Mit tehetnek a MÁV-os ügyfelek? - Hogyan éljük túl a botrányt?

"Dicső múlt"

A tartalékok csökkenése miatt indított eljárást a PSZÁF a MÁV ÁBE ellen, valamint kezdeményezte a vezető matematikus és az egyesület első emberének felmentését is. A határozatában kötelezte az egyesületet, hogy állományát adja át más piaci szereplőknek, vagy töltse fel tartalékait. Ez utóbbit természetesen a tulajdonosoknak kellene befizetniük, mivel egyesületről van szó, ezért az ügyfelek egyben tulajdonosok is.

A határozat megjelenésekor Kiss Bálint, a MÁV vezetője, hevesen tiltakozott az abban foglaltak ellen és elutasította vádakat. Összeesküvésről és lejárató kampányról beszélt, mivel nem vettek a részt az aktív kárrendezésben és alacsony díjaik is sokaknak "csípte a szemét".

Néhány nappal később azonban egy új szereplő kapcsolódott a történetbe. A Vám- és Pénzügyőrség munkatársai milliárdos csalás nyomaira bukkantak. A hatóság állítása szerint az érintettek több, különböző úton végrehajtott átutalással csaknem egymilliárd forintot vontak ki az ügy gyanúsítottainak közreműködésével a MÁV ÁBE-ből magánszemélyek bankszámláira, majd azzal sajátjukként rendelkeztek. Állítólag egy új cég gründolását szervezték, amibe átmentették volna a MÁV állományát.

Múlt hét pénteken a Vám- és Pénzügyőrség (VP) őrizetbe vette az egyesület első számú vezetőjét és további gyanúsítottakat sikkasztás és pénzmosás bűncselekményének alapos gyanúja miatt. Az eredetileg négy őrizetbe vett személy száma szombatra hat főre bővült, közülük négy esetében tartotta indokoltnak a bíróság a fogva tartás meghosszabbítását, míg a másik két gyanúsított esetében házi őrizetet rendelt el.

Az alkuszok a PSZÁF határozat hatálybalépésekor felfüggesztették a MÁV termékeinek forgalmazását, azonban a javító partnerek, már nem tudták ennyire egyszerűen lezárnia a kapcsolatot. Sokuk késedelmes fizetésekről, elnyúló adminisztrációról és nehézkes ügyintézésről panaszkodik. Az egykori névadó vasúttársaság is elhatárolódott az egyesülettől, igaz, a névhasználati per már az ügy kirobbanása előtt kezdetét vette.

Pedig a Felügyelet már többször felszólította az Egyesületet, hogy a személyi és tárgyi feltételeket biztosítsa az állomány megfelelő kezeléséhez. És Felügyeleti Biztosok is meglehetősen állandó vendégek voltak a MÁV-nál. Ennek ellenére "kipukkadt a lufi"

És itt még közel sem ért véget a történet. Most sokan hihetnék azt, hogy az állítólagosan elsikkasztott összeg megfelel a technikai tartalékban kimutatott hiánnyal. Hát nem. Egy régi Besenyő Pista bácsi mondás szerint: "vagy egy kicsit kevesebb, vagy egy kicsit több, vagy sokkal kevesebb, vagy sokkal több, vagy pont ugyanakkora..." A pontos eltért most még nem lehet tudni.Tehát, lesz feladata bőven annak a három kirendelt Felügyeleti Biztosnak, aki megpróbálja felderíteni a tényleges hiányt és megpróbálja megszervezni az állomány átruházást. Azonban nem biztos, hogy kapkodni fognak a MÁV-os ügyfelek után...

Kérem, tegyék meg tétjeiket!

Az egyesületnél jelenleg mintegy 200 ezer szerződést kezeltek, a kgfb-ből származó díjbevételük, pedig 6 milliárd forint volt. Ezek alapján sokan gondolhatnák úgy, hogy szinte bármelyik piaci szereplő kapkodna egy ekkora ügyfélbázis után.

Azonban a számok bűvöletéből kilépve érdemes inkább a ügyfélportfólió minőségét, a tartalékokat és a futó konstrukciók árazását vizsgálnunk. Kezdjük ez utóbbival!

A MÁV termékei jelentősen alulárazottak, kiváltképpen az állomány kockázatosságát tekintve. Az egyesület ennek köszönhette, hogy évről-évre sokan választották őket, de ennek köszönhette a folyamatos PSZÁF ellenőrzéseket is. És valahol ezen bukott meg a jelenleg előzetesben lévő emberek mutatványa is.

Ugyanis az alacsony díjszintek és a kockázatos ügyfélbázis (erről még később lesz szó) egy fokozott tartalékképzést és egy stabil adminisztrációs rendszert követelt volna meg. Jelenleg egyikről sem beszélhetünk a MÁV esetében. A kalkulált díjak közel sem fedezték a biztonságos működést és az állandó fizetőképességet (ezt támasztják alá a javítóműhelyek több száz millió forintra rúgó követelései is). Ezért figyelte olyan kitartóan a PSZÁF a tartalékokat s ezért indult eljárás.

Az utolsó értékelési szempont pedig az ügyfélállomány kérdése. Az egyesület díjtételeivel egyértelműen a magas díjérzékenységű, főleg fiatal, fővárosi ügyfeleket célozta meg. Tehát a működésének 6 éve alatt sikerült egy - biztosítási szempontból - igen kockázatos portfóliót összeraknia, amelyhez egy jelentős tartalékhiány is párosul.

Valamint további kérdés még az is, hogy egy esetleges állományátvételt követően, az átszerződéses időszakban az ügyfelek hány százaléka vándorolna el egy jobb díj reményében? És megéri most átvenni egy állományt, ha néhány hónap múlva bárki elcsábíthatja őket?

Ezen tények alapján már megkérdőjelezhető, hogy sikeres lesz az állomány átruházása.

Azonban, ha nem csak az érem egyik oldalát vizsgáljuk, akkor bizony találunk a piacon olyan piaci szereplőt, akinek nem jönne rosszul az állomány, még a fent említett kockázatok felvállalása mellett sem. Akár az őszi kampány során jelentős állományt vesztő szereplőket, akár a nemrégiben belépő és piacot szerezni kívánó biztosítókat vesszük górcső alá, vagy egy új terméket piacra dobó egyesületet vizsgáljuk, találunk olyanokat, akiknek mind a rendszerük, mind a tartalékaik és termékárazási politikájuk alkalmas lehet arra, hogy átvegyék az ügyfeleket, és kihasználják a portfólióban rejlő potenciált.

Mit tehetünk ügyfélként?

Mielőtt megválaszolnánk ezt a kérdést szögezzük le, hogy mit ne tegyünk. Ne gondoljuk azt, hogy a kipattant botrány miatt nem kell tovább fizetnünk a már megkötött biztosítási szerződés díját!

Amennyiben egy piaci szereplő úgy gondolja, hogy átveszi az állományt, jelenlegi ügyfeleiknek lehetőségük lesz egy 30 napos felmondási- és átkötési időszakra. Amennyiben ezzel a lehetőséggel nem élnek, akkor automatikusan az új társasághoz kerülnek. Ebben az esetben azonban nem változnak jelenlegi díjak, egészen az őszi díjhirdetési időszakig.

Abban az esetben, ha nem akad a piacon olyan szereplő, aki átvállalja az ügyfeleket, akkor a kártalanítási számla terhére kell működtetni az állományt a kampány végéig. Ezt a számlát a MABISZ kezeli, a számla fedezetét pedig a szövetség tagjainak hozzájárulása fedezi.

A botrány az ügyfelek mellett érzékenyen érinti az egész hazai biztosítási szektort, különösképpen az egyesületeket. Valamint a MÁV ÁBE dolgozói sincsenek most könnyű helyzetben, számukra reményt jelenthet egy esetleges átvétel, ugyanis az az átvevő félénél mindenképpen egy személyi bővítést is igényel majd.