Már 17 unión kívüli országból vár vendégmunkásokat a kormány, első körben 9, majd most további 6 országból fogadhatunk vendégmunkásokat.
Nagy kihívást jelent a magyarországi cégeknek a munkaerőhiány, ami a gazdaság teljesítőképességét is hátráltatja.
Jelenleg már egészen a Fülöp-szigetekig mennek a magyar munkaerő-kölcsönzők a potenciális munkavállalókért.
Még több távol-keleti munkás, még egyszerűbben jöhetne Magyarországra egy új törvény segítségével.
A Magyarországra érkező külföldi munkavállalók száma összességében az utóbbi években gyors ütemben emelkedett, látható az NFSZ 2015 és 2020 közötti éves jelentéseiből.
A háború nehéz döntés elé állította a Magyarországon dolgozó ukrán vendégmunkásokat, hiszen családjuk otthon komoly veszélyben lehet a háború miatt.
Továbbra is az ukrán és szerb munkavállalók vannak többségben.
A Nyugat-Dunántúlon tombol a munkaerőhiány. A külföldi munkaerő egyre komolyabb mértékben érkezik, az ukránt lassan felváltja a vietnámi, fülöp-szigeteki, mongol munkaerő.
A koronavírus átmenetileg megakasztotta a növekedést, de már elindult a munkaerőpiaci visszarendeződés.
A vírushelyzet enyhülésével gyorsan munkaerőhiányos helyzet alakulhat ki Magyarországon.
Miközben a KSH adatai szerint a gazdasági folyamatok 2020 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest a vártnál is kedvezőbbé váltak, már tudjuk, hogy a negyedik negyedév minden bizonnyal lényegesen rosszabb lesz. Ennek oka a járvány második hulláma, a mozgáskorlátozó intézkedések keresletet és kínálatot visszafogó hatása, mindennek a gazdasági várakozások romlásában való megjelenése. A GKI a trendet tekintve nem változtat szeptemberi, "W" vonalvezetésű, a nagy második negyedévi visszaesés és harmadik negyedévi javulás után a negyedik negyedévben újra mélyebb visszaesést váró előrejelzésén. Számszerűen azonban a GKI a kedvező harmadik negyedévi adatok alapján a korábbi 9%-ról 7%-ra mérsékli a negyedik negyedévi visszaesés, s 7-ről 6%-ra az éves GDP-csökkenés mértékét. Ez továbbra is közel áll, de immár egy hajszállal optimistább a kormány és az EU 6,4%-os prognózisához képest, miközben kissé pesszimistább az OECD napokban közzétett 5,7%-os előrejelzésénél. Abban is általános az e...
Átlagosan korábbi termelési kapacitásuk 90 százalékára tudtak visszakapaszkodni a magyar cégek idén őszre. Ez jelentős eredménynek számít, hiszen egy munkaerő-közvetítéssel, munkaerő-kölcsönzéssel és HR-szolgáltatásokkal foglalkozó cég saját ügyfélbázisára épülő adatai szerint tavasszal, másfél hónap leforgása alatt kölcsönzött munkaerejük mintegy kétötödét építették le a hazai vállalatok. A trend fordulni látszik, hiszen a második hullámban nem számolnak a tavaszihoz hasonló leállással a gazdasági szereplők, akik egyre nyitottabbak a kölcsönzött munkaerő alkalmazására, hiszen ezzel biztosítható a kellő rugalmasság a jelenlegi kiszámíthatatlan piaci környezetben.
Vajon 2020-ban hátrányt jelent, ha valaki kölcsönzött munkavállalóként tud elhelyezkedni? Mi történt a korlátozások alatt azokkal, akik nem a hagyományos módon voltak alkalmazva, és hogy változott meg a cégek hozzáállása a járvány hatására? Fontos tudni, hogy a munkaerőkölcsönzés nem hazai sajátosság, globálisan és Európában is elfogadott, folyamatosan fejlődő iparág. Ha a nemzetközi kitekintéseket nézzük, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon még jelentős növekedési potenciál van ebben a foglalkoztatási formában, mivel Európa sok országában a hazainál magasabb arányt képviselnek az így dolgozók. Ez a jövő? Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója válaszolt az összes kérdésre.
Júliushoz képest augusztusban nem változott a foglalkoztatottság a GKI Gazdaságkutató Zrt. reprezentatív lakossági felmérése szerint. A további kilátások szempontjából nagy kérdés, hogy a magyar "kurzarbeit" lezárulása, a járvány új erőre kapása és a külföldi kereslet alakulása milyen hatással lesz a foglalkoztatásra.
Folyik a tesztelés.
Az ukrán és a román vendégmunkások nélkül sok magyar vállalat nehezebb helyzetbe kerülhet, és a még messzebbről érkező munkások még nagyobb bonyodalmakba keveredhetnek.
Tömegével szállítják német húsüzemekbe dolgozni a kelet-európai munkásokat, papíron jó pénzért, de embertelen körülmények közé.
A pandémia előtt mintegy 110 ezer magyar nyugdíjas dolgozott, ám helyzetükből adódóan ők voltak a legelsők, akiknek búcsút mondtak a hazai vállalatok. De vajon mi lesz a sorsuk most, hogy enyhült a helyzet? Van visszaút számukra a munka világába?
Az EU-ban is nagy gond az alkalmi munkaerő hiány.
Elmaradnak a külföldi vendégmunkások.
