Új időszámítás jön a magyar söröknél: ezt nem verték nagy dobra, gigapaktumot hozhatnak tető alá

Miközben a 2023-as két számjegyű forgalomcsökkenés után a hazai nagyüzemi sör 2024 elején nagy lendületet kapott, úgy látszik, ez idén őszre ki is futott, és a számok már a tavalyiak alatt vannak. Hasonló, leginkább stagnálás jellemezte többségében a kisüzemi sörfőzdék életét is. Viszont azért voltak nagy hatású történések a szektor életében: az EPR és DRS díjak igencsak odavágtak a szereplőknek, és a jövőbeni igen komplex fenntarthatósági jelentésekre (CSRD és ESG) is fel kell készülni. És akkor még, főleg kisüzemi oldalról, a sörtörvény hatásairól nem is beszéltünk.

A Pénzcentrum éppen ezért nagyüzemi és kisüzemi főzdéket, szervezeteket kérdezett arról, miként értékelik a 2024-es évüket, és milyen kihívásokkal/ambíciókkal vágnak neki a 2025-ös évnek. És természetesen, hogy ez miként fog hatni a vásárlókra, mi lesz a sorsa temérdek magyar kedvenc italának a következő eszetendőben.

Hogyan alakult a sörök ára Magyarországon?

Mielőtt belekezdenénk a szakértői válaszokba, érdemes megvizsgálni, miként alakult a sörök ára Magyarországon. Itt érdemes megjegyezni, hogy 2023-tól a KSH új metodika szerint számítja a sörárakat, a korábbi kategóriákat felcserélte a „lager típusú” és a „felsőerjesztésű” kategória. Ez 2023 januárjától van így, úgyhogy most mi is ezt vettük kiindulópontnak.

Ha megnézzük a számokat, akkor azt láthatjuk, hogy éves alapon, 2023 és 2024 januárja között a lager sörök átlagos fogyasztói ára 9,5, míg az ipáké 10,4 százalékkal drágult. Az átlagárak így az idei év elején 726 és 904 forint között alakultak. Ha november-november alapon végezzük el az összehasonlítást, akkor a drágulás mértéke 5,8, illetve 2,7 százalékos volt. A drágulás mértéke tehát némileg csökkent az idei év végére. Ezzel együtt a csökkenő fogyasztás bizonyára írható a növekvő bolti árakra, pláne, ha azokat az évekkel ezelőttiekkel hasonlítanánk össze.

Sörbarátok, mi lesz most hazai sörökkel?

A 2023-év 10%-os forgalom csökkenése után a 2024 évet olyan lendülettel kezdte a sörpiac, ami alapján az első félévben optimistán nézték az eladási eredményeket a gyártók. Sajnos, ez a dinamika szeptemberben megtört és azóta is minden hónapban a tavalyi forgalom alatti eladások láthatóak. Így most még megbecsülni is nehéz, hogy az iparág eléri-e egyáltalán a tavalyi eredményét

- mondta el a Pénzcentrum kérdésére Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója, aki kiemelte azt is, hogy a trendek az egyes termékszegmensben nem változtak. Továbbra is a prémium termékek tartják magukat a legjobban, a kategória eladásai megtartották a teljes forgalom közel egyharmadát. Továbbra is nő az alkoholmentes szegmens aránya, ami a teljes forgalomban idén elérheti a 8,5%-ot.

Megtudtuk azt is, hogy a szövetség tagvállalati jelzései alapján úgy látszik, idén a költségek kontrol alatt tartása jelentette a legnagyobb feladatot. Leginkább az alapanyag árak és a munkaerő költségei növekedtek, amit teljes mértékben nem tudtak megjeleníteni az árakban.

Jelentős tétel még az idén elindult kötelező visszaváltási rendszernek való megfelelés, ami több 100 millió forint többlet költséget jelentett idén az iparág szereplőinek, valamint az ágazat részéről ebben az évben 5 milliárd forint feletti gyártói hozzájárulás kellett fizetni a MOHU-nak az EPR és DRS díjakban

- magyarázta Kántor Sándor.

Mit hoz sörben 2025?

A szövetség szerint a legnagyobb baj, ami a 2023. évi 10%-os forgalom csökkenésből és az idén várható szerény növekedésből vagy stagnálásból adódik az az, hogy az iparág messzire került attól, hogy elérje a COVID időszak előtti forgalmat. Ezt tetézi a különböző adók és díjak emelkedő terhei, pl. a 2022. évben már egyszer megemelt, majd most 2025 évtől az inflációval növekedő jövedéki adó és az említett több milliárdos EPR és DRS díj.

Nagy segítség az iparágnak, hogy az utóbbiak 2025-ben nem emelkednek, de a munkaerő és az alapanyagok költségnövekedése 2025-ben több okból is jelentős mértékű lesz. Ennek ellenére a gyártók folytatják a piaci trendekhez igazodó technológiai és termék-fejlesztéseiket. Biztos, hogy a prémium termékek és az alkoholmentes sörök területén 2025-ben is sok újdonsággal találkozhatunk majd, ez a két trend a fogyasztói szokások olyan alapvető változásából adódik, ami még több évig meg fogja határozni az iparágat

- emelte ki Kántor Sándor, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt hetekben három területen is együttműködési javaslatot tettek a Kisüzemi Sörgyártók Szövetségének:

1. az együttműködési javaslatuk első eleme a magyar kocsmakultúra fejlesztését célozza. A brit, a német és a cseh kocsmakultúra alapja, hogy a pub egy közösségi hely, ahol mindenki biztonságos és kulturált körülmények között találkozhat a barátaival, ismerőseivel;
2. az együttműködés másik fő területe a sör, mint a legalacsonyabb alkoholtartalmú, természetes alapanyagokból készülő ital, értékeinek megmutatása a kisüzemi és a nagyüzemi termékeket gyártó és kedvelő sörbarátok szemüvegén keresztül;
3. A harmadik terület, szabályozási, szakmai terület, amiben idén is bizonyították, hogy képesek kompromisszumra jutni.

Remélem, ez a kompromisszumkészség és együttműködés a kis- és nagyüzem között a jövő évben tovább erősödik és legalább az egyik területen közösen haladunk majd előre

tette hozzá az igazgató.

A szövetség mellett a Dreher is beszélt a 2025-ös év kilátásairól, szerintük is folytatódni fog a prémium- és az alkoholmentes, illetve alacsony alkoholtartalmú szegmens térhódítása, ugyanakkor összességében a teljes sörpiac vonatkozásában egy nagyon minimális mennyiségi növekedésre számítanak. Véleményük szerint 2025-ben a DRS már nem jelent új kihívást, itt a fő cél az, hogy minél magasabb konténer visszaváltás realizálódjon. „Ugyanakkor fenntarthatóság terén fel kell készülni az igen komplex CSRD és ESG jelentésekre, amelyekre házon belül erőforrásokat kell allokálni” – válaszolták lapunknak.

Elmondták azt is, hogy a „jövő év jövedéki adóemeléssel kezdődik, illetve béremeléssel is kell számolnunk más emelkedő költségek mellett. Kihívás a forint utóbbi hónapokban/napokban történtő gyengülése, ez nem volt és nem lesz ránk jó hatással. Házon belül zajlik a tavaly elindított nagyberuházásunk, az építkezések további komplexitással járnak.”

Bár még korai lenne egészében értékelni a teljes 2024-es évet, az már most megállapítható, hogy a fogyasztói szokások tekintetében folytatódtak a korábban is tapasztalt tendenciák. Vagyis továbbra is növekszik a minőségi, különleges sörök, valamint az alkoholmentes termékek iránti kereslet a hazai piacon. Ennek megfelelően a Borsodi Sörgyár arra törekedett, hogy megfeleljen ezeknek az igényeknek

- mondta el a Pénzcentrumnak Vuleta Zsolt a Borsodi Sörgyár ügyvezető és kereskedelemi igazgatója, aki hozzátette, arra számítanak, hogy hogy ahogy a Covid óta eltelt minden év, 2025 is hasonló lesz, de ahogy az utóbbi időszak eredményei igazolják, a Borsodi Sörgyár készen áll a kihívásokra.

Mi történt a kisüzemi sörfőzdékkel?

A legnagyobb hazai sörgyártók mellett kíváncsiak voltunk arra is, hogy a kisüzemi főzdék miként ítélték meg a 2024-es évet, és mire számítanak a 2025-ös évtől. Emellett persze őket is kérdeztük a DRS-rendszerről, illetve hírhedt sörtörvényről is.

Szent András Sörfőzde

A 2024-es évben a korábbi két év 2024-re is áthúzódó inflációja miatt a kereslet nem növekedett érdemben, mi stagnálást tapasztalunk az értékesített hektoliter mennyiségek tekintetében. A fogyasztók pénztárcája immár határt szab a növekedésnek ugyanakkor a kisüzemeknél -igy nálunk is- jellemző szuperprémium/prémium árszegmenst kevéssé érintette az általános söripari visszaesés

- árulta el a Pénzcentrum kérdésére Bukovinszky Béla, a Szent András ügyvezetője, aki elmondta azt is, a sörstílusok tekintetében továbbra is a hagyományos lagerek míg a kisüzemeknél az IPA-k a jellemzőek. És kitért arra is, hogy a Covid óta nem állt helyre a vendéglátás, és továbbra is jellemző az otthoni fogyasztásra történő vásárlás, immár erőteljes webshop jelenléttel.

A sörtörvénnyel kapcsolatban Bukovinszky Béla azt mondta, szívesen mondanák, hogy van érezhető hatása, „de ez nem lenne igaz”. „A törvényt sajnos sok vendéglátós nem tartja be, nem is ismeri, leggyakoribb azonban, hogy a multi sörgyárak képviselői által szándékosan félre is vannak informálva. A HORECA szegmensben rengeteg üzlet zár be, ugyanakkor nyitnak is újak maga a törvény által érintett szegmensben tehát kevés az eredménye eddig” – emelte ki az ügyvezető.

A DRS rendszerről a főzde képviselője azt mondta, hogy a „rendszer Magyarországon egyedülállóan profitorientált módon történik, ami a MOHU számára jelentős profitot míg a termelők számára jelentős plusz költséget jelent, ami nem egészséges.” Ugyanakkor azt elismerte, hogy környezetvédelmi okokból a visszagyűjtés, mint cél üdvözlendő.

Azonban a rendszer továbbra se támogatja a többutas termékek piaci részének növekedését, és még mindig az eldobható csomagolásokat hozza helyzetbe. Erre több szakmai szervezet is felhívta a figyelmet. Pl. Németországban minden profitot visszaforgatnak a rendszerbe, és mindezt jóval alacsonyabb kiterhelt költségen. Továbbá -ebből is következően- az ottani piacon a visszaváltható palackok aránya mintegy 70-80% míg nálunk ez csupán 20-30% ami teljességgel szembe megy a józan ésszel

- fogalmazott Bukovinszky Béla, aki a 2025-ös évről azt mondta, a „hazai kisüzemi sörfőzdéken belül a jól pozícionált, prémium/szuperprémium szegmensben versenyzők számára, -mint amilyen a Szent András is- kedvező növekedési kilátások is várhatók, de a piaci trendekhez és a fogyasztói elvárásokhoz való alkalmazkodás legalább olyan kulcsfontosságú lesz mint a hatékonyság növelése”

Beszélt arról is, hogy a „prémiumizáció” folytatódása várható, azaz a prémium és szuper-prémium termékek iránti kereslet várhatóan tovább növekszik mert egyre edukáltabbak a sörfogyasztók, már amennyiben megfelelő forrás áll rendelkezésükre. „Ugyanakkor a szabályozási környezet változásánál egyelőre inkább plusz terheket érzékelünk: jövedéki adó emelés, EPR/DRS rendszerből adódó többletköltségek stb. Az inflációt 4-5% köré várjuk, az alapanyag árak (árpa, komló stb.) emelkedése továbbra is kihívást jelent, ami áremelkedéseket eredményezhet. Ez mérsékelheti a keresletet az alacsony és közép-árkategóriás termékek iránt, de a minket érintő prémium/szuperprémium szegmens -az eddigi tapasztalatok alapján- valamennyivel ütésállóbbnak tűnik, ami bizakodásra adhat okot” – fogalmazott.

Értékesítési csatornák tekintetében az online csatornák, a közvetlen fogyasztói eladás és az export piacok irányába történő nyitás a növekedés főbb motorjai lehetnek. Az online jelenlét erősítése, a márkaismertség növelése, kóstoltatások és fogyasztói élményalapú események szervezése valamint az eddigieknél hatékonyabb költségmenedzsment (pl. alapanyag- és energiafelhasználás optimalizálása, hatékonyabb gyártási folyamatok stb.) döntő lehet a jövőre nézve

- nyomatékosított a szakember.

Fóti Kézműves Sörfőzde

Átlagos szezont zártunk, de jól érzeni, hogy az embereknek kevesebb pénzük van a zsebükben. Összességében nem volt drasztikus a visszaesés 2023-hoz képest, de azért érezhető

- fogalmazott Gyenge Zsolt, a Fóti főzde tulajdonosa, aki kiemelte, őket semennyire sem érintett jóformán a DRS-rendszer, hiszen speciális csatosüvegekben értékesítik a sörüket, aminek a betétdíja 300 forint. A tulajdonos azt is mondta, nagyon örülnek, ha visszaviszik hozzájuk ezeket az üvegeket, mert az orosz-ukrán háború óta nagyon nehézkes a beszerzés, ezeket ugyanis nagyrészt Ukrajnában gyártották.

Az árakkal kapcsolatban Gyenge Zsolt azt is elmondta, hogy ők 2023 januárja után most, 2024 novemberében emeltek először árakat. Ez gyakorlatilag egy majd 2 éves időszak, amíg nem. A sörtörvénnyel kapcsolatban a tulajdonos azt mondta, talán kezd érződni a hatása, de még mindig az a tapasztalata, közel nem tartják be mindenhol. Viszont az országos fesztiválok például szinte már mindegyikén van kisüzemi sör.

Ha nem is 20 százalékban, de mi már annak is örülünk, ha beengednek minket valahová, és igazából nem is ragaszkodunk ilyenkor a 20 százalékhoz

- fogalmazott Gyenge Zsolt, aki kiemelte, a leglesújtóbb számukra, hogy „rettenetesen gyenge a forint”, és mivel szinte minden alapanyag import, ezért ez jelentős drágító tényező. Összességében a tulajdonos nem túl pozitív a 2025-ös évvel, de azt mondja, ők régimódi felfogásúak, nem vesznek fel hitel, nincsenek kitéve kamatváltozásoknak, és hogy fel vannak készülve arra, hogy 1-2 nehéz évet átvészeljenek.

MONYÓ

Minden tekintetben jobb évet zárunk mint 2023-ban, sikerült stabilan növekednünk minden időszakban, így kevésbé voltunk kitéve a kiugró megrendeléseknek és a szezonalitásnak. Továbbra is van kereslet a magas minőségű sörökre, ami azt mutatja, hogy a kisüzemi sörfogyasztók kevésbé árérzékenyek, ellenben elvárják a kiválóságot

- válaszolta meg lapunknak Kelemen Balázs, pénzügyi vezető, aki kiemelte, a sörtörvény szinte semmilyen hatással nem volt az értékesítésükre. „A viszonteladók a minőség, a regionalitás vagy a márka miatt választják a söreinket. Nem érezhető, hogy a sörtörvény miatt több vendéglátó szeretne kisüzemi sört tartani” – fogalmazott.

Kelemen Balázs kiemelte viszont, hogy a külső környezeti kihívások közül a DRS-rendszer volt a legnagyobb falat 2024-ben. „Július 1-től már nem forgalmazhattuk a söröket régi címkével, csak az új 50 Ft-is címkével, így fel kellett építeni egy új készletet minden termékből, miközben az is cél volt, hogy a régi készlet ne maradjon rajtunk. Lehetett volna előrébb hozni és elnyújtani az átállást, de a legtöbben arra törekedtünk, hogy az utolsó pillanatig tudjuk az 50 Ft-os visszaváltási díj nélkül árulni a termékeket. A nagyobb kereskedőknél és láncoknál az átállási folyamat lassabb volt, emiatt júliusban tapasztaltunk visszaesést” – mesélte.

Hozzátéve, hogy minden terméküket regisztrálniuk kell a MOHU rendszerébe, enélkül ugyanis nem forgalmazható termék. Ez egy plusz lépés az eddigi folyamathoz képest, ráadásul egy külső szereplő vonódott be, akitől függenek. „Ez kihívást jelent egy olyan iparágban, ahol olykor heti rendszerességgel vezetünk be új, limitált termékeket” – nyomatékosított a vezető.

A 2025-ös évről azt mondta, a kulcstényező a növekedéshez, hogy minden releváns értékesítési csatornában tudjanak megfelelő terméket és ajánlatot adni. „2025-ben szeretnénk jobban meglovagolni a nyári turizmust, a fesztiválokat, rendezvényeket. Emellett a limitált termékeinknek is több figyelmet szentelünk majd. Nem csökken az igény a különlegességek és az új termékkategóriák iránt, amiben a termékfejlesztőink lubickolhatnak” – részletezte terveiket Kelemen Balázs.