Ezzel sokan nem számoltak: tényleg fájna a magyar gazdaságnak a december 24-i munkaszüneti nap?

Hatalmas felbolydulást okozott a közbeszédben, hogy ismét benyújtottak egy módosító javaslatot arról, hogy december 24-e, vagyis szenteste napja is munkaszüneti nappá változzon-e. A javaslatból közben már népszavazási kezdeményezés is lett, vagyis ha az elindítóknak sikerül összegyűjteni 200 ezer aláírtást, akkor népszavazást is tartanak róla. Eközben pedig egy törvénymódosító javaslat is van a parlament előtt.

A dolgozók - értve itt leginkább a kereskedelemben érintetteket - körében persze azonnal meleg fogadtatásra talált a javaslat, a boltláncok azonban messze nincsenek meggyőződve arról, hogy mindez olyan jó ötlet lenne. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a Tesco, valamint az Auchan is bejelentették, hogy idén december 24-én rövidebb nyitvatartással ugyan, de a vásárlók rendelkezésére állnak.

Az újabb munkaszüneti nap ellenzői azzal érvelnek, hogy a gazdaság megérezné, ha még ezen a napon is leállna a termelés, vagyis ez akár tovább is gyengíthetné az amúgy sem valami erős lábakon álló nemzeti összterméket, közismertebb nevén a GDP-t. Hogy ez valóban így lenne-e, azt makroelemzővel beszéltük át.

A Pénzcentrum-olvasók már döntöttek

Azt nem lehet elmondani, hogy a Pénzcentrum olvasói megosztottak lennének a kérdésben: amikor egy pár nappal ezelőtt megkérdeztük a véleményüket, hogy akarják-e a december 24-i munkaszüneti napot, elsöprő  többséggel szavaztak az igenre.

Könnyen lehet azonban, hogy hamarosan ezt megtehetik élőben is: amellett, hogy Balassa Tibor országgyűlési képviselő indítványa a parlament előtt van, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete egy népszavazási kezdeménnyezést is leadott, melynek egyetlen kérdése így szól:

Egyetért Ön azzal, hogy a 2025-ös naptári évtől kezdődően december hónap 24. napja munkaszüneti nap legyen?

Ahhoz, hogy a hitelesített kezdeményezésből valódi népszavazás is legyen, először is össze kell gyűjteni 200 ezer támogató aláírást, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság átszámol, és ha eléri a hiteles aláírások száma a szükséges mennyiséget, akkor ki kell tűzni az ügydöntő népszavazást - ha tehát jövőre már szeretnék ezt a munkaszüneti napot, az idő kicsit már most szorít.

Nem szenteste váltjuk meg a világot a munkánkkal

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a Pénzcentrum kérdésére azt mondta: a maga részéről nem hiszi, hogy a szentestére esetleg bevezetendő munkaszüneti nap akkora rést ütne a gazdaságon, ami miatt indokolt lehet a bevezetés ismételt elhalasztása.

Ez egy hosszú-hosszú évek óta tartó vita, amit gyakorlatilag lehetetlen eldönteni. Még a rendelkezésre álló nemzetközi példák alapján sem mernék bármi biztosat állítani. Egy dolgot azonban ne felejtsünk el: egy munkanap kiesése (vagy éppen plusz egy munkanap) csak a változást megelőző év és a változást bevezető év között jelent bárminemű változást a GDP-növekedés statisztikájában. Hiszen itt kerül elő a bázishatás kérdése. Ráadásul sok esetben nem is a nyers, hanem a munkanaphatással igazított GDP-növekedést vizsgáljuk. Gondoljunk csak a február 29-i esetleges munkanaphatásra

- kezdte válaszadását a vezető elemző. Kitért még arra is, hogy a jelenlegi gyengébb gazdasági teljesítmény még jobb pillanat is arra, hogy bevezessünk egy újabb munkaszüneti napot.

Az, hogy ennek mekkora lehet a hatása, nagyban függ attól is, hogy éppen milyen állapotban van a gazdaság. Elsőre kicsit ellentmondásosnak tűnik a dolog, de valójában akkor érdemesebb egy ilyet bevezetni (ha már csupán az időzítésről gondolkozunk), amikor gyengébb a gazdasági teljesítmény. Például az amúgy sem csúcson pörgő ipari kapacitáskihasználás esetén volumenben kisebb kiesést jelent, ha nem a csúcsteljesítményből csípünk le. Az idei év példáján és egy fiktív termelési szerkezetből kiindulva: Termeljünk mondjuk 100 ezer terméket teljes kapacitáson 251 munkanap alatt. Itt egy munkanap kiesése nagyjából 398 termelési egység mínuszt jelent. De mi van akkor, ha csak 70 százalékos a kapacitáskihasználtság? Egyrészt eleve kisebb az egy munkanapra jutó kiesés (279), ráadásul van lehetőség rugalmasabban hangolni a műszakokat és elosztani a kieső termelést a többi napra. Vagyis könnyen lehet, hogy végül csupán csekély kieséssel számolhatunk

- támasztotta alá számokkal is Virovácz Péter. Végezetül arra tért ki, hogy szerinte a szenteste napján végzett munka amúgy sem tartozott az erősebb napok közé, ha a termelést nézzük:

Szerintem ez sokkal inkább társadalmi kérdés és talán kevésbé gazdasági. Hiszen az esetlegesen az új szünnapra tervezett vásárlásokat vagy szolgáltatás igénybevételt el lehet tolni másik időpontra. És ha élhetek egy szubjektív példával: azért valljuk be, sok esetben nem éppen december 24-én szoktuk a munkahelyünkön megváltani a világot

- zárta gondolatait az ING vezető elemzője.

A dolgozók imádnák

Néhány napja megkérdeztünk több gazdasági szereplőt is, és az ő részükről is egységes volt a vélemény a lehetséges új munkaszüneti napról. Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének vezetője a Pénzcentrumnak azt mondta: természetesen támogatják a törvénymódosítást, hiszen ez mindenképpen jó a kereskedelmi dolgozóknak.

Több alkalommal javasoltuk korábban még azt is, hogy a kereskedelmi törvényt módosítsák annak érdekében, hogy a szenteste is munkaszüneti nap legyen a szektorban. A dolgozók egészen biztosan profitálnak ebből, hiszen ők is a családjukkal lehetnek, és mehet otthon az ünnepi készülődés. Amennyiben december 24 munkaszüneti nap lenne, nem kellene minden évben gondolkodni a boltoknak sem, hogy nyitva vagy zárva legyünk ezen a napon - jelenleg, mint ismert, ez sem egységes a kereskedelmi szereplők között

- fogalmazott Bubenkó Csaba. De hasonlóan lelkes a módosítással kapcsolatban Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elönke is: szerinte amúgy sem túl jellemző a szentesti munkavégzés, így nagy kár nem érne, érhetné a gazdaság szereplőit.

A karácsonyi ünnepet megelőző napon, december 24-én így is jóval kevesebben dolgoznak a más napokon szokásosnál, hiszen a legtöbb helyen csak csökkentett nyitvatartás van - máshol szabadságot vesznek ki, átszervezik kicsit a munkarendet, tehát igazán nem tartjuk valószínűnek, hogy a gazdaság kimondottan megérezné. Több országból is tudunk arról, hogy már ez a nap is munkaszünetinek számít, és az ottani pozitív tapasztalatokból mi is levonhatjuk a tanulságokat. Régi szakszervezeti igény és vágy teljesülne, ha elfogadnák a javaslatot, mi szurkolunk is annak, hogy így legyen

- osztotta meg velünk erről szóló gondolatait a szakszervezeti vezető.

Felmérés: Áldás, vagy átok a hitel?

A hitel, mint pénzügyi termék megítélése 2024-ben sem egyértelmű. Éppen ezért a Pénzcentrum és a Bankmonitor közös kutatásában arra keresi a választ, hogy az „átlagember” hogyan gondolkozik a hitelekkel kapcsolatban. Arra vagyunk kíváncsiak, mit gondol a lakosság arról, hogy valóban lehet a hitel egy értéket teremtő eszköz, amivel gyarapodhatunk, vagy a társadalmi megítélés szerint inkább negatív vonatkozásai vannak a hitelfelvételnek. Segítsd a munkánkat, és töltsd ki az aláébbi felmérést arról, vajon mi jellemzi a bank és az adós viszonyát Magyarországon.