Izrael szerint Irán hozzáférhet a júniusi amerikai légicsapások során eltemetett dúsított urániumhoz.

Jóllehet világszerte csökkenőben van a nukleáris robbanófejek száma, az atomfegyverrel rendelkező országok egyre többet helyeznek közülük működőképes állapotba a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn közzétett éves jelentése szerint.
Az intézet igazgatója, Dan Smith figyelmeztetett, hogy a tendencia - amely vélhetően tovább gyorsul az elkövetkezendő években - aggodalomra ad okot. A jelentésben rámutattak arra is, hogy 2023-ban intenzívebbé vált a nukleáris robbanófejek fejlesztése, ahogy egyre több ország tette le voksát a nukleáris elrettentés politikája mellett.
"Az atomfegyverek a hidegháború óta nem kaptak ilyen fontos szerepet a nemzetközi kapcsolatokban" - emelte ki Wilfred Wan, az intézet tömegpusztító fegyverek megfigyeléséért felelős iroda vezetője. Az intézet adatai szerint a világban januárban fellelhető mintegy 12 ezer nukleáris robbanófej nagy részét katonai raktárakban tárolják, ám a maradékot - körülbelül négyezret, azaz mintegy hatvannal többet, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában - rakétákra és egyéb légi eszközökre szerelték.
A nukleáris fegyverek száma folyamatosan csökken azóta, hogy - a hidegháború lezárásaként - az Egyesült Államok és Oroszország a robbanófejek fokozatos leszerelésében állapodott meg. A SIPRI adatai szerint kilenc állam rendelkezik nukleáris fegyverekkel: az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Pakisztán, India, valamint Izrael és Észak-Korea is.
A Nemzetközi Kampány az Atomfegyverek Felszámolásáért (ICAN) nevű szervezet felmérése szerint e kilenc állam összesen több mint 91 milliárd dollárt fordított nukleáris arzenálja fejlesztésére 2023-ban, 10,7 milliárddal többet, mint 2022-ben. A legtöbbet, 51,5 milliárd dollárt az Egyesült Államok költött, őt követte Kína 11, 8 milliárddal, majd Oroszország 8,3 milliárddal.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Milliárdos biznisz a háttérben: a göngyölegtisztítás lehet a magyar beszállítók aduja
Pirint Tamást, a Logicon Invest ügyvezetőjét kérdeztük.
-
Újabb okosórás fizetést vezet be a Gránit Bank (x)
A Garmin és a Xiaomi okosórákon is érintésmentesen fizethetnek a napokban élesített fejlesztés révén a Gránit Bank ügyfelei. A bank az innovációval tovább bővítette a gyors és kényelmes fizetési megoldásainak körét.


