Itt a mesterterv: jöhet a 250 ezer forintos minimálbér Magyarországon 2024-ben?
2027-ig szóló bérfelzárkóztatási program koncepcióját dolgozzák ki a következő hetekben a szakszervezetek és a munkaadók.
2027-ig szóló bérfelzárkóztatási program koncepcióját dolgozzák ki a következő hetekben a szakszervezetek és a munkaadók.
Több apaszabadság, a munkaadóknak viszont jelentps plusz terheket jelentenek azok a munkajogi törvények, melyek január első napján léptek életbe.
Rohamosan fogy az idő, de a munkaadók egyik képviselője optimista azzal kapcsolatban, hogy lesz bérmegállapodás még ebben az évben.
A munkaadók szerint ez vaklárma. A Vasas Szakszervezet szerint vizsgálni kellene a kérdést, mert egyre több a koronavírus miatti megbetegedés a gyárakban is, a hiányzások már 15-20 százalékra rúgnak az egyes üzemekben. Hivatalos adatok arról viszont nincsenek, hogy a járvány áll a háttérben.
Több tízezer munkavállaló vár az idei emelésre. Az állami cégek esetében a bértárgyalások a cafeteriakeretet is érintik, emiatt amíg nincs megállapodás, a dolgozók nem kapnak például Szép-kártyára sem utalásokat. Bár a társaságok húsvétig legalább a béren kívüli juttatásokról szeretnének egyezségre jutni, érdemi előrelépésre a következő hetekben sem lehet számítani.
Egyéves bérmegállapodásra van esély. Mivel rengeteg cég küzd a túlélésért, nagyon le fog lassulni a bérek növekedése, sok vállalkozás egyáltalán nem terveznek béremelést. A szakszervezetek viszont mindenképpen reálérték fölötti béremelést szeretnének, már csak az elszabadult infláció miatt is.
Nincsenek elragadtatva a szakszervezetek az új munkaügyi módosítástól, amelynek lényege, hogy a 24 hónapos munkaidőkeretet a vállalatok egyoldalúan elrendelhetik. A Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint az intézkedés gyakorlatilag azt jelenti, hogy a cégek akár többhavi munkabért is megelőlegeznek a munkavállalóknak a leállás alatt - ezt az adósságot kell majd ledolgozni, ha újra megy a termelés.
A gazdasági kamarák, vállalkozói szervezetek javaslatai is beépültek a gazdaság újraindítását szolgáló kormányzati lépésekbe.
A koronavírus-járvány kezdete óta százszorosára nőtt az érdeklődés egy-egy betöltetlen kereskedelmi, szállítási vagy raktározási pozíció iránt; a jelentkezők többsége csak átmenetileg helyezkedne el ezekben a munkakörökben, például azért, mert eredeti foglalkoztatójuk leállásra kényszerült és nem tud bért fizetni.
Ötpontos javaslatcsomaggal rukkoltak elő a Munkaadók és Gyáriparosok.
A szállodák is bajban vannak.
Bár a szakszervezetek továbbra is kétszámjegyű bérnövekedést szeretnének elérni, de sok helyütt megakadtak a tárgyalások, csak 3-5 százalékos ajánlatok vannak. A munkaadók szerint a gazdasági teljesítmény nem teszi lehetővé a nagyobb bérfejlesztést.
Nem jellemző idehaza az év végi szabadnapok kiadásából adódó vita, az akár két-három hétig is elnyúló év végi szabadság a legtöbb területen a munkáltatónak is érdekében áll - írja a Magyar Nemzet szombati számában, érdekképviseletek álláspontját ismertetve.
Számos fejlesztés nem valósul meg a cégeknél, mert beruháznának ugyan, és piaci igény is lenne rá, de végül elhalasztják, mert a fejlesztéssel létrejövő pozíciókat nem tudják kivel feltölteni.
Folyamatosan fokozódik a munkaerőhiány, főként demográfiai okok miatt évente 40 ezerrel kevesebben dolgoznak itthon. A társadalomban rejlő tartalékok gyakorlatilag elfolytak, ezért újfajta stratégiára van szükség a döntéshozók részéről - hangzott el a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetségének közös sajtótájékoztatóján.
A tartós gazdasági növekedést a termelési hatékonyság javítása, és a foglalkoztatottság bővülése, új munkavállalói csoportok alkalmazása alapozhatja meg - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóságának igazgatója Budapesten, a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai fórumán.
Módosítanák az áruházak vasárnapi nyitvatartását.
Az OECD év elején közzétett, Magyarországról készült tanulmánya hangsúlyozza, hogy szükséges a szakismeretek megszerzésének támogatása, valamint a mobilitást és a regionális növekedést elősegítő politikák előtérbe helyezése. A nyugati országrész esetében a külföldről érkező befektetéseknek, a budapesti régió pedig a kiterjedt agglomerációból származó előnyöknek köszönhetően sokkal gyorsabban növekszik, mint az ország más területei, ahol alacsonyabb a foglalkoztatási ráta és több a szociális rendszerre utalt állampolgár.
Nem mindenkinek nő egyformán a bére.