A ma közzétett legfrissebb Eurobarométer felmérés szerint az elmúlt 18 évben az Európai Unióba vetett bizalom szintje és az euró támogatottsága a legmagasabb volt.

Úgy látszik Magyarország kifejezetten rákapott az inflációra – nem elég, hogy 2022-2023-ban is az európai átlagot messze felülmúló volt a hazai pénzromlás mértéke, de az utóbbi hónapok adatai alapján is azt mondhatjuk, hogy szép lassan ismét érezhető mértékűre gyorsul az árindex emelkedése. Természetesen az infláció meglódulása nem csak magyar jelenség volt, az árak emelkedése a világ más országait is sújtották kisebb-nagyobb mértékben. Tény azonban, hogy az európai uniós átlaginfláció lényegesen alacsonyabb volt a hazainál. Az alábbiakban annak számoltunk utána, hogy mennyibe kerülnének a legalapvetőbb élelmiszerek akkor, ha a magyarországi infláció mértéke is az uniós átlaggal megegyező méretű lett volna.
A tavalyi évben relatíve alacsonyan maradt az infláció, jóllehet a decemberi és az idén januári adatok már némi aggodalomra adtak okot. Ez különösen igaz az élelmiszerek árindexének vizsgálatakor, elvégre az már október óta folyamatosan 4% felett alakul, sőt, januárban már a 6%-ot is elérte. Márpedig emlékezhetünk rá, hogy a korábbi években is elsősorban az élelmiszerárak szálltak el – a 2022 decemberi csúcson 44,8%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
Bár a világszerte érezhető inflációs sokkért elsősorban a covidot és az energiaválságot szokás felelőssé tenni, Magyarországon valójában már az utolsó békeévben, vagyis 2019-ben is magas, 5,4%-os volt az élelmiszerek árindexe. Összehasonlításképpen ugyanebben az időben az Európai Unióban 2,1%, míg az euróövezetben 1,4% volt az élelmiszerek árindexe. (Itt érdemes megjegyezni, hogy az Eurostat némileg másképpen számolja az infláció, mint a Központi Statisztikai Hivatal. Előbbi szerint Magyarországon is szerényebb mértékben, 5,1%-kal nőttek az élelmiszerárak 2019-ben.)
Az persze igaz, hogy a covid nem igazán javított a helyzeten – a KSH szerint 2020-ban már 7,2%, 2021-ben pedig 4,1% volt az élelmiszerek magyarországi árindexe, míg az Eurostat ugyancsak 7,2%-ot, illetve 3,4%-ot mért ezekre az évekre. Az igazi vadulás azonban csak ezután jött – 2022-ben 26%-kal, 2023-ban pedig 25,9%-kal nőttek az élelmiszerárak Magyarországon. Az Eurostat 2022-re magasabb (27,6%), 2023-ra pedig valamivel alacsonyabb (25,7%) áremelkedést számolt a KSH-nál.
Mint már említettük, az energiaválság okozta sokk Európa más országaiban éreztette a hatását, ám az uniós átlag még a legrosszabb években is jelentősen elmaradt a magyar pénzromlás mértékétől. Az Eurostat szerint 2022-ben 11,9%-kal, 2023-ban pedig 12,9%-kal nőttek az élelmiszerárak az unióban, míg az euróövezetben még ennél is kisebb mértékben, 10,5%-kal illetve 12%-kal.
A tavalyi évben nem teljesen egyértelmű, hogy az uniós átlag alatt vagy felett nőttek-e a magyar élelmiszerárak. Az Eurostat szerint az uniós és az euróövezeti átlag is 2,3% volt, míg a magyar mindössze 0,8%. Ugyanakkor a KSH szerint ennél jelentősen magasabb mértékben, 2,8%-kal nőttek a hazai élelmiszerárak. Akárhogy is, az kétségtelen, hogy az elmúlt fél évtizedben Európaverő inflációval büszkélkedhettünk.
Kis híján dupláztunk
Az elmúlt években komoly lépéseket tettünk annak érdekében, hogy a hazai árak utolérjék az európaiakat, ugyanis a 2019-2024 közötti időszakban összesen 91,8%-kal drágultak az élelmiszerek.
Mindez azt jelenti, hogy 2024 végén kis híján kétszer annyiba kerültek az élelmiszerek, mint 2018 végén.
Ezzel szemben az Európai Unióban átlagosan 37,4%-kal, míg az euróövezetben mindössze 32,7%-kal emelkedtek az élelmiszerárak. (Az Eurostat adatai szerint a vizsgált időszakban „csak” 88,4%-os volt a magyarországi élelmiszerárak növekedése, ám ez még mindig több mint 50 százalékponttal haladja meg az európai átlagokat.)
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mit jelent ez az egyes termékek esetében?
Érdekességképpen megnéztük, mennyibe kerülnének az egyes termékek, amennyiben azok csak az európai uniós átlaggal, vagyis 37,4%-kal növekedtek volna az elmúlt években. A számítás során a KSH által közölt 2018-as átlagárakból indultunk ki, illetve az eredményt a KSH 2024-es évre közölt átlagáraival vetettük össze.
Az alábbi ábrán jól látható, hogy bizony igen sokba kerül nekünk az a plusz 50 százalékpont. Példának okáért a marhahús kilónkénti átlagára 1 960 forint volt 2018-ban, amely tavaly már 4 660 forintra emelkedett. Ezzel szemben 37,4%-os áremelkedéssel számolva csak 2 693 forint jön ki, ami 1 967 forinttal kevesebb a mostaninál. (Itt érdemes azért megjegyezni, hogy a marhahús hazai ára átlagon felüli mértékben, 137,8%-kal emelkedett a szóban forgó időszakban.)
De például a pulykamellsonka esetében is jelentős az árkülönbözet – a 2018-as 2 770 forint/kg 2024-re 5 320 forintra emelkedett, míg az uniós áremelkedéssel számolva csak 3 806 forintba kellene kerülnie. Ez 1 514 forint különbséget jelent kilónként.
De hogy ne csak a húsokat emeljük ki – egy kiló fűszerpaprika 2018-ban átlagosan 4 100 forintba került, míg 2024-ben már 9 030 forintba. Az átlagos uniós áremelkedéssel számolva viszont csak 5 633 forintba kerülne kilója, ami 3 397 forintos eltérést jelent.
Persze ismét kiemelnénk, hogy a felsorolt termékek esetében a hazai árakra vonatkozóan konkrét adatokkal rendelkezünk, míg az uniós becslésnél kizárólag az átlagos áremelkedést vettük figyelembe. A valóságban könnyen lehet, hogy miképpen Magyarországon, úgy az Európai Unióban is egy-egy termék átlagon felüli mértékben drágult, következésképp a jelenlegi magyar és a jelenlegi uniós árak tényleges különbözete kisebb is lehet a leírtaknál. Ennek ellenére a fentiek talán mégiscsak jól érzékeltetik, milyen hatalmas összeget húz ki a zsebünkből a messze átlagon felüli hazai pénzromlás.

Itt a bejelentés: népszerű bor tűnik el a magyar boltok polcairól, itt senki ne keresse többé ezeket
Légli Ottó bejelentette: 2025-től nem találkozhatunk többé a borászata palackjaival a hipermarketekben.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Többtucat termék árát csökkentette a Lidl: ezeknél a leglátványosabb a változás
Az árréstoppal érintett termékeken kívül is jelentős árcsökkentéssel találkozhatnak a vásárlóka a Lidl boltjaiban.
-
Több mint 1000 drogériai és háztartási termék ára csökkent a SPAR-ban – intézd el a teljes bevásárlást egy helyen! (x)
Most még egyszerűbbé vált a bevásárlás: az INTERSPAR hipermarketekben több mint 1000 drogériai és háztartási termék ára csökkent.
-
Mobilalkalmazásból, 10 perc alatt, teljesen online igényelhető a Munkáshitel elsőként a Gránit Banknál (x)
A Gránit Banknál egyedülálló módon május 26-tól már mobilalkalmazásból is, teljesen online, 10 perc alatt igényelhető a Munkáshitel a banknál már számlával rendelkező ügyfelek számára. Új számlanyitás esetén akár 90.000 forintot is jóváír az igénylők számláján a pénzintézet.


