Bojkott a magyar boltok ellen: itt a láncok direkt válasza, erről minden vásárlónak tudnia kell

Ritkán látott kezdeményezést láttunk tegnap a magyar közösségi médiában: egy eddig ismeretlen szervező a következő hét közepére, keddtől csütörtökig vásárlási bojkottot hirdetett, de olyan kezdeményezés is van már, amely csak éppen egy hét múlva, február 12-én lenne "éles".

Az időpont megválasztása annyiból mindenképpen érdekes, hogy mint lapunk is megírta, éppen február 12-ére esik ebben a hónapban a nyugdíjfizetés napja, tehát azok a szépkorúak, akik a nyugdíjból máris vásárolni mennek, nem tehetik meg - persze csak ha tartják a bojkottot. Szakértővel beszéltük át, miért éppen most jött elő egy ilyen kezdeményezés, és egyáltalán jót tesz-e a kereskedelmi szektornak, a vásárlóknak, illetve a gazdaság egészének.

Ki akar bojkottálni?

A bojkott alapötletét az a horvát kezdeményezés adta, amely a napokban ment végbe déli szomszédunknál: a tranzakciók száma 44 százalékkal esett vissza, a teljes kiskereskedelmi forgalom pedig 53 százalékkal csökkent. Nem lehet mondani, hogy nem volt eredményes: nagy boltláncok, például a Konzum és a Kaufland is azonnal bejelentették, hogy árcsökkentésbe kezdenek.

A bojkott azonban nem állt meg az élelmiszerboltoknál: a Halo, Inspektore nevű platform, mely a bojkottot szervezte, még más gazdasági szegmensekre is kiterjesztette azt.

Terjesszük ki a bojkottot a szupermarketeken túlra is. Ne költsünk bankokban, távközlési cégeknél, futárszolgálatoknál, benzinkutakon, kávézókban és éttermekben

- írták még a kezdeményezés előtt.

Az ötlet annyira megtetszett egyes magyar internetezőknek, hogy hazánkban is igyekeznek bojkottra felhívni: jelenleg két kezdeményezés is van, az egyik, mint fentebb is írtuk, február 12-ére, a másik már három teljes napra (február 12-14. között) szeretné, hogy semmit ne vásároljunk. A felhívás a Facebookon és az TikTokon is rohamosan terjed.

Forrás: Facebook csoportokban terjedő felhívás

OKSZ-főtitkár: nem a boltra kell haragudni az áremelkedések miatt

A bojkottra való felhívás egyik alapja az, hogy így tiltakozzanak a növekvő élelmiszerárak és az infláció ellen. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Pénzcentrum megkeresésére elmondta: meglehetősen hiányosak a gazdasági ismeretei a bojkott szervezőjének vagy szervezőinek, legyen az akárki.

Ebben azért több a hangulati elem, mint a közgazdasági számítás. Az élelmiszerárak valóban emelkedtek és emelkednek, eközben viszont Magyarországon az elmúlt másfél évtizedet alapul véve a reáljövedelmek 50 százalékot emelkedtek

- fogalmazott a főtitkár.

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutál, mi megy a hazai boltokban: előtte-utána fotókon az elképesztő drágulás

Ugyanabban a boltban, ugyanazok a termékek akár a tizedével is többe kerülnek, mint az előző hónapban.

Elmondta azt is, hogy senki nem vitatja az árak emelkedésének tényét, csakhogy a boltok piaci alapon működnek, vagyis belefoglalják az árakba a külső, tőlük független körülményeket is.

A fogyasztói árak nem önmagukban és önmaguktól emelkednek, tehát nem a boltok miatt. Pont az alapvető élelmiszereknél olyan verseny van Magyarországon, ami máshol kevés helyen létezik. Az alapvető élelmiszerekben egy versenytárs típusú árképzés van. Emellett meg lehet nézni a számokat, az élelmiszer-kereskedőknek a nyereségessége 1-2 százalék - nyereségről beszélek, nem árrésről. Növekedett a költség a mindennapokban. Minden, ami költséginfláció, az természetesen beépül az árba. A  piaci viszonyok között a piaci vállalkozók, kereskedők egyfajta piaci logika mentén működnek, magyarul: profitorientáltak. Ez úgy működik a piacnál, hogy ezt be kell árazni. Tehát az, ami a költségoldalon begyűrűzik, azt a fogyasztói árban is előbb-utóbb jelentkezni fog, mert ha nem, akkor előbb-utóbb le kell húzni a kereskedőnek vagy a boltnak a rolót, mert veszteségesen nem működik, nem működhet

- tette még hozzá Kozák Tamás.

Nem működik az, hogy folyamatosan árat csökkentünk

Az OKSZ főtitkára azt is elmondta: a hosszú távú árcsökkentés nem valós forgatókönyv, az ugyanis a tömeges boltbezárást eredményezné, ráadásul nem is a multicégek látnák ennek legelőször a kárát.

Természetesen lehet kezdeményezni, meg indítani akciókat. Vannak kis előnyök, de a hipermarketekben, diszkontokban is látjuk azt, hogy napi szintűek az akciók, de ezek alapvetően kereskedelempolitikai ár-akciók, de hosszú távon árat csökkenteni nem lehet, mert nincs mögötte piaci logika. A nagyoknak a bojkottja ráadásul az egy bumeráng is tud lenni, mert rá lehet szorítani a nagyokat a további árcsökkenésre, de a kis és közepes boltoknak biztos, hogy ezt a versenyt már tudják vállalni. Vagyis hosszú távon ennek van egy olyan hatása, hogy egy rövidtávú szemlélet győzedelmeskedik: lehet, hogy egy-két hétig még egy-két terméknek az árát még lehet csökkenteni, de a kisvárosi vagy falusi kisbolt ezt a versenyt már nem bírja, és le fogja húzni a rolót

- mondta Kozák Tamás. Hozzátette, hogy a kezdeményezés meglehetősen logikátlannak tűnik: arról ugyanis senki nem beszél, hogy ha a bojkott sikeres is lenne, a "pótvásárlással" nem tartanánk-e ugyanott. Ráadásul éppen az nem is világos, milyen típusú üzleteket szeretnének bojkottálni a kezdeményezők.

Nem lenne jó természetesen, ha a bojkott tényleg széles körben megvalósul. Az pedig egy másik dolog, hogy azt, amit én elhalasztok vásárlást, helyette majd szombaton „pótolom”, vagy soha nem fogom megvásárolni? Vagyis nem igazán látni, pontosan mi az elképzelés: bizonyos típusú üzleteket bojkottálnak, vagy magát a vásárlási tevékenységet? Persze más történet, hogy fenntarthatósági szempontból vannak ilyen jellegű fogyasztói magatartás-változások vagy eltolódások, de az másról szól

- mondta erről a főtitkár.

Nagyon rosszat tenne a gazdaságnak

Kozák Tamás a válaszadása végén rávilágított arra is: érdemes lenne a hosszabb távon kiütköző kockázatokat is mérlegelni még a bojkott elindulása előtt. Nem tűnik ugyanis úgy, hogy a szervezők, a kitalálók számoltak az áfabevételek nagyarányú csökkenésével, a fogyasztás visszaesésével - ez pedig még komolyabb károkat okozhat, mint amik jelenleg is vannak a gazdaságban.

Van a tervezett bojkottnak még egy vetülete: 2025-ben azt gondoljuk közösen, hogy a GDP növekedése, ami dobni tud, vagy segíteni tud, az a fogyasztás folyamatossága. Ha azonban a fogyasztás alól kihúzzuk a szőnyeget közösen, akkor az azt jelenti, hogy nincs áfabevétel, nincs fogyasztás, nincs GDP-növekedés. Ennek tipikusan „a leves többe kerül, mint a hús” – érzete van

- zárta válaszadását Kozák Tamás OKSZ-főtitkár.

A bojkott szervezői tehát sok ismeretlent kihagytak az egyenletből, nem is beszélve arról, hogy éppen a boltok tehetnek a legkevésbé az árak folyamatos emelkedéséről. Ha pedig a bojkott széles körben mégis megvalósul akár egy, akár három napon át, az éppen a gyengélkedő magyar gazdaság sírját áshatja tovább - csak ez nem rövid távon fog látszani.

Hogyan muzsikál Magyarországon a visszaváltási rendszer?

Az új visszaváltási rendszer bevezetése Magyarországon 2024 egyik legjelentősebb fenntarthatósági lépése volt, amely gyakorlatilag minden vásárlót érint. Az üveg-, műanyag- és fémdobozos italtermékekre kiterjesztett 50 forintos visszaváltási díj célja, hogy ösztönözze a lakosságot az italos csomagolások visszavitelére és az újrahasznosítás előmozdítására. Az automatizált visszaváltás bevezetésétől kezdve azonban megoszlanak a vélemények: sokak számára gördülékenyen működik, míg mások szerint még bőven van hová fejlődni, sőt sokan vannak azok is, akik egyenesen gyűlölik a rendszert.

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatása éppen ezekre a kérdésekre kereste a választ: hogyan látják a rendszer működését a hétköznapi emberek? Mik a legnagyobb kihívások, és mely területeken tapasztalható előrelépés? A kérdőíves kutatás célja, hogy őszinte képet kapjunk a magyar lakosság tapasztalatairól és véleményeiről – függetlenül attól, hogy valaki aktívan használja az új rendszert, esetleg másra bízza a visszaváltási teendőket, vagy éppen elutasítja azt. Éppen ezért fontos, hogy a válaszadó ne akarjon megfelelni senkinek, csak őszintén mondja el a véleményét. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrum oldalain fogunk beszámolni. Előre is köszönjük, hogy válaszaival segíti kutatásunkat.