Rengeteg magyar kúrálja így magát: csalás, tévedés áldozatai mind

Hatóanyagtól függően a gyógynövényeknek rengetegféle felhasználása ismert a nátha kezelésétől kezdve a szervezet szénhidrát és cukor egyensúlyának fenntartásáig. A különböző gyógynövény-hatóanyag kombinációknak sokféle hatása ismert, nem csak a gyógyászatban, hanem többek között a szépségiparban és az étrend-kiegészítők előállításában is. Azonban a gyógyászatban szigorúan szabályozott, milyen növényeket és hogyan lehet felhasználni.

Magyarországon 1987 óta létezik a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények elnevezésű kategória, amelybe azok a természetes eredetű anyagot (növényi, állati, ásványi anyagok, vitaminok) tartalmazó készítmények tartoznak, amelyek bizonyítottan kedvező biológiai hatással rendelkeznek, orvosi előírás nélkül is alkalmazhatók és előírásszerű használatuk esetén egészségi ártalmat nem okoznak - írja az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapja. 

Az OGYÉI hivatalos adatbázisa 173 engedéllyel rendelkező gyógyterméket, vagyis gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményt tart nyilván: találunk köztük - többek között - svédcseppet, hashajtó lekvárt, fürdőolajat, légzéskönnyítő mellkenőcsöt, gyógyiszapot, visszérkrémet is. A legtöbb közülük valamilyen teakeverék, készítmény (58). Az étrend-kiegészítők között szintén rengeteg féle gyógynövény tartalmú, vagy annak kivonatát tartalmazó termék található.

A betegeknek gyakran nehéz eligazodniuk a sokféle árucikk között: mint a gyógyszerek esetén, rengetegen támaszkodnak a hatóanyag mennyiségre a választás során. Azonban ez a gyógytermékek esetén megtévesztő is lehet, ugyanis sok tényezőtől függhet, mennyire hatásos egy szer, és az hogy a dobozra hány mg hatóanyagot írnak, nem jelent garanciát. A Pénzcentrum ezért most annak járt utána, mit érdemes tudni ezekről a szerekről, hogyan igazodjuk el közöttük, és hogyan kerüljük el, hogy csalás áldozatává váljunk. 

Pénzcentrum: Mi a különbség a gyógynövényeket, illetve gyógynövény kivonatot tartalmazó készítmények között?

Dr. Csupor Dezső: Nagyon sok termék szárított, ledarált növényi részeket tartalmaz, míg más készítmények ugyanezen növények kivonatait. A két típusú termék között alapvető különbség, hogy ugyanakkora tömegű kapszulában a kivonatot tartalmazó készítmény jóval nagyobb hatóanyag-mennyiséget tartalmazhat. Ha 1 g szárított növényt kivonunk, abból kb. 100-200 mg kivonat keletkezik. Ha ebből a kivonatból 100 mg-t tartalmaz egy kapszula, akkor könnyen belátható, hogy akár 10-szer nagyobb lehet a hatóanyag-tartalma, mint annak a másik kapszulának, amiben nem kivonat, hanem szárított növényi rész található. Persze a kivonás módja, a kivonásra használt oldószer megválasztása döntően befolyásolja azt, hogy a kivonat az emberi szervezet számára hasznos anyagokat tartalmazza. Ugyanabból a növényből készíthető kedvező összetételű és hatóanyagokban szegény kivonat is. 

További fontos különbség, hogy a kivonás során a növényi szárítmányon esetlegesen található kórokozók elpusztulhatnak, míg ha a kapszula a darált növényt tartalmazza, elvileg nagyobb a fertőzés esélye. Természetesen megfelelő kezeléssel a szárított növények kórokozómentessége is biztosítható.

PC: Hogyan tudja eldönteni a páciens, ha összehasonlítaná ezeket a készítményeket, hogy melyikben van több hatóanyag?

Cs. D: Ha két termék közül az egyik szárított növényt, a másik ugyanennek a kivonatát tartalmazza milligrammra azonos mennyiségben, akkor utóbbi jó eséllyel több hatóanyagot tartalmaz - feltételezve, hogy a gyártó optimális kivonószert választott. Vannak hatóanyagok, amelyeknek legjobb oldószere a víz, mások jobban oldódnak olajban, hogy csak a két végletet említsem. Ismerni kell, hogy a megcélzott hatóanyag miben oldódik jól.

A növényi kivonatok összehasonlításához fontos ismerni az úgynevezett drog-kivonat (extraktum) arányt, amit gyakran DER-nek rövidítenek a termékeken. Ebből deríthető ki, hogy hány gramm növényből készült egy gramm kivonat. Ha pl. a DER 5:1, akkor 1 gramm kivonat 5 gramm növényből készült. Némi leegyszerűsítéssel egy ilyen kivonathoz képest egy 10:1 DER-ű kétszer "esősebb", hiszen ugyanolyan tömegű kivonathoz felhasznált kiindulási növénymennyiség kétszer nagyobb volt.

PC: Mire érdemes ezeket a szereket használni? Várhat a páciens valódi gyógyulást, a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményektől, vagy csak étrend-kiegészítőként ajánlott alkalmazni?

Cs. D: A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények (ezeket röviden gyógytermékeknek hívják) elismert gyógyhatással rendelkező termékek. Az étrend-kiegészítők tulajdonképpen élelmiszerek, ezeknek gyógyhatást tulajdonítani nem szabad. Szakmailag tekintve természetesen számos olyan étrend-kiegészítő van, amely rendelkezik gyógyhatással (hiszen az ehhez szükséges anyagot megfelelő mennyiségben tartalmazza), de ez nem lehet általános elvárás ezzel a termékkategóriával szemben. 

PC: Milyen megtévesztő, hatástalan készítmények vannak a piacon, és hogy lehet felismerni őket?

Cs. D: Lehetetlen ezeket felsorolni, bemutatni, főleg azért, mert naponta tűnnek fel újabbak. Közös jellemzőjük, hogy ezeket általában csak interneten terjesztik, és nem is normál webshopokban, hanem egy-egy termékre specializált oldalon, amely csak addig létezik, amíg az adott termék eladásával megfelelő számú fogyasztót tudnak becsapni - utána a weboldal nyom nélkül felszívódik. Ezeknek a webshopnak az üzemeltetőjét nem lehet azonosítani a weboldalon, elérhetőséget sem találunk, legfeljebb egy emailcímet.

Tényleg lefogyhatunk-e 3 nap alatt? Tényleg elmúlik-e a körömgomba 1 nap alatt? Tényleg meggyógyulunk-e a cukorbetegségből egyetlen doboz kapszula hatására? A baj csak az, hogy a beteg ember még akkor is sokszor megvesz egy-egy terméket, ha a józan eszével tudja: nem sok esély van arra, hogy az hatásos legyen. Szeretne meggyógyulni, ehhez minden szalmaszálat megragad, még az irreális ígérteket is. Minél komolyabb a betegség, annál inkább igaz mindez... A legtöbb átverés áldozatai a legbetegebb emberek között keresendők.

PC: Hogyha előnyös hatással nem is lesznek a páciensre gyógynövény-készítmények, lehet-e valamilyen káros hatásuk a szedésüknek?

Cs. D: A gyógynövényekben is molekulák fejtik ki a hatást a szervezet fehérjéin, receptorrain, ioncsatornáin - ugyanúgy, mint a szintetikusan előállított gyógyszerek. A különbség csak annyi, hogy a rutinszerűen alkalmazott gyógynövények zöme enyhe hatású anyagokat tartalmaz, így észszerű keretek között biztonságosan alkalmazható. 

Vannak azonban olyan növények, amelyek kifejezetten erős hatásúak, mérgezőek, s vannak olyanok is, amelyek nem megfelelően kivonva, előkészítve lehetnek veszélyesek. A gyűszűvirág, a tiszafa erősen mérgező növények, a gyógyászatban szakértelemmel alkalmazva hatóanyagaik mégis igen hasznosak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezekkel a növényekkel magunkat kellene kúrálnunk, otthon főzött teákkal, sőt!

PC: Honnan érdemes tájékozódniuk a pácienseknek arról, hogy milyen panaszra, milyen gyógynövény-készítményt érdemes alkalmazni? Csak patikában juthatnak hiteles információhoz?

Cs. D: A gyógyszerészképzés az egyetlen felsőfokú képzés, amely keretében a leendő szakemberek a gyógynövények hatásairól részletes ismereteket szereznek. Újabban az orvostanhallgatók is hallgathatnak ilyen tárgyakat, igaz, ezek nem kötelezőek mindenki számára. Sajnos, a természetgyógyászok képzésében a növényekkel kapcsolatos oktatás nem feltétlenül tükrözi a naprakész ismereteket. A gyógynövénytermékeket forgalmazó boltok eladói kötött pedig szintén igen nagy a szórás azt tekintve, hogy internetről szerzett felületes vagy téves ismeretek, esetleg mélyebb tudás alapján adnak tanácsot.