Durva fenyegetőzés jött Argentínából: ez megint brutális olajárrobbanást hozhat?

Az argentin elnök, Javier Milei egy televíziós beszédében egyértelmű veszélynek nevezte, hogy a brit Rockhopper Exploration és az izraeli Navitas Petroleum várhatóan két éven belül megkezdi a kitermelést a szigetektől mintegy 200 kilométerre fekvő Sea Lion olajmezőn. Ez a lelőhely a becslések szerint 1,7 milliárd hordónyi olajat rejt, ami rendkívül jelentős mennyiségnek számít. Az elnök hangsúlyozta, hogy ha Argentína nem lép azonnal, a cégek hamarosan hozzáférnek a tenger alatti kincsekhez, ezért az energiacégek szankcionálását tervezi. A két érintett vállalat ugyanakkor közölte, hogy a fenyegetések várhatóan nem befolyásolják a projekt ütemtervét.

A brit kormány válasza nem váratott magára. Ed Miliband külügyminiszter és a Downing Street is leszögezte, hogy az Egyesült Királyság álláspontja megingathatatlan, és a szigetek mindaddig brit tengerentúli terület maradnak, amíg az ott élők így kívánják. Rámutattak, hogy a helyiek önrendelkezési joga kiterjed a saját természeti erőforrásaik kiaknázására is. Wes Streeting védelmi miniszter hozzátette, hogy London elkötelezettsége abszolút, és szerinte Milei nyilatkozata sokkal inkább szól az argentin belpolitikának, mint maguknak a Falkland-szigeteknek. Ezt az álláspontot erősíti, hogy egy 2013-as népszavazáson a lakosság 99,8 százaléka a brit fennhatóság mellett döntött.

A feszültségkeltés mögött komoly belpolitikai okok húzódnak. Jelenleg, 2026 őszén Milei népszerűsége mindössze 34 százalékos, és alig egy éve maradt a következő elnökválasztásig, ahol komoly kihívója akadhat egykori alelnöke, a hadsereghez húzó Victoria Villarruel személyében. Villarruel korábban élesen bírálta az elnököt, amiért szerinte túl gyengének mutatkozott az argentin identitás szempontjából kulcsfontosságú Falkland-kérdésben. A most belengetett szankciókkal Milei ezt a kritikát igyekszik tompítani, arra hivatkozva, hogy az olajkitermeléssel a britek megsértik az ENSZ vonatkozó határozatait, amelyek a területi vita rendezéséig tiltják az egyoldalú lépéseket.

Az ügynek komoly geopolitikai dimenziója is van. Milei bejelentette egy új haditengerészeti támaszpont építését a dél-argentinai Tűzföldön, és arról beszélt, hogy az Egyesült Államok és Donald Trump éppen felülvizsgálja történelmi álláspontját a szigetekkel – argentin nevén a Malvin-szigetekkel – kapcsolatban. Trump egy friss interjúban arra a kérdésre, hogy egy területi vitában az Egyesült Államok a britek segítségére sietne-e, úgy válaszolt, hogy London nem segített neki országa Irán elleni háborújában. Nem sokkal Milei beszéde előtt az amerikai külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője ráadásul közös fotót posztolt az argentin elnökkel, sokatmondóan "izgalmas dolgokat" ígérve a nyugati féltekén.

Bár a Falkland-szigetek hovatartozása évtizedek óta heves viták tárgya, a helyzet utoljára 1982-ben torkollt fegyveres konfliktusba. Akkor az argentin erők partra szálltak a területen, de egy 74 napos háború végén a brit hadsereg kiszorította őket. A konfliktus összesen 255 brit és 649 argentin katona, valamint három szigetlakó életét követelte.