Súlyos fertőzésveszélyre figyelmeztetnek a patikák: ezt a legtöbb magyar elrontja

Már a 2018-ban leadott mennyiség jóval nagyobb volt annál, mint amire az előző évek adatai után számítani lehetett. 2018-ban 25 tonna hulladék gyűlt össze átlagosan a patikákban benzinkutakon és drogériákban elhelyezett gyűjtődobozokban havonta: csaknem két tonnával több, mint előző évben. Bár a 2019-es évről, amikor a magyarországi gyógyszerhulladék feldolgozását végző céget, a Recyclomed Nonprofit Kft.-t kérdeztük, nem voltak pontos. adataik, azt megerősítettek, hogy a leadott hulladék mennyisége 2019-ben is nőtt az előző évhez képest.

- mondta el korábban Miklósi András , a cég ügyvezető igazgatója. Az utóbbi 10 évből rendelkezésre álló adatok alapján azt látjuk, hogy amíg 2010-ben még az összegyűlt gyógyszermennyiség  200 tonna alatt volt, 2018-ban a 300 tonnát is meghaladta. A leadott havi átlagos mennyiség is folyamatos emelkedést mutat: 2010-ben, 2012-ben, 2015-ben és 2018-ban is jelentősen megugrott az átlagosan leadott havi mennyiség. 

Összesen 4166 gyűjtőponton, csaknem 2300 patikában, és számos más gyógyszerárusító helyen találhatók meg a zöld konténerek, amelyekbe a háztartásban keletkezett lejárt szavatosságú vagy feleslegessé vált gyógyszereket le lehet adni. Azonban sokan nem tudják, mit és hol adhatnak le, vannak-e gyógyszerek, amely a kommunális hulladéknak számít, és mire érdemes figyelni, ha gyógyszerhulladékot adnak le. Ennek jártunk utána.

Pénzcentrum: Évről évre nő a patikákban és más gyűjtőpontokon leadott gyógyszerhulladék mennyisége. Miért lehet ez? Egyre több gyógyszert használnak a háztartások, vagy egyre tudatosabbak a betegek, és nem dobják a szemétbe a hulladékot?

Dr. Marjai Tamás: A gyógyszertári tapasztalatok alapján inkább az utóbbi állítást tartjuk valószínűbbnek. Egyre több ember figyel oda a környezetére, és egyre többen értesülnek a gyógyszerhulladék gyűjtő rendszer működéséről, ezért nő évről-évre a gyógyszertári szelektív hulladékgyűjtő dobozokban visszagyűjtött készítmények mennyisége.

PC: Milyen gyógyszerek számítanak veszélyes hulladéknak?

M. T.: A jogszabályi rendelkezések értelmében az összes lejárt, nem szükséges vagy már nem felhasználható készítmény gyógyszerhulladéknak számít, amit szelektíven kell gyűjteni. 

Természetesen a környezetünk szempontjából vannak jobban és kevésbé szennyező gyógyszerkészítmények, azonban ez alapján nem érdemes és nem is szabad válogatni a különböző termékek között. A megsemmisítés szempontjából szintén lényegtelen, hogy mennyire veszélyes anyagról van szó, mert minden gyógyszerhulladékot válogatás nélkül égetéssel semmisítenek meg. Ezek alapján minden fel nem használt gyógyszerkészítményt nyugodtan vigyenek vissza a gyógyszertárba. 

PC: Vannak olyan készítmények, amelyeket érdemes inkább a kommunális hulladékba, esetleg a komposztba dobni?

M. T.: Gyógyszerhulladékot minden esetben a gyógyszerhulladék gyűjtőbe kell dobni. A gyógyszerkészítmények csomagolása jellemzően papírból, műanyagból, fém fóliából, ritkábban üvegből áll. Ezek nem komposztálható anyagok. 

PC: Milyen olyan hulladék keletkezhet a háztartásban, amelyet nem lehet a patikában vagy más gyűjtőpontokon leadni? 

M. T.: A jogszabály kétféle gyógyszerhulladékot különböztet meg. Az egyik típusba az egyszerűbb készítmények tartoznak, mint például a tabletták, kapszulák, szirupok, kenőcsök és hasonló készítmények. A másik típusba azok a készítmények tartoznak, melyek használata során fennáll a sérülés veszélye, mint például az injekciós tűk és fecskendők, valamint az infúziós szerelékek esetében. Ezeket a veszélyes hulladékokat szintén szelektíven kell gyűjteni, és az erre szolgáló gyűjtőhelyen kell őket leadni. 

Az eddigiekhez képest a különbség csak annyi, hogy ezeket nem a gyógyszertárakba, hanem a járó-, illetve a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz kell visszavinni. Tehát, ha valaki ilyen típusú hulladéktól szeretne megfelelő módon megszabadulni, akkor a legközelebbi kórháznál vagy szakrendelőnél kell érdeklődnie, hogy hol tudja elérni a lakossági gyűjtőhelyet.

PC: Mire érdemes figyelnie annak, aki a patikába viszi a gyógyszerhulladékot? 

M. T.: A legfontosabb kérésünk a betegek felé, hogy soha ne tegyenek törött üveget, illetve injekciós tűt, valamint infúziós szereléket a kidobandó gyógyszerek közé, mert ezek könnyen sérüléseket okozhatnak. A gyógyszerhulladék kezelésénél, illetve a gyűjtődobozok mozgatásánál a leadott gyógyszerek közt lévő hegyes, szúrós tárgyak átszakíthatják a csomagolást vagy akár a gyűjtődoboz oldalát is. Ennek következtében ezek az eszközök sérülést okozhatnak a gyógyszertári dolgozóknak és a dobozok begyűjtését végző szállítóknak is. 

A hatályos előírások alapján, amíg van gyógyszer a csomagolásban, addig az is része a gyógyszerhulladéknak, ami azt jelenti, hogy azt ugyanúgy a gyógyszerhulladék gyűjtő dobozba kell tenni. Éppen ezért nem érdemes fáradni azzal, hogy megpróbáljuk kiszedni a készítményeket a csomagolásból, azokat nyugodtan egy az egyben bedobhatjuk az erre a célra szolgáló gyűjtőedénybe.

Ha az adott készítményt teljes egészében felhasználtuk, akkor az üres csomagolóanyagokat a szelektív vagy a kommunális hulladékgyűjtőkbe kell kidobni. 

PC: Mit tehetnek azért a betegek, hogy eleve kevesebb gyógyszerhulladék keletkezzen a háztartásukban?

M. T.: A visszahozott gyógyszereket vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy nagyobb mennyiségben főleg a vényköteles gyógyszereket hozzák vissza a betegek. A vény nélküli készítményekből ritkábban szoktak felhalmozni a betegek otthon nagyobb készleteket. Ennek oka, hogy egyrészt bármikor könnyen hozzáférhetők a gyógyszertárakban, másrészt általában rövid ideig használják őket egy-egy akut probléma kezelésére. Mivel nincs szükség a tartós használatukra, ezért általában csak egy-egy dobozzal vesznek belőlük a betegek, melyet akár teljes egészében fel is használnak. 

Ide tartoznak még a házipatikák vény nélkül kapható gyógyszerei is, melyeket a biztonság kedvéért tartunk otthon, esetleg egy utazás miatt szerzünk be, de végül nem használunk fel. Azért is érdemes időről időre átnézni az otthoni gyógyszereinket, hogy a már fel nem használható készítményeket kiválogassuk, és gondoskodjunk a megfelelő megsemmisítésükről.

Ennek több oka is van. Előfordul, hogy az orvos egy új terápiát rendel el a betegnek, és már első alkalommal három havi mennyiséget ír fel. A beteg kiváltja a teljes mennyiséget, de rövidesen kiderül, hogy egy mellékhatás miatt nem tudja szedni a gyógyszereket. Mivel a beteget át kell állítani egy másik készítményre, azonnal keletkezik több hétre való felhasználhatatlan gyógyszer.

Az is gyakran előfordul, hogy a betegek nagy mennyiségű vényköteles gyógyszert tartanak otthon a biztonság kedvéért, attól tartva, hogy nem tudják majd időben felíratni az orvossal a recepteket. Aztán a beteg állapotának változása miatt más gyógyszerekre van szükség, átállítják más terápiára, és a felhalmozott készlet feleslegessé válik.

Ha van rá lehetőségünk, akkor segítsük családtagjainkat a gyógyszereik és házipatikájuk rendszerezésében. Rendszeresen nézzük át az otthon tartott készítményeiket, beszéljük át, hogy a felírt vények közül melyiket szükséges kiváltani, és melyiket lehet későbbre halasztani. Ebben nyugodtan kérhetjük a gyógyszerészek tanácsát is.

A fel nem használt gyógyszerek mennyiségének csökkentése a környezetünk védelme mellett a gyógyszerellátás szempontjából is fontos. A fel nem használható támogatott készítmények esetében nem csak a készítmények vesznek el, hanem a hozzájuk adott támogatás is kárba vész. Éppen ezért nagyon fontos, hogy amennyire csak lehet a gyógyszerek helyes alkalmazása mellett figyeljünk arra is, hogy ne halmozzunk fel belőlük feleslegesen sokat.