A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári felmérésében 5 fő feletti vállalatokat kérdezett meg, többek közt arról, hogy terveznek-e lakhatási támogatást, illetve SZÉP kártyás támogatást adni a munkavállalóiknak.
2025-ben jelentős változások történtek a béren kívüli juttatások terén Magyarországon: bővült az adható támogatások köre és új elemek is bekerültek a rendszerbe.
Önsegélyező pénztáron keresztül havi 43 620 forint, a lakhatási támogatásból pedig 150 ezer forint használható fel lakáscélú hitel törlesztésre cafeteriából.
A leggyakoribb cafeteria-elem továbbra is a SZÉP kártya.
Év elején kevesebb munkaadó ütemezett be idénre fizetésemelést, mint amennyien tavaly fejlesztettek a béreken.
Több mint 1 milliárd forintot keresett tavaly Hernádi Zsolt Mol-vezér. A cég beszámolójából az is kiderült, hogy ebben vastagon benne vannak komoly béren kívüli juttatásai is.
Számos másik áruházlánchoz hasonlóan a Tesco-nál is volt bérfejlesztés idén, melynek keretében nem csak a fizetések, de a juttatási csomag is vonzóbbá vált.
Rugalmas munkaidő, előrelépési lehetőség, versenyképes fizetés - többek közt ezeket ígéri a munkavállalóknak hazánk egyik legnépszerűbb olasz gyorséttermi lánca.
A korábban beiktatott béremeléseknek köszönhetően az áruházláncok üzletvezetői továbbra is a magyar átlagfizetésekhez képest jóval kedvező összegeket tudnak hazavinni.
Időről időre érdemes felhívni a munkavállalók figyelmét egy számukra előnyös és fontos szabályra.
Az egy százalékot sem érte el augusztusban a reálbérek emelkedésének üteme. Megkérdeztük a szakértőket, milyen folyamatokat látnak jelenleg a munkaerőpiacon.
Magyarországon a SZÉP-kártya és a rugalmas munkaidő a leggyakoribb béren kívüli juttatás, de a munkavállalók a 13. havi fizetésnek és inflációkövető bérkompenzációnak örülnének a legjobban.
Nagyon nagy növekedést produkált mind a SZÉP-kártya-birtokosok, mind pedig az elköltött összeg 2022 első hat hónapjában.
Külföldön már régóta divat a startup világban és már hazánkba is kezd begyűrűzni az, hogy a cégek bónuszként, vagy fizetésemelésként nem pénzt adnak, hanem a cég részvényeit.
Nem elég a versenyképes fizetés azért, hogy egy vállalat megtartsa a munkavállalóit, egyre nyilvánvalóbb, hogy ennél sokkal többet kell nyújtani.
Egy munkahely kiválasztásának ill. megtartásának talán legfontosabb szempontja lett az, hogy mit nyújt egy cég.
Van egy örök kérdés, ami a legtöbb munkáltatót és munkavállalót foglalkoztatja: a jogszabályi és adózási környezet aktuális változásai tükrében hogyan növelhetők a nettó juttatások az azokhoz szükséges ráfordítások minimalizálása mellett? A következőkben Dr. Bákonyi László adójogi szakértő elemzi a béren kívüli juttatások, azon belül is a cafeteria-piac idei évre kirajzolódó trendjeit.
Több tízezer munkavállaló vár az idei emelésre. Az állami cégek esetében a bértárgyalások a cafeteriakeretet is érintik, emiatt amíg nincs megállapodás, a dolgozók nem kapnak például Szép-kártyára sem utalásokat. Bár a társaságok húsvétig legalább a béren kívüli juttatásokról szeretnének egyezségre jutni, érdemi előrelépésre a következő hetekben sem lehet számítani.
A hazai közép- és nagyvállalatoknál dolgozó szakemberek optimisták cégük idei üzleti teljesítményével kapcsolatban, közel 40%-uk szerint a forgalmuk még 2021-ben eléri a járvány előtti szintet - derül ki a Randstad friss kutatásából. A felmérés szerint a vállalatok 38%-a tervezi a jelenlegi dolgozói létszám bővítését 2021-ben, míg harmaduk már az üzleti év első felében így tenne.
Az első lépés megküzdeni azzal a terhes gondolattal, hogy nem tudunk visszatérni a járvány előtti normákhoz. Más emberek, munkatársak, családtagok lettünk. Ebből kifolyólag a munkáltatók előtt álló legnagyobb kihívás talán az, hogy az eddigiektől eltérő, fenntartható rendszert határozzanak meg - mondta el Kisfaludy Lilla munka- és szervezetpszichológiára szakosodott pszichológus a Pénzcentrumnak adott interjújában.
