Rohamosan terjed az új szuperinfluenza: 50 százalékos a halálozási arány, ezek a tünetei

Ahelyett, hogy lelassult volna, még jobban rákapcsolt itthon a madárinfluenza terjedése - erről nemrég a Pénzcentrum is beszámolt. A NÉBIH információi szerint jelenleg három vármegyében, több mint 50 településen kellett védő- vagy megfigyelési körzetet létrehozni annak érdekében, hogy a vírus ne terjedhessen tovább.

De nem csak a szárnyasok szervezetében, hanem egyes helyeken a nyers tejben is megjelent a vírus, ezt pedig a szakértők korábban elképzelhetetlennek gondolták. A fertőzés nemrégiben új fordulatot vett, amikor tehenek és kecskék is megfertőződtek, ami kifejezetten meglepte a szakértőket. Egy texasi tejgazdaság dolgozójának esete világított rá arra, hogy az emberek is veszélyben lehetnek - ez volt az első alkalom, hogy egy fertőzött tehén által ember betegedett meg madárinfluenzával az Egyesült Államokban.

Az aggodalmakat fokozza, hogy már nem csak a szárnyasok, hanem az emberek is veszélyben lehetnek, legalábbis erre enged következtetni az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) egyik vezetőjének nyilatkozatából. Megkérdeztük a baromfiágazat szakértőit a várható károkról és a húsdrágulás valószínűségéről - egy virológust pedig arról, hogy kell-e a koronavírus után egy újabb globális világjárványtól tartanunk, ha a vírus már az embereket is fenyegeti.

Egyre jobban terjed, több ezer szárnyast kényszervágtak

A NÉBIH legutoljára pénteken frissítette az adatokat, ebből az tűnik ki, hogy jelenleg három vármegye több mint 50 településén kellett védő- vagy megfigyelési körzetet létrehozni a víziszárnyasok között terjedő H5N1-vírus, vagyis közismertebb nevén a madárinfluenza miatt. Az alábbi táblázatban össze is szedtük, jelenleg hol vannak ilyen körzetek - mint látható, több olyan település is van, ahol mindkét típust el kellett rendelni a továbbterjedést megakadályozandó.

A védőkörzet és a megfigyelési körzet között a legfőbb különbség, hogy a baromfik és termékeik mozgásának korlátozása az előbbinél szigorúbb, mint a megfigyelési körzetben: a védőkörzetben lévő vágóhíd esetében a mentes területről érkező vágóállatot is elkülönítetten kell vágni, darabolni, tárolni, szállítani, míg a megfigyelési körzetben lévő vágóhíd esetében ez nem szükséges. A védőkörzetben emellett klinikai vizsgálatot is végeznek a szárnyasokon, és a gyanú alapján mintát is vesznek.

Megint jöhet a húsdrágulás?

Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke lapunknak elmondta: szerinte bármennyire is súlyos a helyzet, nem túl valószínű, hogy a baromfihús ára emelkedni fog a hazai boltokban - az export viszont megérezheti a madárinfluenza tombolását.

Én nem nagyon látom annak az esélyét, hogy a népszerűbb húsáruk, mondjuk a csirke ára a jelenlegi helyzet miatt emelkedésnek induljon. Először is fontos tudni, hogy a madárinfluenza jelenleg sokkal inkább a víziszárnyasokat érinti, ezeket pedig Magyarországban jó nyolcvan százalékban eleve importra küldjük. Persze a helyzet ettől még aggasztó, hiszen ebben az esetben is ebből az ágazatból emberek élnek, akiket súlyosan érint a madárinfluenza

- mondta a Pénzcentrum megkeresésére az elnök. Elmondta azt is, pontosan hogyan gondoskodnak ilyenkor arról, hogy a vírus a lehető leginkább megsemmisüljön a fertőzésveszéllyel fenyegető jószágokkal együtt.

Amikor kényszervágásra kerül a sor, annak van egy szabályozott folyamata annak érdekében, hogy a vírus elpusztuljon azokkal az állatokkal együtt, amelyet potenciálisan hordozhatják. Először is természetesen leölik, majd a tetemeket jellemzően elszállítják olyan helyre, ahol hőkezeléssel gondoskodnak arról, hogy a vírus a tetemmel együtt semmisüljön meg. De nem csak a lehetségesen fertőzésveszélyt hordozó állatokat, hanem még a velük kapcsolatba került eszközöket és a trágyát is megsemmisítik ilyenkor, kizárva minden lehetőséget a vírus elszabadulására

- tette hozzá Csorbai Attila.

Kártérítést kapnak azok, akiknek levágták az állatait

A drágulásról hasonlóan vélekedik Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője is. Mint a Pénzcentrummal közölte, kínálat most bőven van a piacon, így csak egy minimális áremelkedésre van egy kicsi esély.

Bár a madárinfluenza egyedi esetekben, az egyes telepek szintjén jelentős károkat és kiesést okoz, a baromfiágazat egészében egyelőre megnyugtató a helyzet és biztosított a kínálat is. Éppen ezért nem valószínű, hogy ez emelné a baromfi fogyasztói árát, esetleg nagyon kis mértékben-

- mondta Braunmüller Lajos. Azt is elmondta, hogy pontosan mi történik olyankor, ha elrendelik valahol a körzeteket.

Ha a madárinfluenza jelenlétét igazolják egy baromfitelepen, akkor az előírások szerint kijelölik a korlátozás alá eső területek. A védőkörzet a fertőzött telep körülötti három kilométer, míg a megfigyelési körzet tíz kilométer sugarú kör. A védőkörzeten és a megfigyelési körzeten belül tilos gazdaságokból kifelé és a gazdaságokba befelé irányuló baromfi- és tojásszállítás, de a védőkörzetben a baromfik és termékeik mozgásának korlátozása szigorúbb, mint a megfigyelési körzetben

- tette hozzá. Azt is megtudtuk tőle, hogy azok a gazdák, akiknek jószágait a járvány miatt kényszervágni kell, a hatályos szabályok szerint jogosultak kártérítésre, persze ez csak részben kisebbítheti a szektor problémáit.

A többmilliárdos kényszervágási káron túl növelik a veszteséget a kieső bevételek, az egészségügyi várakozási idő miatti kiesés és a partneri szerződések nemteljesítéséből adódó nehézségek is. A károkat előre nehéz megbecsülni, de ezek a szempontok további, milliárdos kiesést adnak hozzá a kényszervágás költségeihez. Fontos megjegyezni, hogy a kényszervágás okozta kárt a hatályos szabályok szerint jelentős részben megtérítik a termelőknek

- mondta még erről Braunmüller Lajos.

Ez hozza az újabb pandémiát?

Lapunk a WHO adatai alapján arról is beszámolt, hogy tavaly január elejétől 2024 áprilisáig a WHO összesen 889, H5N1-ben megbetegedett embert regisztrált 23 országból, közülük 463-an belehaltak az egyébként 52 százalékos halálozási aránnyal bíró fertőzésbe.

Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Kutatócsoportjának adjunktusa lapunknak úgy értékelt: a tudósok most azon dolgoznak, hogy az embereknél ne is okozzon pandémiát a madárinfluenza terjedése, és egyelőre pánikolni sem kell.

Pánikra egyáltalán nincs ok. A WHO vezetője is úgy nyilatkozott, hogy ugyan nem optimális, hogy a baromfitelepek mellett a szarvasmarhatelepeken is regisztráltak emberre átterjedt betegséget, de a tudósok most azon fáradoznak, hogy még csírájában elfojtsák a terjedést - komoly veszély viszont jelenleg nincs. Főszabályként talán érdemes észben tartani, hogy ha bármilyen döglött szárnyast látunk, azt egyáltalán ne piszkáljuk, ne nyúljunk hozzá, a közelébe se nagyon menjünk

- mondta lapunknak Kemenesi Gábor. Hozzátette: természetesen észrevehetjük magunkon a tüneteket, azokat azonban jelenleg kár is keresni, ráadásul nagyon ismerősek is lehetnek a sima influenzával is összehasonlítva.

A hirtelen jelentkező, magas (akár 39-40 fokos) láz, az izom- és végtagfájdalom, illetve a szemgyulladás is a tünetek közé tartozik - vagyis nagyon hasonlóak a megszokott, "rendes" influenzához

- fogalmazott a virológus.

Hozzátette még azt is: "ne keressünk magunkon tüneteket csak azért, mert olvastunk erről, mert mint mondtam, egyáltalán nincs járvány az emberek között, a tudósok éppen azon dolgoznak, hogy elfojtsák még a kitörés esélyét is."