Végre megszólalt Karácsony Gergely az aluljáróban sütés betiltásáról: meglepő dolgokat állít a főváros

Ahogyan arról a Pénzcentrum nemrég beszámolt, új világ kezdődik a budapesti aluljárókban - mostantól már nem lehet meleg szendvicset, gyrost, sült kolbászt, rántott húst vagy éppen kürtőskalácsot kapni. A főváros megtiltja a budapesti aluljárókban a sütést a vendéglátóipari egységeknek. Most a főváros további információkat osztott meg a témában, amit a Pénzcentrum változtatás nélkül közöl.

"Miután a sajtóban több helyen félreérthető, felületes információk jelentek meg az aluljárókban történő helyben sütés szabályozása kapcsán, az alábbiakban foglaljuk össze szíves felhasználásra az üggyel kapcsolatos tényeket:

• Az aluljárókban kialakított üzlethelyiségek és pavilonok közmű kiépítettsége és kialakítása a legtöbb esetben nem alkalmas a helyben sütésre.
• Minden üzlethelyiség, illetve pavilon esetében egyedi az elbírálás
• Az elbírálás az aluljárókban lévő üzlethelyiségek és pavilonok bérleti szerződéseinek, illetve közterület használatra vonatkozó hatósági szerződéseinek lejártához, illetve megújításához igazodik.
• Az érintett bérlők a helyben sütéssel kapcsolatos gyakorlatról kellő időben előre tájékoztatást kaptak, így elegendő idejük volt a felkészülésre: már a tavalyi döntések során jeleztük a lejáró szerződéssel érintett ügyfeleknek, hogy egyes tevékenységük csak 2024. december 31-ig folytatható
• Az elbírálás során a hivatal és az aluljáró üzemeltetője vizsgálja, hogy olajjal/zsírral történik-e a helyben sütés, a helyben elkészített ételek előkészítése, vagy sütése során keletkezik-e zsiradék, továbbá a készítés során alkalmazott eszközök takarítása, mosogatása során a csatornarendszerbe kerülhet-e szennyező anyag. Az elbírálás az egyes aluljárók eltérő kialakítására figyelemmel történik, hiszen a különböző eljárások más és más hatással vannak az adott aluljáró közműveire és a köztisztaságra. 

A kialakult helyzet okai:

• A fővárosi aluljárók nagy része a 60-as, 70-es, 80-as években épült, főként a gyalogos közlekedési funkció támogatására, ezt kiegészítve egy-két üzlethelyiséggel. Az aluljárókat a tervezett funkciók működtetéséhez szükséges közműhálózat (víz, szennyvíz, áram) biztosításával tervezték és építették.
• A 80-as években terjedtek el azok a pavilonok, amelyek közterület-használati engedéllyel létesültek, utólag. Ezek nem rendelkeztek közmű bekötésekkel, mivel az aluljáró közforgalmi területeinek kevéssé forgalmas részeiből lettek leválasztva. A pavilonok létesítésükkor jellemzően táskákat, ruhákat árultak, amihez nem volt szükség vízre, szennyvízelvezetésre, jelentős áramigényre.
• Később egyre inkább csak az élelmiszer eladása vált rentábilis kereskedelmi tevékenységgé, ezért ez a profil kezdett elterjedni úgy, hogy ezek a közműbekötést nélkülöző pavilonok utólagos csatlakozási pontok kialakításával létesítettek víz, áram és szennyvízcsatlakozást maguknak.
• Az idők során egyre nagyobb energiaigényű gépeket telepítettek ezekbe a pavilonokba, egyre több élelmiszerforgalmazási funkció kezdett terjedni, így a mára már 50-60 éves hálózatoknak kell kiszolgálnia a jelentős mértékben megnövekedett igénybevételt, valamint a nem minden esetben a megfelelő használatból eredő terheléseket.

Milyen problémákat okoz az aluljárókban történő – különösen az olajjal/zsírral történő helyben sütés?

• A zsír és a használt olaj csatornába kerülésének, a csatornarendszer károsításának környezeti, köztisztasági, közegészségügyi és üzemeltetési következményei messze túlmutatnak az aluljárók üzlethelyiségeinek kiszolgálásán.
• A csatornarendszer az esővíz elvezetésére szolgál, nem a zsíros, olajos szennyezésre.
• Ugyan a pavilonok működtetőinek előírás a zsírfogó használata, a keletkezett zsiradék kötelező, dokumentált elszállíttatása, de mégis rendszeresek a dugulások az aluljárók csapadékvíz elvezető rendszereiben, amit a csapadékcsatornába öntött ételmaradék és zsiradék okoz.
• A sütéshez használt modern konyhai eszközök megnövekedett energiaigénye sem elégíthető már ki az 50-60 éves, nem ilyen igények kiszolgálásra tervezett elektromos hálózaton keresztül.
• A szellőzőcsatornák sem erre a tevékenységre lettek kialakítva, a szellőzőcsatornák zsírosodásának kezelése és tisztítása, a szellőzőcsatorna hossza és iránytörései miatt a takarítás csak nagyon nehézkesen oldható meg.
• A légcsatornákban lévő zsír lecsapódása növeli a tűzesetek kockázatát.
• A légcsatornákban lerakódott zsír jelentős mértékben növeli az üzemeltetési költségeket.

Az aluljárókban olajjal/zsírral történő helyben sütés a legtöbb esetben nem felel meg a helyiségek szellőztetéséről szóló, OTÉK 253/1997 kormányrendeletnek, amely előírja:

90. § (1) A helyiségek rendeltetésének megfelelő mértékű szellőzés, légcsere lehetőségéről gondoskodni kell. Ennek keretében biztosítani kell a helyiségben használt tüzelő-berendezések légellátását is, a vonatkozó követelményeknek megfelelően.

(2) Helyiség nem szellőztethető az építmény közös használatú tereibe (pl. kapualjba, lépcsőházba, zárt folyosóra, padlástérbe), valamint közhasználatú átjáró, áthajtó, aluljáró légterébe.

(3) Minden olyan helyiséget, ahol főző, sütő vagy egyéb gőzt termelő üzemi berendezés kerül elhelyezésre, közvetlen természetes szellőzési lehetőséggel, illetőleg mesterséges szellőztetés esetén el nem zárható gravitációs vészszellőző-nyílással kell létesíteni.

(4) Bűzös, gőzös üzemű helyiség elhasznált levegőjét a tető fölé kell kivezetni.

• A pavilonok esetében még szellőzőcsatornáról sem beszélhetünk, ezek ugyanis – az üzlethelyiségekkel ellentétben – nem az aluljáró szerkezetébe, annak megépítésekor infrastruktúrával kialakított helyiségek, hanem az aluljáró falához történt utólagos könnyűszerkezetes hozzáépítések. Így tehát ezek esetében a szellőzés közvetlenül az aluljáróba történik.
• Az aluljárók légkezelő berendezéseinek károsodása miatt a szagok a környékbeli épületekbe, magánlakásokba, bérleményekbe is bekerülnek, emiatt sok jogos panasz érkezik a Fővárosi Önkormányzathoz.
• A fővárosi cégek által végzett ügyfélelégedettség-mérések is arról tanúskodnak, hogy sok budapesti lát köztisztasági problémát az egyes aluljárókban a helyben sütés miatt tapasztalható szag-, és egyéb problémák miatt. A főváros köztisztasági cége mindent elkövet az aluljárók tisztán tartása érdekében, ám ezt, a helyben sütés okozta kedvezőtlen hatások miatt, a budapestiek csak korlátozottan érzékelhetik.

Mindezek alapján a helyben történő ételkészítést - ideértve az előre elkészített, fagyaszott termékek megsütését is-, különösen az olajjal/zsírral történő helyben sütést csak olyan aluljárókban indokolt engedélyezni, ahol az aluljáró kezelője/üzemeltetője által is igazoltan kizárhatóak a fent jelzett problémák, kizárt a zsír csatornába történő kerülése, és a helyiség elhelyezkedése lehetővé teszi a keletkező szagok nem közforgalmi területre történő kivezetését" - hangsúlyozta a főváros.

Címlapfotó: Róka László, MTI/MTVA