Ezekben az élelmiszerekben állati szőr, viselkedés-módosító van: pékáruk, fagyik, üdítők a listán

Az élelmiszerek összetevőit böngészve szinte minden terméken találkozunk az úgynevezett E-számokkal – ezek az élelmiszer-adalékanyagokat jelölik, amelyek különböző technológiai célokat szolgálnak. Egyesek az állagmegőrzést, mások a színezést vagy az ízjavítást segítik, míg vannak olyanok is, amelyek az eltarthatóságot növelik.

Az Európai Unió szigorú szabályozások mentén engedélyezi ezen anyagok használatát, és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) folyamatosan felülvizsgálja azok biztonságosságát. Ennek ellenére időről időre felmerülnek kérdések bizonyos adalékanyagok hosszú távú hatásaival kapcsolatban, és előfordul, hogy egyes E-számokat végül kivonnak a forgalomból, vagy használatukat korlátozzák.

Az élelmiszer-adalékanyagok engedélyezésének alapelve, hogy az adott összetevő toxikológiai szempontból biztonságos legyen, és a megengedett mennyiségben ne jelentsen egészségügyi kockázatot a fogyasztók számára – tájékoztatta lapunkat a Nébih. Az EFSA által meghatározott napi beviteli határérték (ADI) azt mutatja meg, hogy egy adott anyag milyen mennyiségben fogyasztható naponta, élethosszig tartó bevitel esetén is anélkül, hogy egészségügyi problémát okozna.

Ugyanakkor az egyes adalékanyagok hatása nem minden esetben egyforma: míg egyesek a lakosság többsége számára veszélytelenek, bizonyos csoportok – például allergiások, gyermekek vagy érzékeny szervezettel rendelkezők – esetében már kisebb mennyiségben is problémát okozhatnak.

Az elmúlt években több olyan adalékanyag is reflektorfénybe került, amelyekről korábban biztonságosnak hitték, de újabb kutatások fényt derítettek arra, hogy hosszú távon mégsem veszélytelenek. Ilyen volt például az évekig széles körben használt titán-dioxid (E171), amelyet az EU 2022-ben kivont a forgalomból, vagy a gyermekek figyelmére és viselkedésére bizonyítottan hatást gyakorló bizonyos színezékek, amelyek csomagolásán figyelmeztető jelzést kell feltüntetni.

De mi most ide soroltuk az E920-at is, ami más néven L-cisztein, ami igazából az egészségre teljesen ártalmatlan aminósav, viszont a legendák szerint korábban emberi hajból kinyert változatát is használták az élelmiszeriparban. Sőt, valahol még most is használhatják. Mindezek fényében nem nagy meglepetés, hogy ez a cikk olyan adalékanyagokkal foglalkozik, amik minimum problémásak, tiltottak vagy inkább csak egyes fajtáik undort kelthetnek.

A gyerekek figyelme a tét – bajos cukrok, csokik a boltok polcain?

Az élelmiszerekben található adalékanyagok – így a színezékek is – szigorú szabályozás mellett kerülhetnek forgalomba az Európai Unióban, Magyarországon pedig kötelező feltüntetni őket az összetevők listáján. Érdemes tudni, hogy az élelmiszerek színezésére gyakran alkalmaznak úgynevezett azoszínezékeket, amelyek közül néhány – például a Narancssárga S (E110), Kinolinsárga (E104), Azorubin (E122), Alluravörös (E129) és Tartrazin (E102) – bizonyítottan hatással lehet a gyermekek figyelmére és aktivitására.

Az ilyen színezékeket tartalmazó termékeken ezért kötelező feltüntetni a következő figyelmeztetést: „A gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat.” Ez a kiegészítő jelölés különösen fontos, mert egyes érzékenyebb gyermekek esetében a túlzott bevitel figyelemzavart, hiperaktivitást vagy egyéb viselkedésbeli változásokat okozhat.

Az ilyen színezékek leggyakrabban a gyermekek körében népszerű termékekben fordulnak elő, például fagylaltokban, üdítőitalokban, édességekben, desszertekben, színes cukordekorációkban vagy extrudált snackekben. Bár a hatásuk egyénenként eltérő lehet – nem minden gyermeknél okoznak tüneteket –, a szülőknek érdemes figyelniük arra, hogy ha gyermeküknél hiperaktivitás vagy koncentrációs problémák jelentkeznek, akkor célszerű elkerülni az ilyen színezékeket tartalmazó termékeket.

Bár a Nébih jelenleg nem rendelkezik konkrét felméréssel arról, hogy ezek a színezékek milyen arányban fordulnak elő a magyar fogyasztók asztalára kerülő élelmiszerekben, a hatóság folyamatosan figyelemmel kíséri az adalékanyagokra vonatkozó szakmai és szabályozási kérdéseket – írták meg a Pénzcentrumnak.

Titán-dioxid: miért tiltották be, és milyen élelmiszerbe lehet még benne?

A titán-dioxid (E171) sokáig széles körben alkalmazott színezék volt az élelmiszeriparban, főként a termékek fehérítésére. Azonban az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2020-as felülvizsgálata után arra a következtetésre jutott, hogy az anyag nem tekinthető többé biztonságosnak élelmiszer-adalékanyagként. Az egyik legfőbb aggodalom az volt, hogy a titán-dioxid nanorészecskéi genotoxikus – vagyis a sejtek genetikai állományát potenciálisan károsító – hatással lehetnek. Bár az anyag felszívódása szájon át történő fogyasztás esetén minimális, az EFSA szerint a részecskék a szervezetben felhalmozódhatnak, és hosszú távon nem lehet kizárni az egészségügyi kockázatokat.

Az uniós döntéshozók az EFSA értékelésére alapozva 2022 januárjában betiltották a titán-dioxid élelmiszerekben való felhasználását, és augusztusig lehetett olyan termékeket előállítani, amelyek tartalmazzák ezt az adalékanyagot. Azóta csak a korábban gyártott, még le nem járt termékek lehetnek forgalomban. Mivel azonban a titán-dioxidot nemcsak friss, hanem akár évekig eltartható élelmiszerekben is használták – például egyes poralapú termékekben, bevonatokban vagy szószokban –, elvileg még ma is találkozhatunk vele a boltok polcain, amíg a készletek ki nem fogynak.

Azoknak, akik el szeretnék kerülni ezt az adalékanyagot, érdemes mindig ellenőrizni az összetevők listáját, hiszen a rendelet nem vonatkozik az EU-n kívüli országokra. Több helyen – például az Egyesült Államokban vagy Ázsiában – továbbra is engedélyezett a használata, így külföldi utazások során fokozott figyelemmel kell választani az élelmiszereket.

L-cisztein: a hajból kivont gusztustalan adalék?

Az E920, vagyis az L-cisztein egy olyan aminosav, amelyet leggyakrabban sütőipari termékekben használnak, mivel segít javítani a tészta rugalmasságát és sütési tulajdonságait. Bár elsőre egy egyszerű élelmiszer-adaléknak tűnik, korábban komoly viták övezték, ugyanis egyes források szerint régebben emberi hajból is előállították.

A Nébih megerősítette, hogy az Európai Unióban ez ma már nem megengedett, és az E920 csak olyan forrásból származhat, amely megfelel az uniós rendeletekben előírt specifikációknak. Emberi haj mint alapanyag nem használható az előállításához. Azt azonban nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy korábban – amikor a szabályozások még nem voltak ennyire szigorúak – nem került ilyen formában magyarországi élelmiszerekbe. Legalábbis a Nébih erre nem tért ki a válaszában.

Ma az L-ciszteint olyan alapanyagokból nyerik ki, mint az állatszőr vagy állati toll és leggyakrabban sütőipari termékekben, lisztekben fordul elő. Az adalékanyag egyébként széles körben elterjedt a magyar élelmiszeriparban, főként kenyerek, péksütemények és egyéb tészták esetében.

Lesznek-e újabb betiltott E-számok?

Az élelmiszer-adalékanyagok engedélyezése és felülvizsgálata folyamatos folyamat: az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) rendszeresen ellenőrzi az adalékanyagokra vonatkozó toxikológiai adatokat, és ha indokolt, javaslatot tesz az előírások módosítására vagy akár egyes összetevők betiltására. Az elmúlt években ennek eredményeként tűnt el az élelmiszerekből például a titán-dioxid (E171), és kerültek figyelmeztetések a gyermekek figyelmére ható színezékek mellé.

A Nébih tájékoztatása szerint jelenleg nincs olyan új kutatási eredmény, amely azonnali betiltást vagy korlátozást indokolna egyetlen adalékanyag esetében sem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben ne történhetnének változások. Az EFSA folyamatosan értékeli a régi és új tudományos adatokat, így ha egy anyagról kiderülne, hogy hosszú távon egészségkárosító hatása lehet – különösen gyermekek esetében –, akkor előfordulhat, hogy szigorítások lépnek életbe.