Mennyi a normál vércukorszint? Ezt jelenti a magas és az alacsony vércukorszint

Cikkünkben a vércukorszint vizsgálatának fontosságát hangsúlyozva eláruljuk, hogy mi a vércukor jelentősége a szervezetünkben és miért célszerű tisztában lennünk azzal, ahogy mit jelent a magas vércukorszint és az alacsony vércukorszint. Tudd meg, mi az a vércukor, avagy mi a vércukor jelentése, miért fontos a vércukorszint mérés és milyen eredményeket hozhat egy vércukorszint mérő eszköz! Mi a normális vércukorszint evés előtt, illetve mennyi a jó vércukorszint étkezés után 1.5 órával? Mennyi a normál vércukorszint és melyek azok az eltérések, amelyek még nem számítanak kórosnak? Magas vércukorszint esetén hogyan történik a vércukorszint csökkentése? Mit tegyünk, ha a magas vércukor szint kapcsán inzulinrezisztencia, cukorbetegség gyanúja merül fel?

Mi a vércukor jelentése, mi a vércukor szerepe szervezetünkben?

A vércukor a szervezetünkben nem más, mint a vérplazmánkban lévő oldott állapotú glükóz (más néven szőlőcukor), aminek a szintjét hormonok biztosítják. A vércukornak van egy általánosan megadott ideális tartománya, ami gyakorlatilag a normál vércukorszint: a normális vércukorszinttől való eltérés mind pozitív, mind negatív irányban kóros jelenségnek számít, az állapotunk felmérése alapos kivizsgálást igényel (pl. kórházi vércukorszint mérés terheléses laborvizsgálat formájában).

Amennyiben a vércukorszint mérő vizsgálat során enyhén emelkedett vércukorszint kerül kimutatásra, inzulinrezisztenciáról beszélünk, ami a cukorbetegség előhírnöke.

Mindenképpen fontos kiemelnünk azt is, hogy nem mindegy, mikor történik a vércukorszint mérés. A mért vércukorszint más-más értékeket mutat éhgyomorra, étkezés után közvetlenül, illetve cukros terhelés esetén is. Az, ha egy étkezést követően megemelkedik a vércukorszintünk, tejesen normális (a szervezetünk az elfogyasztásuk után máris kezdi feldolgozni az étkezés során bevitt szénhidrátokat), viszont, ha a vércukorszint rendellenesen emelkedett, az mindenképpen arra utal, hogy problémánk van a normális vércukorszint fenntartásáért felelős hormon, azaz az inzulin termelésével vagy felhasználásával. Nézzük, az emelkedett vércukorszint mikor utal inzulinrezisztenciára és milyen magas vércukorszinttől számít valaki cukorbetegnek!

Mi az inzulinrezisztencia jelentése?

A vércukorszint mérés témakörét körüljárva mindenképpen fontos, hogy tisztában legyünk az inzulin jelentésével és a hormon szerepével a szervezetünkben. Az inzulin egy létfontosságú, a sejtanyagcserét befolyásoló hormon, a sejtek vércukorfelvételében játszik szerepet. Ennek a hormonnak a termeléséért a hasnyálmirigy nevű szervünk (egész pontosan a Langerhans-szigetek nevű sejtcsomói) a felelős. Az inzulinrezisztencia egy olyan szénhidrát-anyagcserezavar, amikor a szervezetünk sejtjei érzéketlenné/ellenállóvá, azaz rezisztenssé válnak az inzulin hatásaival szemben – erre az állapotra utalhat a kisebb mértékben emelkedett vércukorszint.

Az ellenállást, avagy rezisztenciát érzékelve a hasnyálmirigy több inzulint kezd termelni, hogy a sejtek hozzájussanak a működésükhöz szükséges vércukormennyiséghez. A hasnyálmirigy már ebben az állapotban is fokozott működést mutat, ez pedig hosszú távon a szerv túlterheléséhez és kimerüléséhez vezet, ami a kettes típusú diabétesz előhírnöke, azonban súlyosabb esetekben kialakulhat az egyes típusú diabétesz is. Nézzük, milyen magas vércukorszint esetén beszélhetünk cukorbetegségről!

Milyen állapot a cukorbetegség?

Az inzulinrezisztencia önmagában még nem jelent cukorbetegséget, azonban az esetek többségében közrejátszik a krónikus vércukorszint rendellenesség kialakulásában. Az inzulinrezisztencia során a hasnyálmirigy fokozott működést mutat, ez a pedig a szerv kimerüléséhez vezet. A kettes típusú diabétesz akkor alakul ki, ha a hasnyálmirigy annyira kimerül, hogy a működése annyira leromlik, hogy segítség kell neki a feladata ellátásához – ilyen esetben a betegnek már szüksége lehet az inzulinháztartását szabályzó gyógyszeres kezelésre és diétára.

Az ennél is súlyosabb, egyes típusú diabétesz esetén a hasnyálmirigy már egyáltalán nem termel inzulint – ekkor használják a betegségben szenvedők a jellegzetes inzulin-injekciókat, hogy a szervezetük fel tudja dolgozni az elfogyasztott ételeket és fennmaradjon a sejtenergia-utánpótlás rendszerének a működése. A cukorbetegség, avagy diabétesz minden esetben olyan egészségügyi állapotnak számít, amely folyamatos odafigyelést és kontrollvizsgálatokat igényel, ellenkező esetekben a betegek súlyos szövődményeknek eshetnek áldozatául!

Prediabétesz, avagy emelkedő vércukorszint

Ahhoz, hogy az inzulinrezisztencia kettes típusú diabétesszé alakuljon át, a betegnek át kell esnie az úgynevezett prediabétesz nevű átmeneti fázison. A prediabétesz stádiumában a beteg még nem cukorbeteg, de a mért vércukorszint magas – az esetek jelentős részében ekkortájt jelentkeznek a magas vércukorszint tünetei (ezeknek sokan nem tulajdonítanak jelentőséget, így nem is fordulnak velük orvoshoz), például a folytonos vizelési inger, a szomjúságérzet és a látászavarok megjelenése (pl. homályos látás, általános letompultság).

A prediabétesz, illetve a kettes típusú cukorbetegség kialakulásához bizonyítottan hozzájárul az egészségtelen életmód (pl. szénhidrátban gazdag, hizlaló ételek fogyasztása, nassolás, túlzásba vitt alkoholfogyasztás) és a mozgás hiánya. Ennek az állapotnak két típusa van, a csökkent glükóztolerancia és az emelkedett éhomi vércukorszint. A probléma abban rejlik, hogy sem a prediabétesz, sem az inzulinrezisztencia nem szokott diagnosztizálásra kerülni, míg a vércukorszint rendellenességek tünetei nem jelentkeznek, vagy nem súlyosbodnak annyira, hogy a beteg orvoshoz forduljon miatta.

Normál vércukorszint: mennyi a normális vércukorszint?

• A normális vércukorszint 3,9-6,1 mmol/l között mozog, éhgyomorra mérve, egy éjszakai koplalás után.
• Enyhe vércukorszint emelkedésről beszélünk, ha a vércukorszint 6,1-6,9 mmol/l között van, de cukorterheléses vércukorszint mérés után 2 órával normál tartományon belül marad – ezt nevezzük emelkedett éhomi vércukorszintnek, ami már pre-diabéteszes állapot.
• A normális vércukorszint és a diabétesz között „félúton” van a csökkent glükóztolerancia, avagy a csökkent cukortűrő képesség. Az éhomi vércukorszint ilyenkor enyhén emelkedett, 6-7 mmol/l közé esik, cukorterheléses vizsgálat során viszont már 7,8-11 mmol/l közé esik. A legtöbb esetben ez egy állandósult pre-diabéteszes állapot, az esetek kisebb része pedig a későbbiekben cukorbeteg lesz.

Mikortól számít valaki cukorbetegnek?

Akkor beszélünk kialakult cukorbetegségről, amikor mind az éhomi vércukorszint, mind a terheléses vércukorszint meghaladja a normális értékeket. Éhomi állapotban 7 mmol/l felett, terheléses mérés esetén pedig 11,1 mmol/l felett számít a páciens cukorbetegnek. A cukorbetegség becslések szerint a lakosság 10-12%-át érinti, az esetek többségében a tartósan magas vércukorszint okai az életmódra vezethetőek vissza, a csökkent glükóztoleranciával diagnosztizált eseteknek pedig kb. a 10%-ánál alakul ki a cukorbetegség. Fontos kiemelnünk azt is, hogy amíg nem áll fenn kettes típusú cukorbetegség, a magas vércukorszint diétával az esetek jelentős részében jól karban tartható állapot, az inzulinrezisztenciát kellő odafigyeléssel vissza is fordíthatjuk.

Mit jelent a magas vércukorszint, mik a magas vércukorszint tünetei?

A magas vércukorszint, más néven hiperglikémia tünetei sokszor már a pre-diabétesz vagy az inzulinrezisztencia kialakulása esetén észlelhetőek. A probléma az, hogy a magas vércukorszint tünetei mindenkinél egyedi kombinációban mutatkoznak meg (sokaknál pedig teljesen tünetmentesen van jelen a magas vércukorszint), éppen ezért nem árt, ha időnként átesünk egy vércukorszint mérésen, vagy egy laborvizsgálaton.

A magas vércukorszint tünetei a leggyakrabban fokozott fáradtság és álmosságérzet formájában nyilvánulnak meg, ami koncentrációs- és memóriagondokhoz vezet. A beteg látása gyakran elhomályosul, tapasztalható a szokásosnál fokozottabb éhség- és szomjúságérzet, fokozott vizelési inger (különösen éjszaka). Mindemellett a magas vércukorszint tünete lehet a száraz bőr és a gennyes fertőzésekre való hajlam kialakulása is, illetve lassabban gyógyulnak a sebek, a vizeletben pedig kimutathatóvá válnak a cukrok és a ketonok.

A magas vércukorszint és a már kialakult cukorbetegség hosszútávon, ha kezeletlenül marad, súlyos szövődményekhez vezethet: a magas vércukorszint rossz anyagcserét von maga után, ami károsítja a beteg szerveit, az érrendszert és az idegrendszert is, éppen ezért mindenképpen kezelni kell! Magas vércukorszint esetén a cél a vércukorszint csökkentése, a diabétesz kialakulásának az esélyének a csökkentése, illetve az is, hogy folyamatosan mérjük a vércukorszint értékeket.

Mit jelent az alacsony vércukorszint?

A vércukorszint nem csak kórosan magas, hanem alacsony is lehet: ezt az állapotot úgy nevezzük, hogy hipoglikémia. Az alacsony vércukorszint azt jelenti, hogy a vércukor 3,5 mmol/l alatt van. Ez az állapot arra utal, hogy a vérben keringő oldott glükózból kevés van, vagyis a szövetek gyorsabban veszik fel a cukrot, mint ahogy azt a testünk képes a keringési rendszerrel eljuttatni hozzájuk. Az alacsony vércukorszint problémájának az oka a legtöbb esetben a máj cukortermelő képességének a csökkenése (ugyanis a szervezet számára a máj állítja elő a cukrot), éppen ezért gyakran okoz alacsony vércukorszintet a májkárosító szeszesitalok gyakori fogyasztása is.

Alacsony vércukorszint esetén a sejtek, amik a glükózból nyerik az energiát, gyakorlatilag „éheznek”, glükózhiánnyal küzdenek. Habár az alacsony vércukorszint önmagában nem betegség, ez lehet spontán probléma (pl. akkor is leeshet a vércukorszintünk, ha sokáig nem jutunk táplálékhoz) vagy tartós állapot is, amit kezelni kell. Az alacsony vércukorszint legjellegzetesebb tünete a szédülés és az ájulás, ami abból fakad, hogy az agy nem jut elég cukorhoz. Az alacsony vércukorszint elszenvedője gyakran panaszkodik idegességre, izzadásra, feszültségre és rossz közérzetre – hogy ezeket feloldjuk, ilyen esetben a legegyszerűbb megoldás, ha eszünk valamit, például egy szem szőlőcukrot.

Hogyan zajlik a vércukorszint mérés menete?

A vércukorszint mérése egy kórházi rutinvizsgálat (laborvizsgálat, éhomi és cukorterheléses vércukorszint mérés), azonban otthon is egyszerűen elvégezhetjük egy házi vércukorszint mérő eszközzel, ami az ujjbegyből nyert vércseppel dolgozik (ugyanúgy, ahogy egy covid antigén teszt). Az eredményeket mindenképpen érdemes felírnunk egy vércukornaplóba, akár egy ilyen célú telefonos applikáció használatával.

A vércukorszint étkezés után 1.5 órával történő mérése azoknál fontos, akik tudják, hogy már van valamilyen vércukorszint emelkedésük. Ekkor a vércukorszint általában magasabb, a cél a 7,4 mmol/l és a 10 mmol/l közötti intervallum elérése. A standard cukorterheléses vércukor mérés általában 2 órával a cukros folyadék elfogyasztása után szokott történni (a terheléses vércukorszint vizsgálat laboratóriumi körülmények között történik, otthon az ujjbegyből vett vért tudjuk mérni).

Hogyan történik a magas vércukorszint kezelése?

Ahogy a fentiekben részletesen kifejtettük, a magas vércukorszint figyelmen kívül hagyása nagy hiba, ennek a kóros állapotnak nem szabad kezeletlenül maradnia! A magas vércukorszint szabályozása egyrészt történhet szájon át beszedhető gyógyszerrel: ez a kettes típusú diabétesz esetén alkalmazható kezelés, amikor a gyógyszerek serkentik a hasnyálmirigyet, hogy több inzulint szabadítsanak fel, így fokozódik a szerv hatékonysága is.

Az egyes típusú diabétesz esetén a magas vércukorszint kezelése inzulinpótlással történik. Mivel az inzulint lebontaná a gyomorsav, sajnos ezt a gyógyszert nem szedhetjük be szájon át, így inzulin-injekciók formájában történik a beadása. Állapottól függően három inzulininjekció típus áll a betegek rendelkezésére: a rövid, a közepes és a hosszú távú inzulin, amelyet a kezelőorvos ír fel számukra, egyedi egészségi állapotuk függvényében.

A vércukorszint csökkentése: mit tehetünk a magas vércukorszint ellen?

A magas és az alacsony vércukorszint, feltéve, ha nem eseti, hanem kóros problémáról van szó, egyrészt genetikai okokra vezethető vissza, másrészt az életmódban kereshető a forrása. Az egészségtelen, egyoldalú táplálkozás, a mértéktelen alkoholfogyasztás és a mozgás hiánya mind fokozzák a vércukorszint problémákra való hajlamot, éppen ezért elsősorban a betegnek kell tennie azért, hogy megelőzze vagy leküzdje a rendellenességet. Így, hogy tudjuk, mennyi a normál vércukorszint és mikor magas a vércukorszint, nézzük, hogyan zajlik a vércukorszint csökkentése házilag, odafigyeléssel és diétával!

A probléma jellegétől függően a vércukorszint kordában tartható vércukorszint diéta alkalmazásával. Alacsony vércukorszint esetén figyelnünk kell arra, hogy a szervezetünk mindig hozzájusson egy kevés cukorhoz (pl. ha szédülünk, elgyengülünk vagy a rosszullét kerülget, fogyasszunk el egy almát vagy egy cukorkát), magas vércukorszint esetén pedig a felesleges szénhidrátbeviteltől kell tartózkodnunk. Utóbbi esetben kerülendők a szeszesitalok (ne felejtsük el, hogy az alkohollal nem csak a májunknak, hanem a hasnyálmirigyünknek is ártunk!), a cukros üdítők, az édességek és minden más, hozzáadott cukrot tartalmazó étel fogyasztása, illetve ajánlott a fehér kenyérfélék fogyasztásának korlátozása is (gyakran ajánlják emelkedett vércukorszint ellen, inzulinrezisztencia esetén a 160 grammos szénhidrát diétát).

Amennyiben a vércukorszint mérő magas vércukorszintet állapított meg nálunk, érdemes sok vizet inni és ügyelni a rendszeres testmozgásra – természetesen fizikai állapotunkhoz, testalkatunkhoz és életkorunkhoz illeszkedő mértékben. Fiatalabb korban ajánlott hetente több alkalommal kardio gyakorlatokat végeznünk (pl. kocogás, biciklizés), idősebbek esetében viszont elegendő lehet egy kiadós séta is a szabad levegőn.

Magas vércukorszint: mikor forduljunk orvoshoz?

Habár sem az alacsony vércukorszint, sem a magas vércukorszint nem okoz egységes, jól körülrajzolható tünetegyüttest a betegeknél, a tartósan rossz közérzet, az éhség- és a szomjúságérzet felborulása, a gyakori vizelési ingerek és a fokozott ingerlékenység mindig valamilyen egészségügyi problémára utalnak. Amennyiben az életminőségünket befolyásoló mértékben eluralkodik rajtunk a tartós gyengeségérzet, a szédülés, a homályos látás, mindez testi és szellemi letompultsággal jár együtt, mindenképpen gyanakodjunk betegségre!

Fontos, hogy amint bármilyen, tartósan mutatkozó rendellenességet (legalább 2-3 hétnél hosszabb ideje fennálló rendellenesen rossz közérzet) tapasztalunk magunkon, haladéktalanul forduljunk orvoshoz, illetve vegyünk részt olyan általános és gyors vizsgálatokon, mint például a laborvizsgálat, amelyek a betegségek jelentős részére felhívják a figyelmet. Amennyiben a fentiekben összegzett tüneteket produkáljuk és vércukorszint-rendellenességre gyanakszunk, mindenképpen nézzünk utána, hogy mi a normális vércukorszint, avagy mi a jó vércukorszint, és kérjünk beutalót egy terheléses vércukorszint mérő laborvizsgálatra!