Ezeknek a magyaroknak nem lesz nyugdíjuk: fillérekből kerülhetnék el a bajt

Egyre többet beszélünk öngondoskodásról, ehhez képest még sokaknak mindig újként cseng a fogalom, amikor hallják. De mit is jelent ez és miért is fontos? Az egyik rémszcenárió szerint a mai fiatal generáció már nem számíthat állami nyugdíjra, ezért saját magának kell félretennie a nyugdíjas éveire. Hogy ez megvalósul-e, és tényleg összedől-e a felosztó-kirovó rendszer, azt nem tudjuk, azt azonban igen, hogy a nyugdíjbiztosításoknak több fajtája is van, amire százezres adójóváírás kezdeményezhető évente, ezért bizony érdemes élni velük. 

De a pénzügyi tudatosság nem merül ki a nyugdíjas évekre való felkészülésben. Sokszor és sokan elmondtuk már, hogy a magyar lakosság mennyire nem tudatos pénzügyileg: számos biztosítás van, amivel adott esetben egyszerűen kötelező élni, mégsem kötik meg azt a magyarok, vagy ha igen, rosszul. Az életbiztosításoknál például nagyot ment annak idején a vegyes életbiztosítás - az a konstrukció, aminek a legkevesebb értelme van. Az utasbiztosítás gyakorlatilag fillérekbe kerül, mégis a külföldre utazók nagy része nem köti meg azt, vagy az alacsony biztosítási értékhatárú kártyabiztosítására hagyatkozik, a casconál pedig a legtöbb magyar azt sem tudja, hogy mire is terjed ki. Azok is gyakran nagyot néznek, akik lakásbiztosítást kötnek, majd az Airbnb-vendégek távozása után közli a biztosító, hogy az általuk okozott károkra a termék nem terjedt ki.

Az alábbi cikkünkben igyekeztük összegyűjteni az összes releváns biztosítást, bemutatjuk azok előnyeit, hátrányait, és megpróbáljuk leírni azokat az élethelyzeteket, amikor egyszerűen kötelező megkötni ezeket, és olyanokat is, amikor viszont teljesen felesleges. Azt előrebocsátanánk, hogy a legfontosabb tényező a szerződés maga - egy biztosítás lehet remek is és felesleges pénzkidobás is: minden attól függ, hogy mire terjed ki, ezt pedig a szerződésben tudjuk ellenőrizni. Soha ne mulasszuk el ezt, és minden esetben kérdezzük meg a biztosítót, hogy melyek azok a helyzetek, amire a biztosítás kiterjed. És bár nem kívánjuk az alkuszok közvetítésben játszott szerepét leértékelni, arra azért felhívjuk a figyelmet, hogy nem mindig az a legjobb termék, amit elénk tolnak. De nézzük sorban.

Életbiztosítások - biztosítások-e?

Életbiztosítása viszonylag sok magyarnak van, több biztosító is csak kizárólag életbiztosításokat forgalmat. Ha szigorú értelemben véve szeretnénk csoportosítani a biztosításokat, akkor élet- és nem életbiztosításokra kéne felosztanunk őket. Ez az elterjedt biztosítási termék alapvetően egy célt szolgál: halál- vagy baleset esetén pénzügyi támogatást nyújtani nekünk. Mindezért mi havi/negyedéves/éves rendszerességgel befizetünk bizonyos összeget, hogy a nem várt esemény bekövetkeztekor a biztosított összegig pénzt kapjunk mi, vagy ha mi már eltávoztunk az élők sorából, akkor családtagjaink. Ez volt az életbiztosítás alapvető célja, manapság azonban már nem csak ez motiválja a biztosítást megkötő ügyfeleket, sőt! Sokan nem örülnek annak, hogy pénzük csak úgy havonta elmegy a biztosítónak, miközben ők nem halnak meg, vagy törik el a végtagjukat, ehelyett szerették volna visszakapni a biztosítónak befizetett pénzt. Így aztán a motivációt tekintve így oszthatjuk fel az életbiztosításokat:

• kockázati életbiztosítás
• vegyes konstrukció
• unit-linked életbiztosítás

A kockázati életbiztosítás a hagyományosnak tekinthető verzió: bizonyos időközönként befizetünk valamekkora összeget, és ha meghalunk, a családtagjaink kapnak egy szép summát. Természetesen nem tervezünk úgy, hogy meghalunk, amikor ezt megkötjük (ha ezt tudjuk előre, a biztosító nem is szívesen szerződik le velünk), ezért bizonyos kiegészítő biztosításokat is köthetünk, például különféle balesetekre. Ebben az esetben azonban figyelembe kell venni, hogy a biztosításnak magasabb lesz a díja, hiszen adott esetben a biztosítónak akkor is a zsebébe kell nyúlnia, ha például eltörjük valamelyik végtagunkat.

A kockázati életbiztosításnak ez az egyedüli célja, így itt az időtartam végén nem is kapjuk meg a pénzt. Ennek a célja valóban az, hogy biztosítottak legyünk egy nem várt helyzetre (mint látni fogjuk, ma már egyáltalán nem biztos, hogy ez a biztosítások fő célja). Hogy épp mire kötünk biztosítást, az rajtunk és a biztosítón múlik - extrém sportot űzőknek például egészen biztosan magasabb lesz a biztosítás díja ugyanarra az összegre, mint az unalmasabb életvitelt folytató ügyfeleké. Mivel azért meglehetősen ritka, hogy az ügyfelek a nyakukat törik, vagy meghalnak a biztosítás ideje alatt, ezért a biztosítónak tiszta nyeresége lesz az az összeg, amit mi bizonyos rendszerességgel a biztosítás díjaként megfizetünk.

Hogy mennyit is fizetünk, ez rajtunk múlik: minél többet, annál magasabb lesz a biztosított összeg. Ezeket az információkat a szerződés tartalmazza, mint ahogy azt is, hogy mire terjed ki a biztosítás. Ezért legyünk kiemelten körültekintőek a biztosítási szerződés megkötésekor, hiszen ha csak 2 millió forintig vagyunk biztosítottak, akkor egy 15 millió forintos sürgősségi műtétet már nem fog állni a biztosító. Mivel azonban az esetek többségében szerencsére a biztosítás sosem kerül lehívásra, így jellemzően a biztosított összeg a díj teljes időtartam alatt megfizetett összegének a sokszorosa - nem kell tehát évi egymilliót fizetnünk egy tízéves konstrukcióban ahhoz, hogy 10 millió forintig biztosítottak legyünk.

Eddig ezzel sok újat nem mondtunk el, azt azonban hozzátennénk, hogy ha a valódi célunk az, hogy biztosítottak legyünk, és nem érezzük elpazarolt összegnek azt a havi párezer forintot, akkor a kockázati életbiztosítás a legjobb választás. Ha pedig gyereket nevelünk, hitelünk van, veszélyes munkát végzünk vagy veszélyes sportot űzünk, akkor a kockázati életbiztosítás egyenesen kötelező. Ilyenkor ne gondolkodjunk úgy, hogy a havi összeg elveszik, hiszen baj esetén a biztosító által fizetett pénz szó szerint életmentő lehet.

Ha nyerészkedni akarunk, nagyot bukhatunk

A kockázatival szemben a vegyes életbiztosítást megkötők már úgy spekulálnak, hogy a befizetett pénzüket nem akarják elveszni hagyni. De mitől vegyes ez a rendszer? A vegyes az úgynevezett (de a gyakorlatban szinte nem létező) elérési életbiztosítás és a kockázati életbiztosítás keveréke: havonta/negyedévente/évente fizetünk egy összeget, amelyet az időtartam lejártakor egy összegben, szerződésben előre meghatározott kamattal növelve megkapunk.

Az olvasónak félig igaza van, ha ezt gondolja. Ez bizony egy rendszeres megtakarítási forma, ami tartalmaz bizonyos biztosítási összeget is. Ebben az esetben is fizet a biztosító, ha neadjisten meghalunk, megsérülünk, vagy bármi olyan történik velünk, amit a biztosítási szerződés tételesen tartalmaz.

Gondolná az olvasó, és tévedne nagyot. A Pénzcentrum rendszeres olvasói már tudják, hogy a pénzügyek zavaros világában az a fogás, ami szépnek látszik, az nem biztos, hogy finom is. Gondoljunk csak bele, mit nyerne ezen a biztosító? Ha a nekik adott pénzünket kamattal növelve kell visszaadnia egyszer, de közben megtéríti a baleset után keletkezett károkat is - ez nem lenne igazán jövedelmező a biztosítónak. A valóság viszont az, hogy a társaságok szeretik ezt a terméket, és ez nem véletlen.

Szedjük szét a konsturkciót: a vegyes életbiztosítás két elemből áll: ezek egyike az a pénz, amit a biztosítónak fizetünk megtakarítási célból, amit ő szépen befektet. A valóságban a biztosító erre adott kamata elég alacsony, jellemzően 1-2 százalék, aminek az ügyfél még így is örül, hiszen az életbiztosítására kamatot kap. Csakhogy a biztosító ezt a hozamot már alacsony kockázatú papírral is bőven eléri, és már csak ezen a részén is nyer a dolognak. De akkor még hozzájön a konstrukció másik eleme, ami nem más, mint egy mini kockázati életbiztosítás: a megtakarítási összegen felül fizetünk egy díjat a társaságnak, aki erre a szerződésben megállapít egy biztosítási értékhatárt. Mivel azonban a megtakarítási összeg jellemezően elviszi a befizetéseink nagy részét, a díj alacsony lesz, így pedig a biztosítási értékhatár is alacsony lesz.

Mi is tehát a kamatot fizető életbiztosítás eszményképe helyett a valóság? Alacsony hozamért odaadjuk a pénzünket a biztosítónak hosszú-hosszú évekre, miközben kötünk vele egy alacsony összegű életbiztosítást. Így már nem is hangzik olyan jól, nem? Noha a vegyes életbiztosítás meglehetősen népszerű, jelen cikk szerzőjének szubjektív véleménye szerint sem életbiztosítási, sem befektetési célra nem optimális. Kössünk inkább egy kockázati életbiztosítást, a fennmaradó pénzünkből meg vegyünk minden hónapban magas hozamú állampapírt.

Itt térnénk ki a unit-linked életbiztosításra, amely nagyon hasonlít a vegyes rendszerre, a különbség annyi, hogy nincs előre vállat hozam, hanem a megtakarítási célra befizetett pénzünket eltérő kockázatú eszközökbe fekteti az életbiztosító. Mi nem igazán mondhatjuk meg neki, hogy épp milyen részvényt vásároljon, a kockázati szintet azonban meghatározhatjuk. Ennek nagy előnye a vegyes rendszerhez képest, hogy a hozam kiemelkedően magas is lehet, de rossz döntés esetén akár bukhatunk is rajta - bár mivel a biztosítók a pénzünk nagy részét állampapírba teszik - igaz ez a kockázatos opcióra -, így a bukás esélye viszonylag alacsony.

Nyugdíjbiztosítás - 40 fölött kötelező

A nyugdíjbiztosítást nem teljesen fair dolog külön kategóriaként feltüntetni, hiszen ez alapvetően az életbiztosítások egy fajtája. A nevében is benne van, hogy a nyugdíjbiztosítás célja, hogy a munkahelyen töltött éveink alatt összespórolt pénzünket feléljük időskorunkban. Erre azért is van szükség, mert a társadalom elöregedése miatt egyre kevesebbeknek kell majd eltartaniuk egyre többeket, így aki nem tett félre fiatalkorában, annak nehéz lehet a nyugdíjas időszaka. Azt mondhatjuk, hogy aki időskorára szeretne egy átlagos életszínvonalat fenntartani, annak 40 éves kora körül bizony el kell kezdenie a nyugdíj-előtakarékoskodást - pontosabban legkésőbb ekkor. A nyugdíjbiztosításokat az állam is támogatja, mégpedig úgy, hogy az éves befizetések után 20 százalékot, de legfeljebb egy bizonyos összeget (ez kategóriánként változik) leírhatunk az adónkból. De nézzük meg, milyen fajtái vannak a nyugdíjbiztosításoknak:

• hagyományos és unit linked nyugdíjbiztosítás
• önkéntes nyugdíjpénztárak
• nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ)

A hagyományos nyugdíjbiztosítás a megtakarítási cél mellett fizet haláleset, vagy rokkantság esetén (természetesen ez megint csak attól függ, hogy épp az adott termék mire terjed ki), és gyakorlatilag ezért lehet a biztosítási kategóriába sorolni. Természetesen a megtakarítási összegen felül ennek is van díja. A megtakarítási összeget a biztosító saját döntése szerint fizeti be a hagyományos nyugdíjbiztosításnál, a unit linkednél pedig három opció közül választhatunk, amelyek eltérő kockázati szinteket mutatnak.

Így az első esetben fix hozammal, a második esetben pedig változó (szerencsés esetben magasabb) hozammal kalkulálhatunk. Ezeknél a nyugdíjbiztosításoknál is igaz, hogy életbiztosítási célra kevésbé alkalmasak, mint a kockázati életbiztosítás, a befizetett összeg utáni évi 20 százalékos, de maximu 130 ezer forintig terjedő adójóváírás viszont vonzóbbá teszi. Akárhogy is, ha nem ezt a terméket választjuk, hanem mi magunk tesszük félre a kis pénzünket, valamilyen módon gondolni kell a jövőre, mert semmilyen garancia nincs rá, hogy az állami nyugdíjrendszer akkor is állni fog, amikor mi válunk szépkorúvá.

Egyéb nyugdíjbiztosítások

Nem csak a hagyományos nyugdíjbiztosításokat választhatjuk, ha takarékoskodni szeretnénk időskorunkra. Lehetünk például önkéntes nyugdíjpénztári tagok, amely már csak az intézményi forma miatt is eltér a hagyományos nyugdíjbiztosítástól. Ebben az esetben mi választjuk meg, hogy a pénztár mibe fektesse a pénzünket, szintén három kockázati szint szerint. Itt is érvényes, hogy évente 20 százalékot leírhatunk az adónkból - a korlát ekkor azonban nem 130 ezer, hanem 150 ezer forint. A legújabb fejlemény, hogy az MNB Felügyelete épp most terjeszti ki a TKM, azaz a teljes költségmutatót a nyugdíj- és egyéb biztosítások mellett a nyugdíjpénztárakra is, így aztán pontosabb képet kapnak majd a tagok arról, hogy mennyibe is fáj nekik majd a pénztári tagság - mert akárcsak a biztosításnak, bizony ennek is díja van.

Unikális, de alig használt megoldás a NYESZ, azaz a nyugdíj előtakarékossági számla. Ez alapvetően egy értékpapírszámla, amit hagyományosan ott tudunk megnyitni, ahol az értékpapírszámlákat általában. Ha csak ennek az állatfajnak a viselkedését nézzük, nem találunk különbséget egy értékpapírszámlához képest: a megtakarításunkat befizetjük rá, és azzal garázdálkodhatunk a BÉT-en, részvényeket, kötvényeket adhatunk el és vehetünk meg, shortolhatunk, long pozíciót vehetünk fel, határidős ügyleteket köthetünk aranyra, marhára, devizára, percek alatt meggazdagodhatunk vagy teljesen tönkre is tehetjük magunkat olyan termékkel, amit bár eladtunk, de sosem volt a miénk.

Ez tehát egy klasszikus értékpapírszámla, számlavezetési díjjal. Két jelentős különbség azonban itt is van: egyrészt az éves befizetéseinkre itt is kaphatunk 20 százalékot, de legfeljebb 100 ezer forintot, másrészt a felhalmozott összeget csak és kizárólag nyugdíjba vonulásunkkor tudjuk kifizetni. Így már érthető, miért számít nyugdíjcélú megtakarításnak. Hogy miért is tekinthető ez versenyképes biztosítási formának, azt mi sem látjuk, de a teljes áttekintés kedvéért ezt is megemlítjük.

Lakásbiztosításnál nagyon oda kell figyelnünk

Akinek van saját lakása, egyszerűen kötelező, hogy legyen lakásbiztosítása. Nagyot nézhet azonban az, aki megúszósra veszi a figurát. A lakásbiztosítások általában fedezik a természeti károkat, így a vihar, eső, és egyéb nem várt esemény okozta káreseményeket, de arra már nem sokan veszik rá magukat, hogy felelősségbiztosítást is beépítsenek a biztosításukba. Hogy mit is jelent ez? Ha van felelősségbiztosítási elem, akkor abban az esetben is fizet a biztosító, ha véletlenül mi gyújtjuk fel a lakásunkat, és nem a villám csap bele.

Annak is utána kell nézni, hogy adott esetben a beázásokat is téríti-e a termék, hiszen sokszor ez is kimaradhat, de egy jól megválasztott konstrukcióval még a lakásban található ingóságokra is kiterjedhet a biztosítás, sőt, akár a ház előtt parkoló autóra is. Ezeken nem érdemes spórolni: egy jó kiegészítőkkel megválasztott termék ugyan pár ezer forinttal többe kerül, de a biztosító által fizetet tösszegek között már sokmilliós lehet a különbség. Ezt minden esetben ellenőrizzük. Az sem mindegy persze, hogy melyik társaságot választjuk: lehet, hogy egy szélesebb portfóliójú termék az egyik biztosítónál olcsóbb, mint egy kevesebb káreseményt magában foglaló termék egy másik biztosítónál - ez minden egyéb biztosításra igaz.

Itt hívnánk fel a figyelmet egy fontos dologra: ha van lakásbiztosításunk, és abban van felelősségbiztosítási elem, akkor is megtörténhet az, hogy rövid távú bérbeadásnál a biztosító feltartja a kezét, és azt mondja, hogy erre ő bizony nem fizet. A felelősségbiztosítás megléte ugyanis nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott ingatlanba be nem jelentett személyekre is kiterjed - ezért tudassuk a biztosítónkkal minél előbb, ha új gyermekünk születik és ő is a háztartás része lesz. Gyakori példa erre az Airbnb: ha a vendégek szétverik a lakást, nem biztos, hogy a biztosító fizetni fog. Megfelelő megoldás lehet erre a rövid távú bérbeadásra megköthető biztosítás, ami már elérhető egyik- másik biztosítónál, és jellemzően sokkal alacsonyabb a díja, mint a hagyományos lakásbiztosításnak.

Ha külföldre megyünk, az utasbiztosítás egyszerűen kötelező - de nem mindegy, hogy milyen

Egész egyszerűen érthetetlen, hogy miképp lehetséges az, hogy a külföldre utazó magyarok nagy része két kézzel szórja a pénzt felesleges szuvenírekre, túlárazott éttermekre, utazási irodák szervezett útjainak felárára, miközben elmulasztják megkötni a párezer forintos utasbiztosítást. Mindezt két perc alatt elvégezhetik, és nyugodtan élvezhetik a nyaralást, hiszen bármi történik külföldön, anyagilag biztosítva lesznek.

Az utasbiztosítások jellemzően kis összegűek, de nem mindegy, hogy mekkora a biztosítási összeg. Talán ez az a biztosítási forma, ahol a legnagyobb eltérések vannak: valamelyik biztosító például 2, valamelyik 50 millió forintig állja a kórházi költségeinket, és ez nem mindegy. Az egyik terméknél van poggyászbiztosítás, a másiknál nincs, stb. Ezekről mindenképp érdemes előre informálódni, hiszen nem mindegy, hogy például van-e felelősségbiztosítási elem a konstrukcióban, mint ahogy az sem, hogy mekkora az összeghatár. Sok bank például kínál a kártyájához utasbiztosítást - sokszor ezek azonban alacsony összegűek, és nem is térnek ki minden káreseményre. Pedig nem mindegy, mit foglal magában, és mit nem. Hogy mennyi mindenre kiterjedhet, azt az MNB gyűjtése is jól szemléteti:

• a sérült vagy beteg biztosított hazajuttatása,
• a kórházba került utas gyermekének hazaszállítása,
• beteglátogató útiköltségének megtérítése,
• váratlan esemény bekövetkezésekor információnyújtás,
• sürgős esetben családtagok tájékoztatása,
• légi katasztrófa miatti halál esetén biztosítási összeg nyújtása,
• holttest hazaszállítása,
• poggyászkésedelem, a poggyász késése miatti sürgős beszerzések (ruhanemű, tisztasági eszközök) térítése,
• elveszett útiokmányok pótlásának költségeinek térítése,
• pénzsegély közvetítése,
• tolmács-szolgálat,
• jogvédelem (ügyvédi költség, óvadék, illeték kifizetése),
• felelősségbiztosítás, azaz turistaként másnak akaratlanul okozott kár megfizetése,
• a nem gyógyítási jellegű ellátás költségeinek térítése,
• a biztosított kényszerű, a vártnál hosszabb időtartamú külföldi tartózkodási költségeinek térítése,
• idő előtti kényszerű hazautazás megszervezése, költségeinek térítése,
• keresés, mentés, kimentés,
• információnyújtás autómentő cég elérhetőségéről,
• személygépkocsi hazaszállítása.

Ismét kiemeljük, hogy ezek közül termékenként mindegyiknek változik az összeghatára (nem is kicsit), sőt, sok termékből hiányozhat a fenti elemekből több is. Ha épp az hiányzik a biztosításunkból, amire szükségünk lenne, akkor ráfaragtunk. Minden esetben állítsunk fel egy prioritási listát külföldre utazás előtt, és ne spóroljunk azon a párezer forinton, amit az utasbiztosításra költünk - ennél sokkal többet fogunk külföldön felesleges dolgokra elkölteni.

A cascónál is legyünk körültekintőek

A kötelező gépjármú felelősségbiztosításra nem igazán térnénk ki részletesen, akinek van saját tulajdonú járműve, annak rendelkeznie kell ilyennel. Ebben az esetben amit megemlítenénk, az a fordulónap - erre nagyon oda kell figyelni. A KGFB okos találmány, hiszen ha összetörjük valakinek az autóját, nem biztos, hogy zsebből ki tudnánk azt fizetni. Igenám, de mi lesz a mi autónkkal?

Ha mi okoztuk a balesetet, de szeretnénk, ha nem mi fizetnénk a kárt, arra remek megoldás a casco. Ebben az esetben is nézzük meg azonban a szerződésben, hogy mire terjed ki a termék. Előfordulhat ugyanis, hogy egy frontális ütközés után is csak a kár 20-30 százalékát téríti meg a biztosító, de egy jól megválasztott termékkel (ami nyilván drágább, természetesen) akár a kocsiban levő tárgyakban esett károkat is teljes egészében megtéríti a biztosító. Itt is nézzük meg, mint a többi biztosítás esetén: melyik ár-érték arányú termék éri meg nekünk legjobban.

Egyéb biztosítások

A fentiekben megemlítettük a leggyakoribb biztosítási típusokat, de számos egyéb konstrukció van még, amiről egy átlagos olvasó nem hallott, mégis bizonyos esetekben nagy szükség lehet (lenne) rá. Ilyen például a felelősségbiztosítás. A felelősségbiztosítást már említettük fentebb a lakásbiztosításoknál, most azonban bővebben kitérnénk rá. Ez a biztosítás az általunk okozott károkat téríti meg. Van például szakmához köthető felelősségbiztosítás (orvosoknak például kötelező, de sok pénzzel dolgozóknak is javasolt), de van tevékenységi felelősségbiztosítás, de egyszerű állampolgári felelősségbiztosítás is.

És még egy fontos biztosítási forma, amire ki kell térnünk, az a vagyonbiztosítás. Akinek nagy értékű műtárgya van, az nem szeretné annak az összegét elveszíteni, ha például leég a háza, vagy a szállítás közben megsemmisül. A vállalatok gyakran kötnek ilyesmit, hiszen adott esetben nagy szükség lehet rá. De köthetünk biztosítást például az időjárás okozta mezőgazdasági károkra, sérülésekre, ha profi sportolók vagyunk, de az énekesek például előszeretettel biztosítják be magukat milliókra hangszalagaik megsérülésének esetére.