Új módszere van a budapesti betörőknek: így jutnak be nyom nélkül a biztonsági ajtókon is, bárki lakását kifoszthatják

Egyre gyakoribb Magyarországon az a betörési technika, amely után az áldozatok sokszor csak hetek múlva veszik észre, hogy eltűntek az értékeik. A módszer neve fóliapresszió, és a szakértők szerint még a modern biztonsági zárak sem jelentenek ellene feltétlen védelmet.

A fóliapressziós eljárás lényege, hogy a betörők speciális fólia és fémeszköz segítségével „kényelmi pozícióba” rezgetik a zár lamelláit. Így az ajtó kinyitható - majd az elkövetők távozáskor vissza is zárják -, mindezt szemmel látható rongálás nélkül.

EZ IS ÉRDEKELHET

Komoly bajba kerülhet sok magyar ingatlantulaj 2026-ban: lakásuk, házuk mehet rá, ha erre nem gondolnak

A magyar lakások túlnyomó többsége papíron védett egy súlyos káresemény után, de ez önmagában még nem jelent valódi biztonságot.

Sarkadi Gyula, a BRFK Betörési Alosztályának vezetője a Kékfény riportjában arról beszélt, ez az, ami igazán veszélyessé teszi a módszert:

a sértettek gyakran csak napokkal, hónapokkal később szembesülnek a lopással, ami jelentősen rontja a felderítés esélyeit.

Nemrég a fővárosban, a Frankel Leó úton sikerült elfogni egy profi betörőpárost, akik ilyen technikával dolgoztak.

A lebukásuk azonban nem technikai hiba miatt következett be, hanem a legősibb biztonsági rendszernek köszönhetően: az egyik szomszéd észrevette a gyanús mozgást egy olyan lakásban, amelyről tudta, hogy tulajdonosai nem tartózkodtak otthon, és értesítette a rendőrséget.

Így dolgoznak a betörők manapság

A műsorban elhangzott, évente 15-20 ezer betörést regisztrálnak Magyarországon, ami napi szinten átlagosan negyven érintett otthont jelent. Barabás Tünde kriminológus szerint a betörők között világos hierarchia figyelhető meg. A skála alján a nyaralók és hétvégi házak alkalmi fosztogatói állnak, míg a csúcson a sorozatbetörők, akik kifinomult módszerekkel, tippek alapján, célzottan dolgoznak, és gyakran egy-egy zsákmánytípusra - például ékszerekre - szakosodnak.

A tippek forrásai sokfélék lehetnek. Akadnak vétlen informátorok - például szomszédok -, de szándékos tippadók is, akik munkájuk révén jutnak be lakásokba. Egyre fontosabb szerepe van a közösségi médiának is: a nyaralásról feltöltött fotók egyszerre árulkodhatnak az anyagi helyzetről és arról, hogy a lakás üresen áll. A szakértők ezért azt tanácsolják, az ilyen képeket csak hazaérkezés után érdemes megosztani.

A védekezés nemcsak technikai kérdés. Bár a riasztók, kamerák és megerősített nyílászárók növelik a biztonságot, feltörhetetlen otthon nem létezik. A biztosítók többsége már egy alap biztonsági zár meglétéhez köti a betöréskár kifizetését, magasabb védettség esetén pedig nagyobb összeget térítenek. Értékes ékszerekre, műtárgyakra azonban külön biztosítás szükséges.

A tapasztalatok szerint a betörő mindig mérlegel: ha két hasonló értékű ingatlan közül választhat, azt fogja célba venni, ahová könnyebb bejutni és ahonnan gyorsabban el lehet tűnni.

A betörők általában családi házas, jól belátható kerttel nem rendelkező otthonokat kedvelik, ahol könnyen rejtve maradhatnak. A falusi, szoros szociális kapcsolatú környékeket kerülik, mert ott a szomszédok ismerik egymást, figyelnek, és könnyen észreveszik az idegen mozgást.

A BRFK szakértője szerint a betörőket terepszemle közben lehet leginkább felismerni. Lakótelepen vagy nagyvárosi környezetben átlagos külsejű, átlagos ruházatú emberekként próbálnak beleolvadni a tömegbe, de gyanús lehet, ha túl sokat nézelődnek, zavartan viselkednek, vagy nem tudják egyértelműen megindokolni ott tartózkodásukat, ha megszólítják őket. Családi házas környezetben viszont igyekeznek végig rejtve maradni, maszkot, kesztyűt is viselhetnek, és kifejezetten olyan házakat keresnek, ahová nem lehet belátni a kertbe.