Így fedi el a statisztika az egykulcsos adó veszteseit

A Nemzetgazdaság Minisztérium szerint a tények azt mutatják, hogy jól működik a bérkompenzáció rendszere. A tárca május közepén sikerként könyveli el, hogy a versenyszférában dolgozók háromnegyede már megkapta a kiegészítést. Becslések szerint meghaladja a 2 millió főt azoknak a munkavállalóknak a száma, akik tavaly havonta bruttó 190 ezer forintnál kevesebbet kerestek, vagyis az idei béremelésük után kedvezményt vehetnének igénybe a munkáltatóik a szociális hozzájárulási adóból. Feltételezhető, hogy a munkáltatók sok esetben nem vették igénybe a törvény által meghatározott adókedvezményt a béremeléshez annak érdekében, hogy elkerüljék az adóhatósági vizsgálatot. 

Az NGM által meghirdetett kiegészítő bérkompenzációs pályázaton indult 4379 munkáltató 5,8 milliárd forintos támogatásból megközelítően 130 ezer munkavállaló bérét emelheti fel a kívánt mértékben. Ezek után is több százezren maradnak, akiknek nem emelkedett a fizetésük olyan mértékben, hogy az elegendő lett volna a nettó keresetük szinten tartásához. Arról viszont nem szól a minisztérium, mi lesz azokkal a dolgozókkal, akik nem kapták meg a nettó keresetük szinten tartásához szükséges béremelést.

A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatokból az derül ki, hogy a szociális ellátásban foglalkoztatott dolgozók összességében átlagosan több mint 38 ezer forinttal kevesebbet vittek haza az év első három hónapjában, mint tavaly ilyenkor. A KSH adatai azt mutatják, hogy a szociális ellátásban dolgozók bruttó keresete márciusban átlagosan mindössze 109 506 forint volt, szemben a tavaly márciusi 130 012 forinttal, a nettó keresetük pedig átlagosan több mint 21 ezer forinttal csökkent.

A brutális mértékű keresetcsökkenésben vélhetően nagy szerepet játszott a közfoglalkoztatottak számának növekedése. A KSH statisztikájából csak az derül ki, hogy a közfoglalkoztatottak jelentős része a humánegészégügyi-szociális ellátásban dolgozik, az viszont nem, hogy hányan tevékenykednek kifejezetten a szociális ellátásban. Januárban 16 ezer, az első három hónap átlagában pedig 52 ezer fő közfoglalkoztatott volt. Közülük januárban mindössze 4800 fő volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, akiknek a fizetése befolyásolta a közszférában dolgozók átlagkeresetét. Az év első három hónapjában viszont már átlagosan 40 800 közfoglalkoztatott dolgozott teljes munkaidőben. Az viszont nem derül ki, hogy utóbbiak közül hányan tevékenykedtek kifejezetten a szocális ellátásban, vagyis mennyiben befolyásolták az átlagkeresetek alakulását.

A közfoglalkoztatottakal együtt, illetve nélkülük számított kereseti statisztika is ömlesztett adatokat közöl a humán-egyészségügyi, valamint a szociális ellátásban dolgozókról. A statisztikából annyi derül ki, hogy a két ágazatban dolgozók márciusban a közfoglalkoztatottak nélkül átlagosan nettó 106 268 forintot kerestek, ami csak a 99,1 százaléka az egy évvel korábbinak. Ráadásul ez a két ágazatot - a humán-egészségügyet és a szociális terüeletet - együttesen mutató átlagkereset.

Mint arra a Pénzcentrum.hu korábban felhívta a figyelmet, a 2009-től érvényben lévő, illetve a 2012. január 1-jén életbe lépett, munkabérekre és kereset-kiegészítésre vonatkozó egyes jogszabályok attól függően különböztetik meg a szociális szolgáltatót és dolgozóikat, hogy az adott szolgáltatót állami, egyházi vagy nonprofit gazdasági társaság működteti-e.

Az állami költségvetés kizárólag az állami és egyházi fenntartók részére biztosítja az éves bérkompenzációkhoz, kereset-kiegészítésekhez szükséges forrásokat, míg a nonprofit szolgáltatók nem részesülnek ilyen támogatásban. A szociális ágazatban dolgozók meglátása szerint az ágazaton belüli alacsony átlagkereset jelentős részben a "kiszervezett" munkavállalók keresetcsökkenésére vezethető vissza.