Tényleg véget érhet 2025-ben az orosz-ukrán háború?

Dmitrij Peszkov a TASZSZ hírügynökségnek adott nyilatkozatában reagált Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentésére, miszerint az ukrajnai fegyveres konfliktus 2025-ben véget ér. A Kreml szóvivője hangsúlyozta Oroszország tárgyalási készségét. "Elnökünk többször hangsúlyozta, hogy nyitottak vagyunk arra, hogy béketárgyalások útján rendezzük a nézeteltéréseinket" - idézte Peszkov az orosz államfő korábbi nyilatkozatait. Ugyanakkor rámutatott, hogy Ukrajna elutasítja a tárgyalásokat, ezért Oroszország folytatja a "különleges katonai műveletnek" nevezett hadműveleteit ukrán területen.

Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök retorikájában pedig jelentős változás figyelhető meg a háború lezárását illetően. Míg korábban ragaszkodott Ukrajna teljes területének visszaszerzéséhez, most inkább a hosszú távú biztonságra és a NATO-tagságra helyezi a hangsúlyt. A Washington Post szerint ez a váltás valószínűleg a frontvonalakon tapasztalható nehézségeknek és az új amerikai kormányzat hozzáállásának tudható be.

A Sky Newsnak adott interjújában Zelenszkij kijelentette, hogy a háború "forró szakasza" véget érhet, ha Ukrajna megkapja a NATO-tagságot. Az orosz ellenőrzés alatt álló területeket később "diplomáciai úton" vissza lehetne szerezni - tette hozzá.

Michael McFaul, az Egyesült Államok volt oroszországi nagykövete szerint Zelenszkij hangnemváltása valószínűleg arra irányul, hogy összhangba kerüljön Donald Trump megválasztott elnök konfliktus lezárására irányuló törekvéseivel.

A NATO-tagság kérdése azonban továbbra is bizonytalan. Diplomaták szerint a nyugati katonai blokk meghívása távoli kilátás marad a kulcsfontosságú szövetségesek hezitálása és más tagok ellenvetései miatt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyit Orbán nagy karácsonyi béketervéről: brutális csapást mértek az oroszok Ukrajnára

Heves rakétatámadásokat indított Oroszország ukrán energetikai létesítmények ellen, a támadásokban legkevesebb három ember megsebesült.

Vlagyimir Putyin orosz elnök eközben fenntartja maximalista álláspontját. Júniusban felvázolta a béketárgyalások feltételeit, követelve, hogy Ukrajna biztosítson Moszkvának állandó szuverenitást négy régióban - Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon -, valamint a Krím felett. Putyin ragaszkodott ahhoz is, hogy Ukrajna végleg mondjon le a NATO-tagságról.

Zelenszkij a biztonsági garanciák hangsúlyozásával próbálja kezelni az Oroszországgal szembeni mélységes bizalmatlanságot és azon aggodalmakat, hogy egy esetleges tűzszünet után Putyin néhány éven belül újra támadhat.

Az európai szövetségesek alternatív megoldásokat javasolnak, például egy békefenntartó erő létrehozását, amelyre Zelenszkij nyitottnak mutatkozott. Az ukrán elnök azonban hangsúlyozta, hogy az európai garanciák önmagukban nem lennének elegendőek az Egyesült Államok bevonása nélkül.