Egyre később vállalnak gyermeket a magyar nők: sokszor már az egészségük a tét

Május első vasárnapja az anyák napja. De mikor lesz egy őből anya? A statisztikai adatok szerint évről évre egyre később. Számos európai országban 1,5 százalék alatt marad azoknak a nőknek az aránya, akik 20 éves koruk előtt vállalnak gyereket. Svájvban, Dániában és Olaszországban még az 1 százalékot sem éri el az arányuk. Ami inkább jellemző, az a 2-3 százaléka a szülő nőknek a legtöbb országban. Az EU-s, 3,54 százalékos átlagot valószínűleg a magyar adat is jócskán felfelé húzza: csak a szlovák, román és bolgár fiatal anyák aránya volt magasabb 2019-ben.

Mindeközben egyre emelkedik azoknak az aránya, akik 40 felett vállalnak gyermeket. 2015-ben még 3,72 százalék volt az arányuk az EU-ban, 2018-ra ez 4,22-re emelkedett. Ebben a statisztikában Spanyolország (9,7%), Olaszország (8,82%) és Görögország (7,96%) járnak az élen, a sort pedig Szlovákia (1,95%), Litvánia (1,79%) és Lengyelország (1,78%) zárja. A magyar adat (4,03%) szorosan az uniós átlag (4,22%) sarkában van.

Az Eurostat adatbázisából szintén kiderül: Magyarországon évek óta nő azok aránya, akik 40 felett vállalnak gyermeket, és általában egyre kijebb tolódik az anyák átlagéletkora első gyermekük születésekor. (Az EU-ban átlagosan 29,4, Magyarországon 28,3 évesek voltak a nők első gyermekük születésekor 2019-ben. Tíz év alatt 27,4 százalékról indulva csaknem egy teljes évvel többet mutat a satisztika.) Hazánkban azok aránya, akik 40 évesen vagy afölött vállalják első gyermeküket, 2015-ben még 2,85 százalék volt, ami 2019-re több mint 1 százalékponttal, 3,95-re nőtt:

Az is látható a magyar adatokból, hogy a 20 év alattiak aránya pedig fokozotasan csökken. A 20-29 évesek korosztálya egy hajszállal csökkent, és a 30-39 éveseké egy kevéssel nőtt, de nincs számottevő elmozdulás.

Mi áll a háttérben?

Az MNB nemrégiben megjelent áttekintése szerint, amely a magyar demográfiai mutatók javításának lehetőségeivel foglalkozott, az átlagos gyermekvállalási kor kitolódásában szerepet játszhat a lakhatás és az egyének egészségügyi helyzete is. Minél később jutnak hozzá a párok a gyermekvállaláshoz szükséges lakhatáshoz, annál rövidebb lesz a tervek megvalósulásához rendelkezésre álló termékeny évek száma.

Emellett megállapították: a gyermekvállalás tervezett időhöz képesti kitolódásának gyakran egészségügyi okai vannak. Ráadásul szakértői becslések szerint napjainkban a nők és a férfiak 10-10 százaléka küzd különféle termékenységi problémákkal, a korábbi 6 százalékos becslésekkel szemben. Vagyis folyamatosan növekszik az olyan párok száma is, ahol legalább az egyik félnek gondja van a megtermékenyüléssel.

EZ IS ÉRDEKELHET

Támogatással a meddőség ellen: nekik jár a 100 százalékos térítés

Mától százszázalékos a meddőségi kezelések és a meddőségi kezelésekben használt gyógyszerek támogatása.

A termékenységi problémákkal a másik oldalról is összefüggésben áll a magasabb életkor. Kutatások szerint az idősebb anyákat sokkal inkább veszélyezteti a vetélés is, mint a fiatalabbakat. Egy a Brit Orvosi Folyóiratban (BMJ) publikált kutatás szerint a vetélés esélye 25-29 éves anyák esetében a legkisebb, pusztán 10 százalék, a 30-as éveik elején járó nők esetében 1 százalékponttal több. Viszont a 35-39 éveseknél már 17 százalékra nő a kockázat, a 40-es éveik elején járó nőknél pedig már 32 százalékra, 45 felett pedig 54 százalékra.

Viszont nem csak a pénzügyi helyzet, vagy egészségügyi problémák miatt tolódik ki későbbre az első gyermek vállalásának ideje. Bár a házassági statisztikákat nagyban javította a házassághoz kötött családtámogatási intézkedések - köztük is főként a babaváró hitel - bevezetése, a pár találás már eleve feladja a leckét magyaroknak. Erre vonatkozóan viszonylag kevés magyar adat áll rendelkezésre, tudjuk, hogy a 2011-es népszámlálás időpontjában 201 ezer (12 százalék) 20 és 39 év közötti szingli élt az országban, ami 62 ezer fővel több, mint a 2001-es népszámlálás idejében.

Egy tavalyi kutatás rámutatott, hogy a 2016. évi mikrocenzus adatai szerint a párkapcsolaton alapuló háztartások aránya 2011 után emelkedett, míg az egyszemélyeseké csökkent. Viszont még így is tízből három háztartás egyszemélyes volt.

Mi a kockázata a késői szülésnek?

Már említettük, hogy az életkorral a vetélés kockázata is emelkedik, azonban más egészségügyi hatásai is lehet a terhességnek későbbi életkorban az anyára és a magzatra egyaránt. Azonban emiatt kár aggódni, megfelelő szűrésekkel, elővigyázatossággal ezeknek legnagyobb része kiküszöbölhető. Mindössze jobb tudni, ha valaki 35 éves kora után vállal gyermeket, mire kell jobban figyelnie. 

Terhességi cukorbetegség: ez a rendellenesség a terhesség alatt jelentkezhet, és az anyagcserét befolyásolja. A növekvő életkorral egyre nagyobb rá a nők esélye, azonban a fiataloknak is ugyanannyira oda kell erre figyelni! A várandósok általában ezt megfelelő étrenddel és testmozgással kordában tudják tartani, viszont ha nem ügyelnek kellőképpen, az anyagcserezavar a terhesség után is megmaradhat.

Kromoszóma-rendellenességek: az életkorral nőhet a különféle kromoszóma-rendellenességek kialakulásának a kockázata is (pl. a Down-, Patau szindróma, Edwards-kór). Ezért aki idősebb korban vállal gyermeket, annak javasolt néhány további szűrővizsgálat ezek felderítésére.

Magasabb életkorban a terhesek hajlamosabbak továbbá trombózis, magzatvíz embólia, magas vérnyomás kialakulására. Jellemzőbb náluk a császármetszés, gyakoribbak a szülés közbeni komplikációk, és korai fájások is gyakrabban jelentkeznek. Ez azért is van így, mert általában a szervezet már nem olyan strapabíró, az izmok, ínszalagok nem olyan rugalmasak, mint fiatal korban.