenállni a például csokitojás vagy a sonka vonzerejének.  Egy darab csokitojás könnyen vezethet egy másikhoz, majd egy másikhoz, és mielőtt észrevennénk, az egész titokzatosan eltűnt. De ha megnézzük a címkét, a legtöbb tojás körülbelül 25 g csokit tartalmaz, míg egy átlagos, tejcsokoládéból készült húsvéti tojás összesen 200 g körüli súlyú. Ez nagyjából 110 gramm cukor és 1100 kalóriát jelent egyszerre.

De mi történik valójában a testünkben, ha az egész tojást – vagy akár többet – egyszerre elfogyasztunk?

A húsvéti tojások alkalomszerűsége kívánatosabbá teszi őket, így könnyen meggyőződhetünk arról, hogy a táplálkozás szokásos szabályai nem érvényesek. És bár lehet (és jogosan kell is) nagy adagnak tűnnie egy egész húsvéti tojás elfogyasztásának egy ülésben, saokan képtelenek ellenállni. Nyilvánvalóan mindenkinek más az anyagcseréje, és egyes embereknek olyan egészségügyi fenntartásai lehetnek, amelyek miatt érzékenyebbek a különböző tünetekre, mint mások

- mondja Dr. Daniel Atkinson háziorvos.

Mit tesz a szájjal és a gyomorral a sok édesség?

A csokoládé rágása számos dolgot okoz a szájban. Először is, a cukor a nyállal egyesül, és savat hoz létre. Ez a sav aztán megtámadja a fogzománcot és az ínyt is, általában 15 percen belül. Egy idő után ez a sav reakcióba lép a szájban lévő látens baktériumokkal is, és valakinél halitosis (rossz lehelet) alakulhat ki

- magyarázza Atkinson.

Ez fájdalmat és irritációt okozhat a hasban. Ezenkívül, ha a gyomorban magas a savszint, ez a sav felkúszását okozhatja a nyelőcső alsó végébe (savas reflux vagy gyomorégés), ami további tüneteket okozhat. kényelmetlenséget, rossz közérzetet is. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a cukor „kitágul”, amikor a gyomorban ül, és ez beszorult gázokat generálhat, amelyek kellemetlen érzést és szelet is okoznak.

A felnőttek napi 30 g-nál több cukrot nem ajánlott enniük (ez körülbelül hét kocka), a 7-10 éves gyerekeknek legfeljebb 24 g-ot (hat kocka) ajánlanak, a 4-6 éves gyermekeknek pedig nem szabad többet fogyasztaniuk napi 19 g-nál (öt kocka).

Így reagál az agyunk és a szívünk

Ha sok csokit eszünk egy ülésben, az agy többféleképpen reagál.  Kezdetben úgy gondoltuk, hogy a csokoládéban található cukor és egyéb stimulánsok az agy opioid központjaihoz kapcsolódnak, amelyek egy dopamin nevű vegyi anyagot szabadítanak fel - magyarázza az orvos. Ez egy hormon, amely örömérzetet vált ki, és tompítja a fájdalomérzetet (a cukorszintet).

Az, hogy mennyi ideig tartanak ezek a hatások, attól függ, hogy mennyi dopamin szabadul fel; aki több mint 100 gramm csokoládét fogyasztott el, akkor ez a kellemes érzés valószínűleg egy órán belül megszűnik. Ezt követően valószínűleg "cukorrohamot" fog tapasztalni. Ilyenkor a magas vércukorszint drámaian leesik. Ez enyhe elvonási érzést, ingerlékenységet, letargiát és fejfájást okozhat

- teszi hozzá Daniel Atkinson.

A túl sok cukor szintén nem tesz jót a szívünknek sem: miután az összes cukor felkerült a véráramba, az agy magas cukorszintet észlel a vérben, és azt hiszi, hogy a szervezet támadás alatt áll, és kortizolt (más néven stresszhormont) és epinefrint („küzdj vagy menekülj” hormon) szabadít fel. Ezek együttesen gyorsabban és nagyobb erővel verik a szívet; így a vérnyomás emelkedik, és még az is lehetséges, hogy szívdobogásérzés lép fel.

Máj és hasnyálmirigy: nem bírják a terhelést?

Mind a csokoládéban lévő természetes, mind a finomított cukrok (laktóz és szacharóz) lebomlanak és felszívódnak a vékonybélben, mielőtt a véráramba kerülnének. A hasnyálmirigy feladata az inzulin felszabadulása, ami a véráramban lévő cukrot energiává alakítja, amelyet felhasználhatunk. A hasnyálmirigy azonban csak ennyi inzulint tud egyszerre termelni, így ha nagyon magas vércukorszint van jelen, akkor előfordulhat, hogy nem képes eleget generálni ahhoz, hogy kezelni tudja a terhelést. Olyan területekre is hatással lehet, amelyekre talán nem is gondolunk, adott esetben a májra is.

A véráramban lévő maradék cukrot, amelyet az inzulin nem tud energiává alakítani, a májban feldolgozza, és zsírrá alakul. Ez elkerülhetetlenül megnöveli a máj leterheltségét, és megnehezítheti annak működését, illetve más méreganyagok kiszűrését a májból. Később, amikor a vércukorszint jelentősen csökken, az endokrin rendszer visszamegy a májba, hogy megpróbálja kivonni belőle a cukrokat az egyensúly helyreállítása érdekében

- teszi hozzá a háziorvos.

Mit tegyünk, ha túlettük magunkat?

De nem csak a csokoládé, hanem a húsvéti menü elemei is megterhelhetik a szervezetünket, ha túl sokat fogyasztunk. Magyarországon sajnos még mindig hagyománya van a családi, ünnepi összejöveteleken túl sokat enni, vagy elgalábbis többet, mint amennyit a saját szervezetünk elbírna – az eredmény pedig a jól ismert „kajakóma”, levertség vagy rosszullét. Az alábbiakban néhány tanáccsal igyekszünk segíteni, mit érdemes tenni, ha nem tudtunk önuralmat tanúsítani.

Természetesen egy „eltúlzott” étkezés nem teszi tönkre az egészségünket. Ráadásul az étkezési szokásokkal kapcsolatos túl sok bűntudat arra késztethet, hogy megtagadjuk magunkat. Érdemes ilyenkor átgondolni: miért ettünk túl sokat? Tényleg csak a csábító asztal tette, vagy más is húzódhat mögötte? Érdemes lehet egy nagyobb sétát is tenni, a szervezetünk így sokkal könnyebben és gyorsabban tudja megkezdeni az étel feldolgozását, gyorsul az anyagcsere is. Persze a mozgással is érdemes óvatosan bánni, a nagy evés után 3-4 óráig nem tanácsos például komolyabb edzést beiktatni, ezzel ugyanis valóban megterheljük a szervezetet. Jót ötlet lehet vizet is inni: persze nem literszámra, hiszen ez még túlevés nélkül is egészségtelen, ha egyszerre sokat iszunk.

Ne feküdj le, ne igyál szénsavasat

Bár ismert jelenség, hogy tele hassal sokkal hamarabb elszenderedünk, az orvosok mégsem ajánlják a közvetlenül evés után kivitelezett szundizást. Az anyagcserénk szempontjából sokkal jobb, ha sétálgatunk kicsit, állva maradunk, még a fotelban tespedés sem az igazi ilyenkor.

Ugyanennyire nem tesz jót, ha szénsavas italokat, ásványvizet fogyasztunk. A túlevés után ilyet inni egyenlő azzal, hogy gázbuborékokat képezünk a gyomorban, ráadásul a buborékok levegőként az emésztőrendszerbe jutnak, ami még a nyelőcsőnek se tesz jót.

Maradékok? Ki velük!

Megtörténhet persze az is, hogy hiába evett egy nagyon nagyot az egész család az ünnepi asztal körül, elég sok maradék van még elfogyasztásra várva. Ezzel kapcsolatban azt a szabályt érdemes tartani, hogy ne nagyon tároljuk a hűtőnkben a nekünk annyira nem jót tevő, függőséget okozó ételeket vagy sütiket: ha nem tudunk a nagy zabálás után mértéket tartani, és rövid időn belül újra rájárunk, inkább adjuk oda másnak még a csomagoláskor.

Sokat segíthet, ha a túlevés utáni bűntudat közepette rámegyünk a tudatosságra. Tervezzük meg, mikor, mit és mennyit fogunk enni a következő alkalommal. Persze ez akkor jó módszer, ha képesek vagyunk egyáltalán ételre gondolni a kajasokk után…

Körülbelül 20 percbe telhet, amíg a gyomor megmondja az agynak, hogy tele van. Ha már túl sokat ettél az első 10 percben, akkor nem adtad meg az agyadnak az időt, hogy rájöjjön. Fél órával később biztosan kényelmetlenül érzi magát a túl sok ételtől. Lassíts, és azt tapasztalhatod, hogy nem csak kevesebb kalóriát eszel, hanem elégedettebbnek is érzed magad.

Fontos tehát, hogy a csoki és a csábító húsvéti reggeli vagy ebéd esetében tanúsítsunk mértékletességet: akármennyire csábító, hogy végre csokit ehetünk az ünnepre „fogva”, azért saját testünk érdekében érdemes odafigyelni – nem az elhízás az egyetlen veszély.

(via Yahoo!, WebMD)