Átlagosan havi 13 ezer forinttal csökkent februárban a szociális területen dolgozók amúgy is nagyon alacsony nettó keresete az egy évvel korábbihoz képest. Az év első két hónapjában összesen 17 ezer forintot buktak. Ezzel szemben a pénzügyi, biztosítási szféra alkalmazottai a szektort sújtó extra adó ellenére is 11 ezer forinttal többet vihettek haza, mint tavaly februárban.
Februárban átlagosan 216 568 forint volt a bruttó és 140 086 forint a nettó átlagkereset a nemzetgazdaságban, szemben az egy évvel korábbi 202 650, illetve 135 149 forinttal - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal felméréséből. Vagyis átlagosan mindössze havi 5 ezer forint, azaz 3,7 százalékos a növekedés. Ezzel szemben februárban átlagosan 5,9 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Az átlagkereseteket nézve nem teljesült a kormány ígérete, mely szerint senki nem járhat rosszabbul az idén, mint a múlt évben, a tetemes infláció miatt ugyanis hiába nőttek valamelyest a nettó bérek, kevesebbet ér a pénzünk, mint tavaly.
A versenyszférában 225 484 forint volt a bruttó és 145 623 forint a nettó átlagkereset. A költségvetési szférában dolgozók az év második hónapjában átlagosan bruttó 197 413, s nettó 128 197 forintot kerestek. A versenyszférában dolgozók több mint 7 ezer forinttal többet vihettek haza, mint egy évvel korábban, ami 5 százalékos növekedés, vagyis az 5,9 százalékos inflációval számolva még így is mínuszban vannak. A költségvetési dolgozók nettó keresete havi átlagban 537 forinttal csökkent, vagyis megközelítően 6 százalékkal kevesebbet ért, mint tavaly.
Az átlagnál is jóval nehezebb helyzetben vannak a szociális területen dolgozók. Februárban 117 990 forint volt a bruttó átlagkereset az ágazatban, szemben a tavaly februári 125 982 forinttal. A bruttó bér csökkenése a nettó keresetekben még látványosabban mutatkozott meg: az egy évvel ezelőtti 90 365 forint helyett csak 77 272 forintot, vagyis 13 ezer forinttal kevesebbet vihettek haza a szociális munkások. Ez nettó értéken is több mint 14 százalékos, az inflációval is számolva pedig 20 százalékos veszteség!
Ráadásul a szociális ágazatban már januárban is 4 ezer forinttal kevesebb volt a nettó átlagkereset, mint egy évvel korábban. Vagyis két hónap alatt 17 ezer forintot veszítettek a dolgozók. Az átlag azt jelenti, hogy vannak olyan munkavállalók, akiknek még ennél is nagyobb arányban csökkent a fizetésük. Összehasonlításképpen: már 2011 januárjában is 94 800 forint volt az átlagnyugdíj összege az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adata szerint. Vagyis az aktív szociális munkások rosszabbul élnek, mint a nyugdíjasok.
A statisztikai hivatal adataiból nem derül ki, mire vezethető vissza a szociális ágazatban dolgozók bérhelyzetének látványos romlása. A kérdésre a szociális ágazatban dolgozóknak a szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkárnak címzett, január végén kelt levele ad választ. Eszerint a 2009-től érvényben lévő, illetve a 2012. január 1-jén életbe lépett, munkabérekre és kereset-kiegészítésre vonatkozó egyes jogszabályok attól függően különböztetik meg a szociális szolgáltatót és dolgozóikat, hogy az adott szolgáltatót állami, egyházi vagy nonprofit gazdasági társaság működteti-e.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Kizárólag az állami és egyházi fenntartók részére biztosítja az állami költségvetés az éves bérkompenzációkhoz, kereset-kiegészítésekhez szükséges forrásokat, míg a nonprofit szolgáltatók nem részesülnek ilyen támogatásban. Az állami és egyházi fenntartású szociális intézmények dolgozói 2009-ben 13. havi kereset-kiegészítésben, 2010-ben kétszer 49 ezer forint eseti kereset-kiegészítésben, 2011-ben és 2012-ben is jövedelempótló támogatásban részesültek a költségvetésből. Ezzel szemben a nonprofit szolgáltatók azonos feladatot ellátó intézményeiben dolgozók számára a költségvetés nem biztosította a kompenzációhoz szükséges forrásokat, így azt a foglalkoztatottak nem kapták meg, mivel a szervezetek nem tudták kigazdálkodni. A levélírók meglátása szerint az ágazaton belüli alacsony átlagkereset jelentős részben a "kiszervezett" munkavállalók keresetcsökkenésére vezethető vissza.
A szociális államtitkárnak eljuttatott levél szerint az érintettek azt kérik, hogy a 2009-2011-es költségvetési évekre vonatkozóan, a nonprofit fenntartók által foglalkoztatottak visszamenőlegesen kapják meg az állami és egyházi fenntartók által foglalkoztatottak részére a központi költségvetésből különböző címeken juttatott keresetkiegészítéseket. Emellett egy kötelezően alkalmazandó, egységes bérrendszer kidolgozását szorgalmazzák a normatív állami támogatásban részesülő szociális szolgáltatók által foglalkoztatottak számára, amelyhez a megfelelő forrásokat is biztosítja az állam. Az ágazatban dolgozók szeretnék elérni, hogy az alapítványokon és az egyházakon kívül a szociális szolgáltatók javára is fel lehessen ajánlani a személyi jövedelemadó 1 százalékát, amit az intézmény az ellátottak életminőségének javítására és a velük közvetlenül foglalkozók jutalmazására fordíthatna.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Tragédia a Balatonnál, a nemzetközi sajtó is beszámolt róla
- Nagy meglepetés várható az áprilisi diktálós gázszámláknál
- Jön az újabb egynapos boltzár
- Úgy lopják a sajtot Hollandiában, mintha nem lenne holnap
- Kutatás: öt cég okozza a világ műanyagszennyezésének egynegyedét
- Itt a nagy KRESZ-teszt: most kiderül, ki mennyire van képben a szabályokkal