31 °C Budapest
Budapest, 2023. november 28.A MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. palackok visszaváltására szolgáló automatáinak sajtóbemutatója a vállalat budapesti bemutatótermében 2023. november 28-án. Az új visszaváltási rendszerrel a 40 százalék

Fajsúlyos ítélet született az üvegvisszaváltó automatákról: vajon mit lép erre a MOHU?

2025. március 13. 05:38

Egy évvel ezelőtt indult el Magyarországon az italcsomagolások visszaváltási rendszere Magyarországon, így kíváncsiak voltunk, mit gondolnak olvasóink a rendszer működéséről. Vajon hogyan változott az emberek véleménye az elmúlt egy évben? Megszerették, elfogadták az új visszaváltási rendszert? A Debreceni Egyetem és a Pénzcentrum közös, 2025-ös kutatásában erre a kérdésre kerestük a választ.

2024 év elején azt vizsgáltuk, hogy a fogyasztók konkrét tapasztalatok hiányában, előzetesen milyen véleményt, prekoncepciót fogalmaztak meg az italcsomagolások új visszaváltási rendszerének témakörében. A kutatás eredményei akkor azt mutatták, hogy a megkérdezettek több mint kétharmada negatív várakozással tekintett az új visszaváltási rendszerre, kisebb-nagyobb kényelmetlenséggel számolt vele kapcsolatban. A megkérdezetteknek több mint harmada akkor azt mondta, hogy nem fog változtatni a vásárlási szokásain; negyede fontolgatta az ásványvíz vagy üdítőital fogyasztásának csökkentését, minden hatodik megkérdezett pedig alternatív megoldások (víztisztító berendezés vásárlása, ballonos vízre való áttérés) beiktatásán gondolkozott. A 2024-es felmérésünk eredményei részletesen ide kattintva érhetők el!

A 2024-ben lefolytatott kutatás óta pontosan egy év telt el. Időszerűnek éreztük, hogy újra megkérdezzük olvasóinkat, most hogyan ítélik meg az italcsomagolások visszaváltási rendszerének működését. Ismételt kutatásunkat igyekeztünk úgy időzíteni, hogy a rendszer a kezdeti gyermekbetegségeket már kiheverje és mindenkinek legyen elegendő ideje arra, hogy megszokja a változásokat. Vajon hogyan változott az emberek véleménye az elmúlt egy évben? Megszerették, elfogadták az új visszaváltási rendszert? 2025-ös kutatásunkkal erre a kérdésre keressük a választ.

Anyag és módszertan

Primer kutatómunkánk során azt kértük a fogyasztóktól, mondják el, hogyan érintette őket az új visszaváltási rendszer, milyen tapasztalataik, véleményük van az új visszaváltási rendszerrel kapcsolatban. Kértük a megkérdezetteket, hogy válaszaikkal ne akarjanak senkinek sem megfelelni, az őszinte véleményükre vagyunk kíváncsiak. Vizsgálatunkat online kérdőív segítségével folytattuk le. Az online kérdőív mindenki számára nyitott volt, bárki kitölthette azt; a kitöltéshez azonosításra, regisztrációra nem volt szükség. A kérdőív anonim volt, visszakeresési lehetőséget nem tartalmazott. Kérdőívünkkel a potenciális kitöltők a Pénzcentrum online felületén találkozhattak. Kérdőívünket összesen 1475 fő töltötte ki 2025. január 29. és 2025. február 23. között. A válaszadók részletes, demográfiai változók szerinti megoszlását az alábbi táblázat illusztrálja.

Kutatásunkban a megkérdezettek kitöltésük vármegyéjét is megjelölték. A kitöltők lakóhelye között Pest vármegye egyértelműen felülreprezentált (41,1%), míg a fennmaradó mintegy 60%-on a többi vármegye kitöltői osztoztak nagyságrendileg azonos arányban. Online felmérésünk mintájának érdekessége, hogy a témakör kapcsán több férfi mondta el véleményét, mint nő. 2024-ben is hasonló arányokkal találkoztunk. Kutatásunknak, ahogyan minden kutatásnak, korlátai is vannak. Kutatásunk nem tekinthető reprezentatív felmérésnek, a belőle nyerhető információk nem általánosíthatók a teljes sokaságra. A válaszadási hajlandóság a 2024-es évihez képest alacsonyabb volt, a minta elemszáma szerényebb. Viszont a kitöltők száma még így is bőven 1000 fő feletti, a belőle nyerhető információk iránymutatóként szolgálhatnak.

Eredmények

Kérdőívünk segítségével vizsgáltuk, hogy a megkérdezett, illetve háztartása hogyan és milyen módon érintett a visszaváltási rendszer által. Ez egy fontos szűrőkérdés volt kérdőívünk elején, mely további csoportosításra adott lehetőséget. A megkérdezettek

  • 58,1%-a nyilatkozott úgy, hogy kizárólagosan ő intézi háztartása visszaváltással kapcsolatos teendőit,
  • 23,1%-a más személy mellett ő maga is szokta intézni - kb. egyenlő arányban - háztartása visszaváltással kapcsolatos teendőit,
  • 8,9%-a próbálta már a rendszert, tudja, miről van szó, de jellemzően nem ő szokta intézni háztartása visszaváltással kapcsolatos teendőit,
  • 2%-a nem a háztartásában élő személyt (pl. családtagot, segítőt) szokott megbízni, hogy intézze el háztartása visszaváltással kapcsolatos teendőit; ennek következtében nem igazán ismeri a rendszert,
  • 2,9%-a nyilatkozott úgy, hogy háztartásának tagjai közül egy vagy több fő is szokott az új visszaváltási rendszer által érintett terméket vásárolni, de nem váltják vissza a flakonokat/üvegeket/dobozokat,
  • 5%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem érintettek a visszaváltási rendszer által, nem szoktak olyan termékeket vásárolni, amelyeket érintene a visszaváltás.

A kitöltők ezután válaszaiknak megfelelő kérdésekkel találkoztak a kérdőívünk további részében. Az első három csoport válaszadói mindannyian ismerik a rendszert, kisebb-nagyobb gyakorisággal használják azt. Ennek következtében ők azonos kérdésekkel találkozhattak a kérdőív további részében. Ez a mintánk 90,1%-a. Rájuk a továbbiakban a rendszert ismerő, többé-kevésbé használók csoportjaként hivatkozunk. A fennmaradó 3 kisebb méretű csoport választása már önmagában is magyarázó erővel bír. Esetükben az elemzés során minden részletre nem fogunk majd kitérni, kis méretű szegmentumokról van szó, velük kapcsolatban csak a fontosabb megállapításokat közöljük.

Elemzésünk a továbbiakban a rendszert ismerő, kisebb-nagyobb gyakorisággal használók csoportjára korlátozódik (vagyis a minta 90,1%-a) mindaddig, ameddig a változást külön nem jelezzük. Kérdőívünk segítségével vizsgáltuk, hogy a rendszert ismerő és többé-kevésbé használók csoportja milyen gyakran fogyaszt olyan üdítőket vagy italokat, amelyek az új visszaváltási rendszer által érintetté váltak. Kutatásunkban külön vizsgáltuk a műanyag flakonokat, a fém dobozokat, illetve az üvegeket. Nem újrahasználható műanyag flakonban lévő italokat (pl. ásványvíz, üdítő) ezen megkérdezetteknek a 63,7%-a legalább heti rendszerességgel (ezen belül napi rendszerességgel 31,3%) vásárol.

A válaszokban az évente csupán néhány alkalommal opció 13,1%-os, míg a soha nem vásárlók opció 5,3%-os arányban jelent meg. Nem újrahasználható fém dobozban lévő italokat (pl. sör, energia- vagy vitamintartalmú ital) ezen megkérdezetteknek a 43,3%-a legalább heti rendszerességgel (ezen belül napi rendszerességgel 13,3%) vásárol. A válaszokban az évente csupán néhány alkalommal opció 23%-os, míg a soha nem vásárlók opció 11,8%-os arányban jelent meg. Nem újrahasználható üveg csomagolásban lévő terméket ezen megkérdezetteknek a 32,1%-a legalább heti rendszerességgel (ezen belül napi rendszerességgel 5%) vásárol. A válaszokban az évente csupán néhány alkalommal opció 29,6%-os, míg a soha nem vásárlók opció 10,6%-os arányban jelent meg.

Ahogyan a 2024-es felmérésünkben, úgy most is látszik, hogy a leginkább érintett csomagolóanyag a műanyag flakonok köre. Az egyes arányszámok nagyon hasonlóak a 2024-es felmérésünk értékeihez. Egy számot kiragadnánk: a műanyagok legalább heti vásárlásának aránya 5,1%-ponttal alacsonyabb az idei felmérésünkben. Messzemenő következtetéseket ebből nem mernénk levonni (kutatásunk nem reprezentatív, illetve ez a szám csak a rendszert ismerőkre és használókra vonatkozik, a többi csoportban még alacsonyabb értéket is találunk), de ez - környezetvédelmi szempontból - még akár egy kedvező irányú változást is előjelezhet a fogyasztói magatartásban.

Kérdőívünkben kértük a megkérdezetteket, hogy jelöljék meg, mit csináltak korábban a nem visszaváltható termékek csomagolásával. A válaszokat egy 5-fokú skála segítségével adhatták meg annak függvényében, hogy milyen arányban gyűjtötték szelektíven ezeket a csomagolóanyagokat. Az 1-es érték azt jelentette, hogy „egyáltalán nem gyűjtöttem szelektíven, az összes ilyen csomagolást a kommunális, háztartási hulladék közé dobtam”, míg az 5-ös érték azt, hogy „maximálisan figyeltem erre, az összes ilyen terméket szigorúan, mindig és mindenkor szelektíven gyűjtöttem”. Az átlagos érték 4,3 lett 2025-ben, ami azt jelenti, hogy a visszaváltási rendszert ismerők és többé-kevésbé használók (vagyis a mintánk 90,1%-a) korábban is törekedtek a szelektív gyűjtésre. Mintánk átlagos válaszértéke 4,2 volt 2024-ben, ami bizonyítja a hasonlóságot a két minta között.

Kértük a megkérdezetteket, jelöljék meg, hogy az új visszaváltási rendszer bevezetése milyen hatással bírt háztartásukra. A válaszokat a használat intenzitása alapján képezett csoportok szerint mutatjuk be.

A Deposit Return System (DRS) bevezetése milyen hatást gyakorolt a magyar háztartásokra?A Deposit Return System (DRS) bevezetése milyen hatást gyakorolt a magyar háztartásokra?

2025-ben kisebb vagy nagyobb kényelmetlenségről a megkérdezettek 67,3%-a számolt be együttesen, átlagosan. Az eltérő használati intenzitású csoportok válaszának aránya ettől az értéktől lényegesen nem tért el, amit a fenti ábra igazol. A 2024-es felmérésünkben is volt hasonló kérdésünk. A rendszert konkrét tapasztalatokból még ismerve akkor a megkérdezetteknek 66,8%-a vélte úgy, hogy kisebb vagy nagyobb kényelmetlenséggel fog majd szembesülni az új visszaváltási rendszer kapcsán. Ebben a tekintetben a megfogalmazott vélemények nem igazán változtak a prekoncepciókhoz képest, tapasztalat ide vagy oda. Semleges véleményt a megkérdezettek 12%-a fogalmazott meg 2024-ben. 2025-ben ez 15,1%. Előzetesen, 2024-ben pozitív várakozással a megkérdezettek 9,8%-a tekintett az új rendszer felé. A valós, 2025-ös tapasztalatok után ez az érték 16,3%. Ez látszólag egy igen kedvező változás. A kép viszont nem ennyire egyértelmű, mivel 2024-ben a megkérdezettek 11,3%-a nyilatkozott úgy, hogy nincs előzetese várakozása. Ez ugye már 2025-ben nem volt válaszlehetőségként értelmes választási alternatíva, így ez a lehetőség ki is maradt kérdőívünkből. Egy dolog mindenképpen vitathatatlan, mégpedig az, hogy a bizonytalanok jellemzően a pozitív attitűdöt felmutatók körének százalékos értékéhez csatlakoztak.

A rendszert többé-kevésé aktívan használókat ezután arra kértük, foglaljanak állást, hogyan tekintenek az új visszaváltási rendszer bevezetésére; szerintük mennyire volt jó vagy rossz ötlet bevezetni az új visszaváltási rendszert. A megkérdezettek egy zárt kérdés keretei között csak 3 opció közül választhattak. A 3 opció választási arányát az alábbi kördiagram szemlélteti.

Hogyan tekintenek a vásárlók az új visszaváltási rendszer (DRS) bevezetésére? (2025)Hogyan tekintenek a vásárlók az új visszaváltási rendszer (DRS) bevezetésére? (2025)

A rendszert használók többségének körében az új visszaváltási rendszer pozitív fogadtatásra talált, 53,4%-uk szerint jó ötlet volt a rendeletet bevezetni, csökkenteni kell az eldobott hulladék mennyiségét, törekedni kell a fenntarthatóságra, környezetvédelemre. A visszaváltási rendszert gyakrabban használó csoportok ettől az átlagos értéktől még kissé magasabb értéket is felmutattak. Az 53,4%-os érték a 2024-es felméréshez képest kis mértékű javulást jelent, akkor 49,4%-os pozitív várakozási arányt mutattak fel a megkérdezettek. A negatívan vélekedők aránya a 2024-es felméréshez képest csökkent, 40%-ról 30,8%-ra. Ez markáns javulás, a kételkedők egy része változtatott véleményén és átállt a semlegesen vélekedők táborába.

Érdekes kérdés annak vizsgálata is, hogyan látják a megkérdezettek az új visszaváltási rendszernek a környezetre gyakorolt hatását. A megkérdezettek 20,3% maximálisan egyetért, 45,9%-a pedig jellemzően egyetért azzal az állítással, hogy az utcákon az eldobott flakonok, üvegek, dobozok száma érezhetően csökkent. Az elért hatás már ilyen rövid távon is kedvező. A következő vélemény azonban elgondolkodtató. A megkérdezettek 14,6% maximálisan egyetért, 34,6%-a pedig jellemzően egyetért azzal az állítással, hogy a közterületi hulladéktárolók, szelektív gyűjtök környéke a visszaváltási rendszer bevezetése óta érezhetően rendezetlenebb lett. Ezen problémát viszont mindenképpen kezelni szükséges.

Mivel a legnagyobb problémát a műanyag palackok jelentik, így érdekes annak vizsgálata is, hogy a megkérdezettek háztartására milyen hatást gyakorolt az új visszaváltási rendszer az ásványvíz fogyasztása szempontjából. 2025-re a 2024-es várakozásaikhoz képest a fogyasztók kisebb mértékben változtattak az ásványvíz fogyasztási szokásaikon, mint ahogyan azt előzetesen gondolták. A megkérdezettek

  • 42,6%-a nem változtatott a korábbi magatartásán, eddig is fogyasztották a bolti ásványvizet, ezután is fogják, visszaviszik a flakonokat, kivárják a sorunkat és visszaváltják azokat. 2024-es felmérésünkben a megkérdezettek 35,9%-a nem tervezett változtatás. Vagyis a ténylegesen változtatók kisebb arányban valósult meg, mint ahogyan azt tervezték a megkérdezettek.
  • 19,3%-a nyilatkozott úgy, hogy csökkentették az boltban megvásárolható ásványvíz fogyasztását, áttértek a csapvíz fogyasztására. A 2024-es felmérésünkben a tervezett érték 24,2% volt.
  • 8,8%-a csökkentette a boltban megvásárolható ásványvíz fogyasztását, vásároltak egy vízszűrő/víztisztító berendezést. A 2024-es felmérésünkben a tervezett érték 11,4% volt.
  • 2,9% nyilatkozott úgy, hogy csökkentette a boltban megvásárolható ásványvíz fogyasztását, ehelyett a nagyobb kiszerelésű, 10-20 literes, „ballonos” víz fogyasztására tértek át. 2024-es felmérésünkben a tervezett érték 4,4% volt.
  • 22,1%-a eddig sem fogyasztott ásványvizet, így tulajdonképpen a visszaváltási rendszer őket nem érintette a termékkör kapcsán.

A rendszert használók többsége, 97,5%-a gépi úton, automata segítségével váltja vissza a flakonokat, üvegeket, dobozokat. A visszaváltó automaták kapcsán a megkérdezettek 55,9%-a nyilatkozott úgy, hogy profi felhasználónak tartja magát, semmiféle gondot nem okoz számára az automaták használata. 38,8% elboldogul velük, csak kisebb nehézséget azért okoz számukra a használatuk. 3% komolyabb nehézségről számolt be, ők gyakran segítségre szorulnak a visszaváltó automaták használata során. A magasabb használati intenzitással járó csoportok (kizárólag ő intézi a visszaváltást, illetve más mellett ő is intézi a visszaváltást) gyakorlottabbak az automaták kezelésében. Nekik az 58-59%-uk egészen profinak gondolta magát az automaták használatában. Az alkalmanként használók (jellemzően nem ő szokta intézni a visszaváltást) kisebb arányban számoltak be ilyen mértékű magabiztosságról, esetükben ez az arány 32,1%-os.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Kérdőívünkben kértük a rendszer ismerőket és többé-kevésbé használókat, hogy egy 5 fokozatú skála segítségével fejezzék ki, hogy az új visszaváltási rendszer egyes elemeivel mennyire elégedettek avagy elégedetlenek. Az 1-es érték azt jelentette, hogy az adott szemponttal egyáltalán nem elégedett, míg az 5-ös érték pedig azt, hogy maximálisan elégedett a megkérdezett a szemponttal. Az egyes elemekkel szemben kifejezett átlagos elégedettségi értékeket az alábbi ábra illusztrálja.

Mennyire elégedettek a fogyasztók az új visszaváltási rendszer (DRS) egyes elemeivel? (2025)Mennyire elégedettek a fogyasztók az új visszaváltási rendszer (DRS) egyes elemeivel? (2025)

A válaszok elég egyöntetűek, lényegében véve minden területen fogalmaztak meg kritikákat a megkérdezettek. A közepes értéket sehol sem sikerült elérni. A két leginkább problémás terület a visszaváltó automaták műszaki megbízhatósága, illetve űrítésük gyakorisága. Az átlagos értékek tekintetében minimális eltérések tapasztalhatók a különböző használati intenzitást felmutató csoportokban. Az ürítés gyakorisága, mint probléma, egyrészt származhat a kereskedelmi egység hanyagságából, illetve származhat a fogyasztók magatartásából is. Természetesen a legkönnyebb lenne a kiskereskedelmi egységre hárítani a felelősséget, vagyis figyeljenek oda arra, hogy mennyire telítettek az automaták. Viszont, ha a fogyasztók összevárva, jellemzően nagy mennyiségben és tömegben viszik vissza a csomagolóanyagokat, akkor az automaták telítettségének problémája nehezebben kezelhetővé válik az ezért felelős személyek számára. Gondos odafigyelés ellenére is gyorsan, véletlenszerűen megtelhetnek így a gépek.

A visszaváltási rendszert használóknak csupán a 7,9%-a mondta azt, hogy amikor csak boltba megy, már viszi is vissza a flakonokat, dobozokat, üvegeket; nem gyűjtögetik azokat. További 9% törekszik az ilyen jellegű magatartásra. Viszont a többség, 43,3% nyilatkozott úgy, hogy összevár a flakonokból, dobozokból, üvegekből egy jó nagy mennyiséget, nem kínlódik a visszaváltással állandóan. 18,9% ehhez hasonló mentalitást mutatott fel. Vagyis jellemző az egyszerre nagyobb mennyiségű visszaváltás, ami megnehezíti a kereskedelem ürítéssel kapcsolatos feladatait, növeli az odafigyelés szükségességét.

A visszaváltási díj tipikus mértéke 50 Ft. Megkérdeztük a rendszert használókat annak kapcsán is, hogy mi a véleményük a díj mértékéről. A véleményeket az alábbi ábra illusztrálja.

Mennyire elégedettek a fogyasztók az új visszaváltási rendszer (DRS) díjainak mértékével? (2025)Mennyire elégedettek a fogyasztók az új visszaváltási rendszer (DRS) díjainak mértékével? (2025)

A többség szerint az összeg megfelelő, meglátásuk szerint módosításra ilyen téren nincs szükség. De természetesen nem létezik olyan összeg, ami mindenki számára megfelelő lenen.

A hazai visszaváltási rendszernek különlegessége, hogy az okostelefonra telepített REpont alkalmazásban lehetőség van bankszámlaszámunk rögzítésére is, így a visszaváltásért járó díjat átutalás formájában is megkaphatjuk. Vizsgáltuk, hogy a rendszer használóinak mi erről a véleménye. A megkérdezettek

  • 4,1%-a nyilatkozott úgy, hogy nem tudott róla, de nem is gondolja különösebben hasznos dolognak saját maga számára,
  • 1,8% nem tudott róla, de hasznos dolognak gondolja,
  • 71,7% tudott róla, de nem használja,
  • 22,5% nyilatkozott úgy, hogy tudott róla és használja a lehetőséget.

A válaszok aránya a visszaváltásnak helyet adó kereskedőknek kedvez. Ha a fogyasztó egy adott kereskedőhöz visszaviszi a csomagolóanyagot, akkor a papír alapú bizonylatot az adott üzletben, esetleg láncnál fogja felhasználni, jellemzően vásárlásra. A megkérdezetteknek mindössze a 22,5%-a választja a banki utalást, ami egyébként biztosítaná a szabad üzletválasztás lehetőségét, illetve környezetbarátabb megoldás lenne.

Nagy kérdés annak vizsgálata, hogy a rendszert használók szerint érdemes lenne-e bővíteni a visszaváltó pontok számát, illetve egészen pontosan hol lenne érdemes további automatákat telepíteni. A megkérdezettek több válasz is megjelölhettek, de kértük őket, hogy szorítkozzanak csak a legjellemzőbbek kiválasztására. Az egyes kategóriák megjelenési sorrendje az ABC sorrendet követte, nem tükrözte a megjelenési sorrend más kitöltők vagy a kutatók fontossági sorrendjét. Erről a megkérdezettek előzetesen tájékoztatást kaptak. Az egyes lehetőségek megjelölésének arányát az alábbi ábra illusztrálja.

A fogyasztók megítélése szerint milyen irányban kellene bővíteni az új visszaváltási rendszer (DRS) visszaváltópontjainak számát? (2025)A fogyasztók megítélése szerint milyen irányban kellene bővíteni az új visszaváltási rendszer (DRS) visszaváltópontjainak számát? (2025)

A feltett kérdésre a válasz egyértelműen igen, vagyis a nagy többség (84,5%) szerint érdemes lenne a visszaváltási rendszert bővíteni. A megkérdezetteknek csupán a 15,5%-a mondja azt, hogy nem szükséges a rendszert bővíteni. A legnépszerűbb bővítési opció volt a benzinkutak bevonása a rendszerbe. Ezt a lehetőséget a megkérdezetteknek fele választotta. Kicsivel végzett a benzinkút a forgalmas tömegközlekedési csomópont előtt. De az össze többi lehetőség is mérlegelés tárgyát képezheti.

Eredményeink eddig a rendszert ismerő és többé-kevésbé használók szegmentumára vonatkoztak (90,1%). Rajtuk kívül azonban volt további 3 csoport is, akiknek a rövid jellemzését ígértük cikkünk elején.

  1. 2%-a nyilatkozott úgy a megkérdezetteknek, hogy ők nem a háztartásukban élő személyt (pl. családtagot, segítőt) szoktak megbízni, hogy intézze el háztartásuk visszaváltással kapcsolatos teendőit. Emellett a megkérdezettek 5%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem érintett a visszaváltási rendszer által, nem szoktak olyan termékeket vásárolni, amelyeket érintene a visszaváltás. Véleményük szerint nem a rendszerrel van a probléma. 48,3%-uk nyilatkozott úgy, hogy jó ötlet volt bevezetni az új visszaváltási rendszert. Ezen csoport tagjainak 42,9%-a 60-69 év közötti, 28,6%-a pedig 70-79 év közötti. Státusz alapján 57,1%-uk nyugdíjas vagy rokkantnyugdíjas csoportba sorolható. Ők, érthető módon a visszaváltási díj összegét jellemzően magasnak találták. Mivel kis méretű szegmentumról van szó, így nincs értelme néhány megkérdezett véleménye alapján markáns következtetéseket levonni.
  2. 2,9%-a nyilatkozott úgy, hogy háztartásának tagjai közül egy vagy több fő is szokott az új visszaváltási rendszer által érintett terméket vásárolni, de nem váltják vissza a flakonokat, üvegeket, dobozokat. Ők azok, akik lemondanak az 50 Ft-okról. Ez a kérdőívünkben összesen 42 válaszadót jelentett. Nem meglepő módon 28 fő jelölte meg azt az opciót, hogy nem ért egyet a rendelet bevezetésével, ellenzi azt. Ez a szegmens is a visszaváltási rendszer bővítését szeretné látni, a legváltozatosabb helyeken, gyakorlatilag mindenhol. Ők tulajdonképpen lépten nyomon szeretnének visszaváltó automatákkal találkozni. Ha a rendszer bővülne, akkor visszaváltanák a csomagolóanyagokat, legalábbis elmondásuk szerint. Ennek ellentmondani látszik az a tény, hogy a 42 főből csak 6 fő jelezte, hogy nincs a lakóhelyén visszaváltási lehetőség. A visszaváltási lehetőség adott lenne, sokkal inkább a szándékkal van a gond. Esetükben nem a rendszer ismeretének hiányából fakadnak a problémák. Senki nem jelölte meg azt az opciót, hogy nem tudja, mely termékek visszaválthatók vagy nem ismerné a visszaváltási rendszer működését. A visszaváltás elmaradásának oka a csoportnál jellemzően nem a rendszer objektíve mérhető hiányosságaiból fakad, pl. nincs a kitöltő lakóhelyén visszaváltási lehetőség vagy túl messze lakik tőle. Helyette sokkal inkább gyakoribbak voltak a szubjektív indokok.

A legalább 10 jelölést kapott elmaradási indokok az alábbiak voltak:

  • Úgy gondoljuk, hogy a szelektív hulladékgyűjtés elegendő, maradtunk a szelektív gyűjtésnél (18 említés).
  • Nem akarunk sorban állni az automatáknál (17 említés).
  • Kellemetlen egy nagy zsáknyi hulladékkal járkálni (16 említés).
  • Nincs kedvünk foglalkozni a visszaváltással (14 említés).
  • Nincs időnk foglalkozni a visszaváltással (11 említés).
  • Nincs megfelelő hely, kapacitás a flakonok/üvegek/dobozok gyűjtésére és tárolására otthon (11 említés).
  • Rászorulóknak adjuk vagy jótékonysági célra szoktuk felajánlani ezeket a flakonokat/üvegeket/dobozokat. Ők váltják vissza ezeket, így támogatjuk őket (10 említés).
  • Nem gondoljuk úgy, hogy a visszaváltás valóban hozzájárulna a környezetvédelemhez (10 említés).

A válaszok alapján úgy látszik, hogy a csoport tagjait a visszaváltási szándék elmaradásával lehetne jellemezni. Ők azok, akik a legkisebb kényelmetlenséget sem hajlandóak vállalni a visszaváltás érdekében. Természetesen a rászorulóknak, jótékonysági célra felajánlók kivételt képeznek ezen megállapítások alól.

Összefoglalás, következtetések

A felmérésben résztvevők többsége 2024-ben még negatívan állt az új visszaváltási rendszerhez, de a 2025-ben megismételt felmérés eredményei már kedvezőbb képet mutatnak. Természetesen hiányosságok, javításra szoruló pontok vannak, de kiemelendő, hogy a válaszadók szerint a visszaváltási rendszer javítja a környezeti helyzetet és elősegíti a környezettudatos magatartás kialakulását. Meglátásunk szerint a rendszer sikerességének, fejlesztésének jövőbeli kulcskérdései az alábbiak lehetnek:

  1. Elfogadottság növekedése: Az új rendszerrel kapcsolatos kezdeti negatív várakozások ellenére a fogyasztók véleménye jelentősen javult egy év alatt. Ez azt mutatja, hogy a rendszer megfelelő bevezetése és a fogyasztók tájékoztatása pozitív változást hozhat.
  2. Környezeti hatások: A megkérdezettek jelentős része úgy érzi, hogy a visszaváltási rendszer hozzájárul a környezeti állapot javulásához, csökkenti az utcákon látható hulladék mennyiségét.
  3. Technikai és operatív kihívások: Bár a rendszer általános fogadtatása javult, továbbra is vannak technikai és operatív kihívások, mint például a visszaváltó automaták megbízhatósága és a gyűjtőpontok gyakori ürítése.
  4. Bővítési lehetőségek: A felhasználók döntő többsége támogatja a visszaváltó pontok számának növelését, különösen benzinkutakon és tömegközlekedési csomópontokon, ami jelzi a rendszer további optimalizálásának és terjesztésének szükségességét.
  5. Fogyasztói magatartás változása: A kutatás azt is jelzi, hogy bár néhány fogyasztó változtatott vásárlási szokásain, a legtöbben továbbra is preferálják a kényelmi szempontokat, és csak kisebb mértékben állnak át alternatív megoldásokra, mint a víztisztítók használata vagy a nagyobb kiszerelésű víz vásárlása. Már amennyiben ezek egyáltalán szükségesek.

Eredményeink alapján ajánlott lenne folytatni a tájékoztatási és az oktatási célú kampányokat a fogyasztói tudatosság növelése érdekében, valamint célszerű lenne a rendszer műszaki és operatív fejlesztését elősegítő intézkedéseket megvalósítani.

*Szerző: Dr. habil. Szűcs Róbert Sándor; egyetemi docens; Debreceni Egyetem

Fotó: Hegedüs Róbert, MTI/MTVA

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
Temérdek magyar él óriási tévhitben: azt hiszik, olcsón vásárolnak, pedig így sokkal jobban megérné

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.

Megelégelték a fővárost, a Mátrába költöztek: lesajnált csodakertet próbál megmenteni a fiatal pár

Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?

Három kiló ruháért másik három kilót kapsz - így forgasd fel a ruhatáradat! (x)

Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. június 15. vasárnap
Jolán, Vid
24. hét
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2025. június 15. 13:28