A világ turizmusa néhány év alatt teljesen átrendeződött: a pandémia után az utazók elfordultak a zsúfolt, drága és túlreklámozott célpontoktól.
Négyszáz éves szamurájkardot rejtett egy berlini pince - írja a Heritage Daily.
A Berlini Műemlékvédelmi Hivatal szakemberei különleges leletre bukkantak a német főváros egyik pincéjében. Egy, az Edo-korszakból (1603-1868) származó japán kardot fedeztek fel, amely a szakértők szerint egy 17. századi vakizasi, azaz rövidkard lehet.
A vakizasi a feudális Japánban a szamurájok által viselt fegyverek közé tartozott. Általában másodlagos kardként szolgált a híresebb katana mellett, és gyakran használták a szamurájok rituális öngyilkosságához, a szeppukuhoz is.
A fegyvert a Molkenmarkt területén zajló feltárások során találták meg, ahol a második világháborús bombázások által súlyosan megrongált 20. századi pincéket vizsgálták. A kard mellett egyéb tárgyak is előkerültek a törmelék közül, többek között lószerszámok és tüzérségi eszközök.
A szakértők alapos vizsgálat alá vetették a leletet. A kard markolatán famaradványokat és textilkötés nyomait fedezték fel. Emellett azonosították rajta Daikokuten japán szerencseisten szimbólumát is, aki többek között a gazdagság, a háztartás és a termékenység védelmezője volt.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A kutatók számára egyelőre rejtély, hogy miként kerülhetett ez a ritka japán fegyver egy berlini pincébe. Az egyik feltételezés szerint esetleg egy korai diplomáciai küldetés során hozhatták Európába ajándékként, talán az 1862-es vagy az 1871-1873 közötti japán misszió alkalmával.
Ez a váratlan felfedezés nemcsak a régészek és történészek számára jelent izgalmas kutatási lehetőséget, de rávilágít a 19. századi német-japán kapcsolatok eddig kevésbé ismert aspektusaira is.








