Új korszak jöhet az Európai Unióban: erre a hatalmas változásra készülhetnek a rendőrök és a tűzoltók

Jelenleg a tagállamok mentőszolgálatai és rendvédelmi szervei többnyire rádiókommunikációt alkalmaznak, ám a biztonságos csatornák az országhatárokon áthaladva megszakadnak. Ez jelentősen nehezíti a határokon átnyúló műveleteket, például az erdőtüzek oltását, a terrorellenes fellépést, a drónfenyegetések kezelését vagy a földközi-tengeri kutató-mentő akciókat.

Az EU Kritikus Kommunikációs Rendszere (EU Critical Communication System) elnevezésű kezdeményezés értelmében a tagállamok a hagyományos rádiós hálózatokról szélessávú technológiára – elsősorban 5G-re – térnének át, amit Brüsszel értékelése szerint a legtöbb tagállam amúgy is tervezett.

A rendszer lényege a nemzeti hálózatok összekapcsolása egy központi csomóponton keresztül, ami lehetővé tenné a közvetlen, valós idejű adatcserét – így a videók, üzenetek és helymeghatározási adatok továbbítását is, főként okostelefonokon keresztül. A javaslat nem ír elő konkrét eszköztípust. Mindemellett egy dedikált megfigyelőközpont követné nyomon a kiberbiztonsági kockázatokat, és nyújtene támogatást a tagállamoknak.

A földi infrastruktúra meghibásodása vagy kiterjedt áramszünet esetén az uniós műholdhálózat biztosítana tartalékot. Erre a feladatra a jelenleg fejlesztés alatt álló Iris² műholdrendszer kínálhat megoldást. Szükség esetén a rendszert a fegyveres erők is igénybe vehetnék.

Magnus Brunner belügyi biztos két konkrét példával világította meg a probléma súlyát. A nyáron a belgiumi Hautes Fagnes természetvédelmi területen pusztító erdőtűz oltásakor a mentőegységek rádiója elnémult, miután átlépték a német határt. Egy másik esetben egy hollandiai lövöldözés alig kétszáz méterre történt a belga határtól, és bár határokon átnyúló rendőrségi üldözés indult, a maastrichti műveleti központ mégsem tudta közvetlenül riasztani a liège-i belga egységeket.

A Bizottság hangsúlyozta, hogy a rendszer kulcsfontosságú elemeit európai vállalatok fejlesztik. A tesztprojektben olyan szereplők vettek részt, mint az Airbus, az olasz Leonardo és az osztrák Frequentis. A javaslatot még a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagyniuk, a teljes üzemképesség elérését Brüsszel 2036-ra tervezi.