Azért ez durva: ugyanannyiért eszi a jobb minőségű ételt az osztrák, mint a magyar

A kettős minőségű élelmiszerek csontváza időről-időre bizony még manapság is kiesik abból a bizonyos szekrényből. Teszi mindezt annak ellenére, hogy az Európai Bizottság június 24-én közzé adott jelentése szerint

Ahogy akkor írták, a brüsszeli testület belső tudományos szolgálata közel 1400 terméket vizsgált meg 19 európai uniós tagállamban, de a forgalmazott élelmiszeripari áruk rendkívüli sokszínűsége miatt a minta nem volt reprezentatív:

• Az áruk mintegy 23 százalékának a csomagolása és az összetétele is azonos volt, 27 százalék esetén pedig a különböző összetételt feltüntették a csomagoláson.

• Eltérő összetételről, de azonos csomagolásról az esetek 9 százalékában, míg eltérő összetételről, de hasonló csomagolásról az esetek 22 százalékában volt szó, de ezen termékek előfordulása nem mutat egyértelmű területi mintázatot, és a vizsgált áruk összetételének eltérései sem jelentenek feltétlenül különböző minőséget.

A 2017-ben kirobbant, elsősorban Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot is érintő botránynak tehát 2019-re látszólag befellegzett. Ugyanis a hivatalos szervek szerint - mint látjuk -, ha van is eltérés az élelmiszerek minősége között az vagy fel van tüntetve, vagy ha még a csomagolás esetlegesen megtévesztő is, nem egyértelműen eldönthető, hogy ez direkt, földrajzi forgalomba hozatalához köthető tulajdonság. A bizottság szerint tehát nem bizonyítható a kettős élelmiszerminőség. 

Egy érdekes példa

Az Index-en július 31-én, szerdán jelent meg egy izgalmas olvasói összehasonlítás, melyben az osztrák, illetve magyar sparos, S-Budget Csirke Nuggetset pakolták egymás mellé. A mirelit csirkefalatkák pedig bődületes összetételbeli különbséget mutattak, mindezt ráadásul úgy, hogy a minőségbeli eltérés az árakban egyáltalán nem volt látványos. Sőt!

A megjelent összehasonlítás okán, a Pénzcentrumon is utánajártunk a szóban forgó termékeknek, összehasonlítottuk a beltartalmukhoz kapcsolódó árazásukat és vásárlóerő paritáson is megnéztük, egymáshoz képest melyik nemzet lakóinak kerül igazából többe a mirelit finomság. 

Ezen az osztrák, sparos oldalon rövid keresés után meg is találtuk a szóban forgó Chicken Nuggetset, ami 750 grammos kiszerelésbe kapható, és 3,89 euróba kerül. Ennek a hústartalma 66 százalékos. Mindeközben a Chicken Nuggets magyar megfelelője a Spar webshopjában 500 grammos kiszerelésben kapható, ára 719 forint, miközben a hústartalma 27 százalék. Ami jelen esetben azt jelenti, hogy kevesebb, mint feleannyi csirkehúst tartalmaz, mint osztrák párja.

Mondhatnánk, hogy ebben nincs semmi meglepő, bár ugyanazon a néven fut a két élelmiszer az egyikben jóval kevesebb a hús, ezért feltételezhetően olcsóbb, mint minőségben erősebb társa. Ez azonban jelen helyzetben nincs így. Ha ugyanis utánaszámolunk, azt találjuk, hogy a jelenleg igen gyenge forinttal is, augusztus 2-i hivatalos euró devizaárfolyamon matekozva (1 euro = 327,7 forint)

• a 750 grammos Ausztriában kapható mirelit csirkefalat magyar valutába átszámolva 1 275 forintba kerül,

• míg az 500 grammos Magyarországon kapható csirkefalat 719 forint, azaz ebből egy 750 grammos kiszerelés 1 079 forintba kerülne.

Ez pedig azt jelenti, hogy nyugati szomszédjaink alig 196 forinttal fizetnek több pénzt a több mint kétszer annyi csirkehúst tartalmazó mirelit Chicken Nuggetsért, mint mi magyarok a hazai, S-Budget Csirke Nuggetsünkért, aminek még az egyharmadnyi részét sem éri el a csirkehús.

Ki, mit engedhet, ugye?

Azért, hogy az összehasonlításunk a legközelebb legyen a valósághoz, nem az egyes országokban elérhető legfrissebb kereseti adatokat vettük alapul, hanem a Numbeo statisztikáival dolgoztunk. Ezek alapján, az ottani legfrissebb adatok szerint az átlag nettó osztrák bér forintba számolva 620 836, míg Magyarországon az átlag nettő kereset 208 070 forint. 

Ezekből az adatokból kiindulva, ha egy átlagos osztrák állampolgár úgy döntene, hogy átlagos havi jövedelmét S-Budget Chicken Nuggets-re költi, akkor összesen 486,9 csomag 750 grammos kiszerelésű, 66 százalékos hústartalmú mirelit csirkefalatkát tudna bespajzolni

Ezzel szemben egy átlagos magyar vásárló, átlagos havi béréből összesen 192,8 darabot tudna vásárolni 750 grammos (Magyarországon nincs ilyen kiszerelés, ezt az összehasonlítás könnyebbsége miatt használtuk így) mirelit csirkefalatkából, aminek darabja 196 forinttal bár olcsóbb az osztrák párjáénál, ám a hústartalma mindösszesen 27 százalékos. 

Mindez azt jelenti, hogy egy átlagos osztrák vásárlónak 2,5-szer több mirelit finomságra futja havi béréből, mint egy magyar vásárlónak. Vásárlóerő paritáson számolva tehát, hiába olcsóbb (alig) forintosítva az itthon kapott termék, a hazai keresetekhez igazítva sokkal drágábban jön ki a termék megvásárlása, mint nyugati szomszédunknál. Tehát "ugyanazért" a termékért végső soron egy magyar vásárlónak saját keresetéhez képest sokkal több pénzt kell fizetnie.