Mi folyik a magyar rendelőkben? Kritikus a helyzet: több mint 750 ezer magyar egészsége a tét

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvántartása szerint tartósan betöltetlen háziorvosi körzetnek akkor tekinthetünk egy praxis, ha hat hónapon át nem tudják azt betölteni. Lehetséges, hogy lát el feladatokat ott háziorvos, de hivatalosan csak helyettesít, és valójában a körzet betöltetlen. A NEAK honlapján található összesítés szerint 2023. januárjában 682 betöltetlen körzet volt, 39-cel több, mint egy évvel korábban. Az idén a betöltetlen praxisok közül 601 - vagyis 88% - tartósan betöltetlen. Ezzel 1 százalékponttal emelkedett a tartósan betöltetlen praxisok aránya. 356 körzet - az összes üres körzet 52,2%-a - pedig azóta üresedett meg, hogy a koronavírus-járvány megjelent az országban 2020 márciusában. Ezek aránya egy év alatt csökkent.

2019 év elején még 373 tartósan betöltetlen körzetet tartottak számon, 2021-re ez a szám 482-re emelkedett. 2022 januárjában pedig már 559 ilyen praxis volt Magyarországon. Jelenleg összesen 601 tartósan betöltetlen háziorvosi körzet van Magyarországon. Az ország 19 vármegyéje és a főváros közül 5 vármegyében láthatunk az adatok alapján javulást, és háromban stagnálást, a legtöbb helyen azonban romlott a helyzet. A legtöbb körzet Békés és Vas vármegyékben, valamint Budapesten üresedett meg egy év alatt. Az összes üres praxis számában továbbra is, ahogy az elmúlt években is, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye vezet és maradt az élen Pest, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegye is:

A legtöbb betöltetlen körzet ugyan Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben van, a legkevesebb Győr-Moson-Sopron, Zala, és Csongrád-Csanád vármegyékben, viszont figyelembe kell venni azt is, hogy mekkorák ezek a körzetek, vagyis hány lakos tartozik egy-egy körzethez.

A legkisebb rég megüresedett praxis 2023-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében van, Kisvárdán, amelyhez 166 ellátandó beteg tartozik. A legnagyobb Pest megyében, Érden, amely 4402 lakost látna el. Tehát önmagában az üres körzetek száma nem mutatja meg, hogy hol van a legnagyobb hiány háziorvosokból az országban.

Ezek a vármegyék vannak a legnagyobb bajban

Mint az az alábbi térképen látható, az üres praxisokhoz a legtöbb lakos ugyancsak Borsod-Abaúj-Zemplén (97168), Pest (78764) és Jász-Nagykun-Szolnok (59042) vármegyében van, viszont ha lakosságarányosan megnézzük, akkor azt láthatjuk, hogy Nógrád vármegyében a lakosok 20,5 százaléka olyan praxishoz tartozik, amely betöltetlen. Ez alapján nagy a baj Jász-Nagykun-Szolnok (16,4%) és Borsod-Abaúj-Zemplén
vármegyében (15,5%) is.

A legkevésbé Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar vármegye (4,4-4,5%), Győr-Moson-Sopron vármegye (3,4%), valamint Budapest (2,7%) lakosainak jelent égető problémát a háziorvoshiány.

Egyre öregszik az orvostársadalom

A betöltetlen praxisok növekvő számának egyik oka, hogy a háziorvosok körében jelentős az elöregedés, egyre több a 60 év feletti szakember, a nyugdíjba vonuló orvosok helyet pedig nincs utánpótlás. A pandémia csak rontott a folyamaton, mivel a veszélyeztetett (65 év feletti) korosztályba tartozó háziorvosok közül sokan nem tértek vissza az ellátásba dolgozni. Ez azt is eredményezte, hogy a statisztikákban némiképp csökkent a 60 év feletti orvosok aránya 2019-ről 2020-ra 4,4 százalékponttal. 2021-re azonban ismét emelkedett az arány, 29,6 százalékra kúszott fel. Eközben a 60 év alatti orvosok száma a 2018-as szinten állt:

A háziorvosok száma a KSH statisztikái szerint viszont csökkenést mutat, 2001-ben még 5 133 háziorvos dolgozott, addig 2021-ben már csak 4 473, tehát 12,9 százalékkal csökkent a számuk - a házi gyermekorvosok esetében 15,6 százalékos csökkenés mutatkozott két évtized alatt. 2020-ról 2021-re pedig 3,4 százalékos csökkenést mutatott a dolgozó háziorvosok száma, a házi gyermekorvosoké edig 3,6 százalékkal csökkent. Mindeközben az egy háziorvosra jutó betegforgalom 2020-ról 2021-re 12,7 százalékkal nőtt, a gyermekorvosoknál pedig 8,2 százalékkal.

Nagy átalakulás előtt áll a magyar egészségügy

Az egész betegellátási rendszer megváltozik azoknak a rendeleteknek a nyomán, melyek a tavalyi év utolsó munkanapján, december 30-án jelentek meg a Magyar Közlönyben. A rendeletek szerint változik a háziorvosi körzetek kialakítása: az új rendszerben a praxisban az ellátott lakosságszámnak gyermekorvosi körzet esetén legalább 600 főt, a felnőtt és vegyes háziorvosi körzet esetén legalább 1200 főt el kell érnie. Jelenleg a tartósan betöltetlen körzetek közül 69 körzet 600 fő alatti és 210 körzet 1200 fő alatti. Vagyis a 601 tartósan betöltetlen körzet csaknem fele fog kiradírozódni a statisztikákból, ha átrajzolják a körzethatárokat. Ha a körzethez tartozó lakosságszám 1200 fő alá, vagy gyermekorvosi körzet esetében 600 alá csökken, a praxis megszűnik.

Átalakulnak az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételek is: azt, hogy ezek után milyen intézmény számít majd városi és vármegyei kórháznak, a nyújtott szolgáltatások alapján határozza meg a Belügyminisztérium. A városi kórházak legalább kétféle szakellátást nyújtanak a belgyógyászat, a sebészet, a szülészet-nőgyógyászat és a sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás szakmák közül, míg a vármegyei kórház a 21-féle szakág közül minimum 5-öt nyújtanak. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Fontos változás élesedik az orvosi rendelőkben: rengeteg beteget érint

A parlament tegnap délután 136 igen és 56 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az egészségügyi átalakításról szóló törvénycsomagot.

Az már nem újdonság, hogy a fővároson kívül az ügyeleti rendszert az Országos Mentőszolgálat veszi át. Az új rendszert már tavaly elkezdték tesztelni, idén pedig még több vármegyére kiterjesztik. Az ügyeletet hétköznap 16-22 óráig, hétvégén 8-14 óráig a háziorvosi, házi gyermekorvosi körzetek látják el. A mentőszolgálat hétköznap éjjel 22 és reggel 8 óra között, valamint hétvégén délután 14 és reggel 8 között látja el az ügyeletet. 

Az átalakítási tervekről a Magyar Orvosi Kamara megkezdte az egyeztetéseket. A kamara nehezményeket azokat a terveket, amelyek a magánellátásban dolgozó orvosokat kötelezné, hogy havi 20 órában a közellátásban is dolgozzanak, illetve hogy teljesítménytől függően akár 20 százalékkal is csökkenhetők legyenek a nehezen kiharcolt orvosbérek. Ezek a tervek egyelőre nem jelentek meg rendelet formájában.

EZ IS ÉRDEKELHET

MOK: az orvosokról alkotott kép, amit a törvény és rendeletei kirajzolnak, nem marad válasz nélkül

Február 4-én a rendkívüli Országos Küldöttközgyűlésen döntenek az orvostársadalom közös fellépésének formájáról.