Nyomorfalvak Magyarországon: így élnek a legszegényebb magyarok

Pénzcentrum: Érzékelhető-e a szociálisan rászoruló emberek körülményein, hogy a világon és Magyarországon is véget ért a pénzügyi válság?

Romhányi Tamás: Inkább az érzékelhető, hogy pl. a karácsony előtti időszakban több felajánlás érkezik hozzánk az utóbbi években. Baráti társaságok, magánszemélyek, kis- és nagyvállalatok megkeresnek bennünket a felajánlásaikkal, sokkal több segítő szándékkal találkozunk. Erre konkrét példa, hogy a legnagyobb karácsonyi programunkban, a SPAR-ral közös "Adni Öröm!" élelmiszergyűjtő akciónkban hat évvel ezelőtt 170 ezer kilogramm élelmiszer gyűlt össze, tavaly már ennél bő 100 tonnával több, 288 ezer kilogrammot meghaladó mennyiséget adományoztak az emberek.

Megkülönböztetjük a szegénységet és a nyomort, azt mondjuk, hogy a kettő között minőségi különbség van. Rengeteg nyomorban élő emberrel és családdal találkozunk, a legszegényebb helyekre megyünk el, olyan emberekkel és családokkal dolgozunk sokszor, akiknek nincs a hagyományos értelemben vett jövőképük, akik nem tekintenek a holnapra, nem számít nekik, hogy mi lesz másnap, és ez az anyagi helyzetükre, az életmódjukra, az egész életükre rányomja a bélyegét. A kiemelt programjaink és az energiánk nagyon nagy része az ő felemelésüket segítő programok megvalósítására megy el, de azt látjuk, hogy a segítőkészség egyértelműen emelkedik az utóbbi években.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az ország nyomorfalvai: itt élnek a legszegényebb magyarok

Települések, ahol gyakorlatilag csak "vegetálnak".

Mekkora az állami finanszírozás és az adományok szerepe a költségvetésükben?

2017-ben a teljes költségvetésünk meghaladja a 8 milliárd forintot, ennek kb. 70 százaléka az intézményeink fenntartásához kapott normatív támogatás, állami forrás. Több mint 220 intézményt tartunk fenn, rengeteg feladatot látunk el: vannak bentlakásos otthonaink, idősellátó intézményeink, több mint 60 hajléktalanellátó és 12 oktatási intézményünk van országszerte. Nemcsak óvodák és kisebb méretű falusi iskolák, hanem nagy létszámú középiskolát is fenntartunk: a gyöngyösi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnáziumba majdnem 800 diák jár.

A költségvetésünk következő nagy szelete a pályázati források illetve programokra, konkrét feladatok megvalósítására célzottan kapott állami támogatás. Augusztus közepén jelent meg az a kormányhatározat, amely felkéri a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, hogy az ország legszegényebb településeként emlegetett Tiszabő és a hozzá közeli, hasonló helyzetben lévő Tiszabura településeken indítsa el a Jelenlét programját. A program keretein belül mind a két településen átvettük az általános iskola üzemeltetését, Tiszaburán az óvodát is, és a felzárkózást segítő komplex programot indítottunk. Több 100 millió forintos forrást kaptunk a különféle feladatok ellátására. Ezen felül rengeteg pályázatunk fut, az országos központban működik a forrásokat, adományokat gyűjtő és a pályázatokat kezelő fundraising munkacsoportunk. Ők tartják a kapcsolatot a támogatóinkkal, új támogatókat kutatnak fel, új támogatási formákat csatornáznak be a szervezetbe.

Az utóbbi másfél hónapban két jelentős forrással járó pályázatot nyertünk el. Az egyik egy 3 éves időszakra szóló program, amelyben azt vállaltuk, hogy 10 ezer középiskolás korú vagy annál picit idősebb fiatalt érünk el célzott támogató programokkal. A másik pályázaton 650 millió forintot nyert a Szeretetszolgálat intézményeinek felújítására, ez is egy több éven át zajló program, ami már el is kezdődött.

Ezen kívül magánszemélyektől és cégektől eseti jelleggel vagy egy-egy kampányhoz kapcsolódóan kapunk adományokat. Ezekről mint közhasznú szervezet, adományigazolást állítunk ki, amit el tudnak számolni a következő évi adóbevallásban. Költségvetési sorként fel kell tüntetni az 1+1 százalékos bevételünket, de ezek nem befolyásolják a költségvetésünk nagyságrendjét.

Milyen cégektől, magánszemélyektől érkeznek jellemzően a felajánlások?

Közepes és kisebb cégek, illetve az egészen nagy vállalatok is segítenek. Utóbbiakhoz tartozik az OTP Bank, a Szerencsejáték Zrt., vagy a Béres Zrt., amelyek nagyon sok szervezetet támogatnak, sokfelé osztják a támogatásukat. A Gyermelyi Zrt., Fornetti Kft. megbízható, visszatérő támogatóink évek óta, nekik köszönhetően működik a máltai pékség, minden évben több hónapra elegendő lisztet kapunk. A Fornettitől ötmillió forint értékű termékadományt és legutóbb sütőket is kaptunk. Ezek a cégek, ha elkötelezték magukat egy ügy mellett, akkor rendszeresen, visszatérő módon támogatnak, stabil, kiszámítható hátteret jelentenek. Nem feltétlenül pénzt adnak, hanem terméket vagy szolgáltatást, de ez óriási segítség a mindennapi működésünkhöz.

Jótékonysági eseményeinken is visszatérő szereplőkkel találkozunk. 18. alkalommal voltunk kedvezményezettjei a Budapest Borfesztivált lezáró jótékonysági borárverésnek. Az utóbbi 7-8 évben ez kiszámíthatóan nagyságrendileg 5 millió forintos bevételt jelent valamelyik programunk számára. Itt is azt látjuk, hogy ugyanazok a cégek jelennek meg a vevői oldalon, és ugyanazok a pincészetek, társaságok szerepelnek a felajánlói oldalon is.

A karácsonyi időszakban milyen programokkal készülnek?

Idén 21. alkalommal a SPAR-ral közös "Adni Öröm!" akció, amit 1997 óta szervezünk, és most már több mint 160 üzletben zajlik ez az akció, melynek minden részlete elérhető a www.adniorom.hu weboldalon. Kb. 3500 önkéntesünk és majdnem az összes dolgozónk részt vesz ebben a gyűjtésben. Idén december 14-19. között zajlik az akció. Nyitástól zárásig a kollégák megszólítják a betérő vásárlókat, hogy ha tehetik, adjanak valamit a rászorulóknak, vásároljanak tartós élelmiszert, amit a saját vásárlásukkal együtt kifizetnek. A pénztárak után felállított máltai pultoknál az önkénteseink átveszik az adományokat, megköszönik, az összetartozó dolgokat összecsomagolják, és ahogy telnek a kartondobozok, legkésőbb nap végén, de akár nap közben is elszállítják a legközelebbi raktárba. Az akció 2-3. napján megkezdődik az adománycsomagok összeállítása is.

Hosszú ideig egyféle adománycsomag készült régiónként, de Budapesten és a nagyvárosokban az utóbbi 3-4 évben különféle csomagok készülnek, mert a hajléktalan embereknek felesleges volt száraztésztát, étolajat adni. Azóta hajléktalan embereknek csak közvetlenül fogyasztható élelmiszereket teszünk a csomagba, nagycsaládosoknak többet pakolunk főzési alapanyagokból. Minden csomagba teszünk szaloncukrot, édességet, hogy ne csak száraztészta és konzerv, hanem valami ünnephez is kötődő, a hétköznapokban nem mindenki számára elérhető élelmiszerfajta is legyen bennük.

Tőlünk idegen az, hogy adománygyűjtő konténereket helyezzünk ki az utcákra, ahol nem találkozunk az emberekkel, csak el kell helyezni az adományt. Ruhagyűjtő konténerünk sincs, tudatosan elzárkózunk ettől. Nekünk fontos az, hogy aki ad, érezze, hogy részese egy folyamatnak, hogy csinál valamit. Legyen lehetősége megkérdezni, hogy mi lesz az ő adományával, kinek visszük, mire van még szükség. Számunkra ez nagyon fontos, az alapvető érétkeinkből fakadó munkamódszer.

A statisztikák szerint havonta 1000 család veszíti el a tulajdonjogát a lakása felett. Ezek kétharmadát segíti a Nemzeti Eszközkezelő. A többiek esetében miképpen tudnak segíteni?

A Hitel-S programunk kiszámítható módon dolgozik, egyenletesen. Elsődleges a fedéllel rendelkező családoknak tudnak segítséget adni a reális családi költségvetés megtervezésében, és olyan döntések meghozatalában, amire a bajba jutott családok nem is gondolnának, vagy nem mernek felvállalni. Például egy ilyen családnak azt ajánlották, hogy a középkorú édesapa helyett - aki nem rendelkezett komolyabb szakképesítéssel, nem tudott elhelyezkedni egy ideje - inkább az egyetemista nagylány halasszon évet az egyetemen, mert ő viszont el fog tudni helyezkedni, és akkor lesz kiszámítható munkajövedelem is a családi gazdálkodásban.

Ezek hosszabb távú beavatkozások, amelyek hónapokon vagy akár éveken keresztül is tartanak, amíg a program mentorai figyelemmel kísérik egy-egy család sorsát. Ez a fajta adósságkezelés nem azt jelenti, hogy kifizetjük mások helyett az adósságát, hanem abban próbálunk segíteni, hogy ki tudják fizetni saját maguk a hitelüket. Ide értendő a közvetítés is, a bankok, hitelintézetek, szolgáltatók megkeresése, fizetési egyezség megállapodásában való közvetítés vagy fenntartható konstrukciók kitalálása, személyre szabott megoldások keresése.

És mi történik azokkal, akik elveszítik az otthonukat?

A lakásvesztés az intenzívebb szociális munkát végző intézményeink tevékenységében is megjelenik, például a családok átmeneti otthonainál. Lakást nem tudunk adni, csak kivételes esetben, és ha adunk is, azt sem tulajdonba, hanem használatra arra az időszakra, amíg az adott család megerősödik annyira, hogy talpra tud állni.

Volt olyan fiatal pár, ahol a hölgy 7 hónapos terhes volt a 8. gyermekükkel, és a hatóságok elől menekültek, az illetékes hivatal védelembe vette a többi gyereket, és ezt a gyereket meg akarták tartani. Amíg működött a szálló, ott laktak, de amikor enyhült az idő, és az állandó szállókon csökkent a létszám, akkor ezt a párt ott tartottuk az országos központban, és februártól augusztus végéig laktak nálunk. Megbeszéltük velük, hogy a menekülés nem egy fenntartható állapot, és ha szeretnék megtartani a babát, akkor teljesen másképp kell élniük. A gyámhivatal, a gyermekvédelem kijött hozzánk, és ott végezték el a környezettanulmányt. Sikerült munkába helyeznünk a fiatalembert, rendezni az összekuszálódott papírokat, pótolni a hiányzókat. Húsvét előtt megszületett a kislányuk, kötelező előtakarékosságként minden héten pénzt tettek félre, és az így összegyűjtött forrásból szeptemberben albérletbe tudtak menni, és azóta is ott élnek. A segítség minden történetnél más és más. Egy falu vagy több 100 ember problémáját általában nem tudjuk megoldani, mi konkrét embereknek tudunk segíteni konkrét ügyben. De ha kellően sokan segítünk, akkor előbb-utóbb ez meg fog látszódni az összes problémán is.