Olyan krízis közeleg, amire nem vagyunk felkészülve Magyarországon: ebbe sorra rokkannak majd bele a családok?

A Föld napjainak hossza már évmilliárdok óta változik. A Hold gravitációs vonzása lassítja bolygónk forgását, ami miatt a napok hossza fokozatosan nő. Azonban az ember okozta globális felmelegedés új dimenziót adott ennek a folyamatnak. A grönlandi és antarktiszi jégtakarók olvadása miatt hatalmas mennyiségű víz kerül az óceánokba, különösen az Egyenlítő környékén. Ezáltal a Föld laposabbá válik, ami tovább lassítja forgását.

Az emberi időmérés alapját az atomórák adják, amelyek rendkívül pontosak. Azonban a Föld forgásának apró változásai is jelentős hatással lehetnek ezekre a rendszerekre.

Az összes adatközpont, amely az internetet, a kommunikációt és a pénzügyi tranzakciókat működteti, pontos időzítésen alapul. A navigációhoz, és különösen a műholdak és űrhajók esetében is szükségünk van az idő pontos ismeretére

- tette hozzá Benedikt Soja professzor, az ETH Zürich munkatársa.

A Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA című folyóiratban közzétett kutatás megfigyelések és számítógépes rekonstrukciók segítségével értékelte az olvadó jég hatását a nap hosszára. A kutatók kimutatták, hogy 1900 és 2000 között századonként 0,3-1 milliszekundummal (ms/cy) nőtt egy nap hossza. Azonban 2000 óta ez az érték felgyorsult 1,3 ms/cy-re.

Ez a mai sebesség valószínűleg magasabb, mint az elmúlt néhány ezer évben bármikor. Ez a tanulmány nagy előrelépés, mert megerősíti, hogy a Grönlandon és Antarktiszon tapasztalható aggasztó jégveszteség közvetlen hatással van a nappalok hosszára

- tette hozzá Dr. Santiago Belda professzor.

"A naphossznak ez a változása nemcsak arra van kritikus hatással, hogy hogyan mérjük az időt, hanem olyan technológiákra is kihatással lehet mint például GPS." - tette hozzá Dr. Santiago Belda