Kiderült az igazság az előrehozott karácsonyi akciókról: az Aldi, Lidl, Penny, Spar, Tesco is érintett

Óvatosan, de már szeptember végén megjelennek a boltok polcain a karácsonyi desszertek, a puszedlik, a fahéjas kekszek, egy-egy divatos karácsonyi manó, sőt akár a püspökkenyér is. A bátrabb kereskedők már augusztus végén ledobják a karácsonyi bombát. A lágy indítás után nem sokkal később, október elején, közepén már erőteljesen megjelennek a csokoládé mikulások, a mikulás csomagok. De nem kell már sokat várnunk a szaloncukorra sem.

Az is előfordul, hogy ezek a szezonális termékek egyszerre találhatók meg az üzletekben (pl. a Mindenszentek kegyeleti tárgyai, a tökfaragás kellékei és a karácsonyi díszek). A karácsonyi szezonból esetlegesen kimaradt bejgli és szaloncukor még akár találkozhat is a korán érkező húsvéti nyúllal a boltok polcain. Ez a jelenség olyan, mintha a kereskedők órája sietne. Az előrehozott szezonjellegű ajánlatok egyre korábban jelennek meg, azért, hogy a vásárlókat idő előtt ünnepi hangulatba hozzák; a kereskedők elnyújtsák ezt a számukra igen jövedelmező időszakot.

Az előrehozott szezonális ajánlatok (holiday marketing/seasonal marketing) világa különleges lehetőséget kínál a márkáknak, hogy korán megragadják a vásárlók figyelmét és a hangulatot, ami az ünnepi időszakra jellemző. A holiday marketing lényege, hogy már hetekkel vagy hónapokkal az ünnep előtt felébreszti a vásárlókban az öröm, a várakozás és a vásárlási kedv érzését, legalábbis a szakirodalom szerint. „The early bird catches the worm”, tartja az angol. Ez nagyjából annyit tesz, hogy a legkorábban érkező madáré lesz a zsákmány, ő kapja el a kukacot.

Ezek az előrhozott szezonális ajánlatok segíthetnek abban, hogy a márkák már az ünnepi dömping előtt kiemelkedjenek a versenyből, erősítve a fogyasztókkal az érzelmi kapcsolatot, segítve az értékesítést, még mielőtt mások egyáltalán elkezdenének kampányolni. Az előrehozott szezonális ajánlatok nemcsak az élelmiszerüzleteket érintik, hanem szinte minden üzlettípust, és természetesen nem csak az év végi ünnepeket. Még akkor is igaz jelen kijelentés, ha tanulmányunk időbeli ütemezésből adódóan erre helyezi a fókuszt.

Anyag és módszertan

Primer kutatómunkánk során azt kértük a fogyasztóktól, mondják el véleményüket az előrehozott szezonjellegű ajánlatokról. Vizsgálatunkat online kérdőív segítségével folytattuk le, mellyel a potenciális kitöltők a Pénzcentrum online felületén találkozhattak. Az online kérdőív mindenki számára nyitott volt, bárki kitölthette azt; a kitöltéshez azonosításra, regisztrációra nem volt szükség. A kérdőív kitöltése név nélküli és önkéntes volt. Kérdőívünket 6554 fő töltötte ki 2024. szeptember 26. és 2024. október 30. között. A válaszadók részletes, demográfiai változók szerinti megoszlását az alábbi 1. táblázat illusztrálja.

Kutatásunkban több nő mondta el véleményét a témakör kapcsán, mint férfi (39,5% - 60,5%). Anélkül, hogy elvesznénk a statisztikai részletekben, kijelenthetjük, hogy ezt könnyedén lehetne „korrigálni”, pl. súlyozással. Ehhez el kellene döntenünk, hogy milyen sokasági arányt veszünk alapul. Ha az országos arányokat, akkor azt mondhatjuk, hogy a férfiak alulreprezentáltak a mintánkban, mivel az országos arányuk 48,2%. Viszont, ha azt nézzük, hogy mely nem tagjai járnak nagyobb arányban üzletekbe vásárolni, akkor azt mondhatjuk, hogy a bevásárlás nagyobb arányban női kompetencia.

A kutatások szerint a vásárlási döntések nagy részét, mintegy 70-80%-át a nők hozzák meg, főként olyan termékkategóriákban, mint az élelmiszer vagy szépségápolási cikkek. Egy 2017-es 9000 fős reprezentatív felmérés adatai szerint a „Ki végzi a mindennapi bevásárlást az ön családjában?” kérdésre a válaszadók 48%-a a nőket jelölte meg. 37%-nyi magyar családjában számít ez közös feladatnak, míg 15% azoknak a családoknak az aránya, ahol egyedül a férfi végzi ezt a tevékenységet. Ezekből adódóan koránt sem biztos, hogy a nők felülreprezentáltak a mintánkban. Ebbe a módszertani vitába nem szeretnénk belefolyni.

Egy bizonyos, beállítani be tudnánk a nemek arányát a sokaságnak tekintett értékre. De, ez csak egy ismérv, amihez jönne a többi. Kitöltők ezreinek válaszát tennénk semmissé egyetlen szó odaírhatóságáért (reprezentatív), amit nem szerettünk volna megtenni. Kutatásunk során nem kívántunk élni a súlyozás lehetőségével, így kutatásunk nem tekinthető reprezentatív felmérésnek. Ugyanakkor a kitöltők óriási száma önmagáért beszél. Kutatásunk erőssége, hogy a kitöltők nagy száma és a minta változatossága okán mindenképpen komoly jelzésértékkel bír az előrehozott szezonjellegű ajánlatok fogyasztói megítéléséről.

Meg kell jegyeznünk, hogy kutatásunknak – ahogyan minden kutatásnak – korlátai is vannak. Nem egyértelműen, de gyengeségnek is tekinthető, hogy a kérdőív kitöltéséhez bejelentkezésre, azonosításra nem volt szükség. A bejelentkezés elvárása sértette volna az anonimitást, illetve drasztikusan lecsökkentette volna a válaszadási kedvet. Ezt nem szerettük volna. A célunk az volt, hogy a fogyasztói véleményéket a lehető legszélesebb körben mérjük, ne csupán egy 500 fős vagy 1000 fős minta segítségével.

Eredmények

Kutatásunk elején arra kértük a megkérdezettek, foglaljanak állást annak tekintetében, hogy mi a véleményük az előrehozott szezonjellegű ajánlatokról. Konkrétan arról, hogy talán már szeptember végén, de október elején, közepén bizonyosan megjelennek a boltok polcain a karácsonyi termékek (pl. karácsonyi édességek, puszedli, mikulás csomag, szaloncukor, karácsonyi díszek). Az egyes válaszlehetőségek arányát az alábbi ábra illusztrálja.

Fenti ábra alapján kijelenthető, hogy a fogyasztói vélemények többsége negatív. A negatív vélemények összesített aránya 71,6%, a pozitív vélemények összesített aránya 16,3%, míg a megkérdezettek 12,1%-a közömbösen áll a kérdéshez. Az attitűdökben demográfiai ismérvek mentén különbségek fogalmazhatók meg:

• A férfiak sokkal inkább nyilvánítottak ki közömbös attitűdöt, mint a nők (16,2% vs. 9,5%). A pozitív fogadtatás aránya a nők esetében kissé magasabb (17,5% vs. 14,4%). A jelentős véleménykülönbség a két nem között nem a szélsőértékekben mutatkozik meg, hanem a semlegesség és a közömbösség arányának tekintetében.
• Az életkor előrehaladtával egyre magasabb a pozitív fogadtatás aránya az előrehozott szezonjellegű ajánlatok kapcsán. A változás stabil és majdhogynem lineárisan nő az életkor előrehaladtával. A 70-79 éves korosztályban a pozitív vélemények aránya már eléri a 27,4%-ot, a 80 év feletti korosztályban a 29,9%-ot.
• Az iskolai végzettség emelkedésével a negatív fogadtatás aránya emelkedik. A 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében a pozitív vélemények aránya még 42,4%, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében már csak 12,8%. A változás iránya itt is kiszámítható, ingadozásoktól mentes.
• A család jövedelme alapján is jól érzékelhető különbség áll fenn a véleményekben. Érdekes, de pont a legmagasabb jövedelmű családok tagjai mondták azt, hogy kifejezetten zavarják őket az előrehozott szezonjellegű ajánlatok (jelentősen átlag feletti – 55,0%-os arányban), míg a legalacsonyabb jövedelműek közül a legkevesebben (jelentősen átlag alatti – 46,5%-os arányban).
• Azon családok képviselői, ahol nincs a családban gyermekkorú személy, magasabb arányban fogalmaztak meg pozitív attitűdöt az előrehozott szezonjellegű ajánlatok kapcsán (17,9% vs. 12,7%). A kisgyermekes családok esetében a „kifejezetten zavar” válaszok aránya 54,5%, míg a gyermekkorú személy nélküli családokban ez az arány 46,3%.
• Lakóhely tekintetében a kisebb településeken élők mutatnak fel inkább pozitív attitűdöt, de ilyen szempontból nincsenek markáns különbségek a vélemények között.
• Az, hogy az illető gazdasági képzésben részt vett-e valamilyen képzési szinten nem igazán befolyásolja az előrehozott szezonjellegű ajánlatok megítélését.

A kutatás során kértük a megkérdezetteket, foglaljanak állást annak kapcsán is, milyen gyakran vásárolnak jóval az adott ünnep előtt az előrehozott szezonjellegű ajánlatok termékeiből, pl. karácsonyi édességekből. A megkérdezettek 53,1%-a mondta azt, hogy ő bizony kivár, hiszen mindennek megvan a maga ideje, míg 31,9% nagyon ritkán elcsábul. 10,5% gondolja úgy, hogy ez gyakran előfordul vele, nincs azzal gond, ha egy kis mézeskalácsot vagy bejglit „előkóstol” az ember. A megkérdezettek 4,4% mondta azt, hogy ez mindig megtörténik velük; mire a karácsonyhoz érnek többször is megeszik a szaloncukor készletüket.

Az előző kérdésnél részletezett demográfiai eltérések itt is érvényesek. Leginkább a nők, az idősebb generáció tagjai (az életkor előrehaladtával emelkedően), az alacsonyabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők mondják azt, hogy könnyebben elcsábulnak az előrehozott szezonjellegű ajánlatok láttán. A kisgyermekes családok magasabb arányban vélekedtek úgy, hogy szigorúan kivárnak, mint a kisgyermek nélküli családok (57,3% vs. 51,4%).

Kértük a megkérdezetteket, mondják el véleményüket az előrehozott szezonális ajánlatok termékeinek időbeli ütemezéséről is. A megkérdezettek véleményét az alábbi ábra illusztrálja.

A megkérdezettek egyértelmű állásfoglalást fogalmaztak meg az előrehozott szezonjellegű ajánlatok időbeli ütemezéséről. Általánosságban, a megkérdezetteknek 91,1%-a gondolja azt, hogy a kelleténél korábban (62,2% szerint túl korán, 28,9% szerint kissé korán) jelennek meg az érintett termékek az üzletek polcain. Az érdekesség kedvéért említenénk meg, hogy a megkérdezettek 3,6%-a vélekedik úgy, hogy annyira szereti ezeket a termékeket, hogy szerintük egész évben elérhetőnek kellene lenniük ezeknek a termékeknek korlátozott választékkal. Ha nem is pont ezzel, de valami hasonló jelenséggel találkozhatunk az élelmiszer kiskereskedelemben.

Ki ne vásárolt volna még februárban is bejglit valamely kereskedelmi láncnál? Olvasóink többsége valószínűleg igennel felelt kérdésünkre. Könnyű azt mondani, hogy túl korán jelennek meg a szezonális termékek az üzletekben, de vajon mikor lenne ideális a többség szerint, hogy ott legyenek ezek a termékek a boltok polcain? A kereskedők természetes módon a szezon elnyújtásában érdekeltek, de könnyen meglehet, hogy a fogyasztók többsége sem szereti az utolsó pillanatokra hagyni ezen szezonjellegű termékek beszerzését. Ennek kapcsán két kérdést is feltettünk a kitöltőinknek:

• Ön szerint mikor lenne ideális az, hogy egy kereskedelmi egység polcain megjelenjenek a csokoládé mikulások, mikulás csomagok? A lehetséges válaszlehetőségek augusztus 3. hetétől indultak egészen november 4. hetéig, heti növekvő sorrendben.
• Ön szerint mikor lenne ideális az, hogy egy kereskedelmi egység polcain megjelenjenek a karácsonyi termékek, pl. szaloncukor, díszek? A lehetséges válaszlehetőségek augusztus 3. hetétől indultak egészen december 2. hetéig, heti növekvő sorrendben.

Az objektív számolhatóság kedvéért az egyes heteket az év napjaivá konvertáltuk át (a pénzügy és kereskedelem területén szokásos módon: egy év 360 nap, egy hónap 30 nap, stb) majd a napok számából átlagot, módusz, mediánt és szórást számoltunk. A módusz a leggyakrabban előforduló ismérvértéket jelöli, vagyis az adott értéket mondták a legtöbben. A medián értéke a „középső” értéket jelenti, vagyis a megkérdezettek fele ettől nagyobb, míg a másik fele ettől kisebb értéket jelölt meg.

A megkérdezettek véleménye szerint az ideális időpont arra, hogy egy kereskedelmi egység polcain megjelenjenek a csokoládé mikulások, mikulás csomagok az az év 306. napja, legalábbis átlagosan. Ez az átlag a november 1. hetét jelenti. Erre az opcióra a megkérdezettek 22,2%-a szavazott. A módusz és medián értéke (308,5) a november 2. hetét jelöli, vagyis a legtöbben erre a hétre javasolják a csokoládé mikulások, mikulás csomagok megjelenését a boltok polcain. Erre a lehetőségre a megkérdezettek 26,4%-a szavazott. A válaszok között nagyobb arányban jelent meg a november 3. hete 20,0%-os és a november 4. hete 17,3%-os arányt képviselve. Statisztikában jártas olvasóinknak jegyezzük meg, hogy a szórás értéke 16,8 nap volt. Az átlag, módusz és medián értékek alapján a megkérdezettek talán a november 1., de leginkább a november 2. hetére ütemeznék a csokoládé mikulások, mikulás csomagok megjelenését a boltok polcain.

A megkérdezettek véleménye szerint az ideális időpont arra, hogy egy kereskedelmi egység polcain megjelenjenek a karácsonyi termékek, pl. szaloncukor, díszek az az év 313. napja, legalábbis átlagosan. Ez az átlag a november 2. hetét jelenti. Erre az opcióra a megkérdezettek 16,9%-a szavazott. A medián értéke (316) a november 3. hetét, míg a módusz értéke (323,5) a november 4. hetét jelöli, vagyis a legtöbben a november 4. hetére javasolják a karácsonyi termékek, pl. szaloncukor, díszek megjelenését a boltok polcain. Erre a lehetőségre a megkérdezettek 18,8%-a szavazott. A válaszok között nagyobb arányban jelent meg a november 1. hete 14,9%-os, a november 2. hete 16,9%-os, a november 3. hete 16,8%-os, a november 4. hete 18,8%-os arányt képviselve. Statisztikában jártas olvasóinknak jegyezzük meg, hogy itt a szórás értéke a korábbinál kissé nagyobb, 18,3 nap volt. A válaszok itt kevésbé egyértelműek az előző kérdéshez viszonyítva. Az átlag a november 2. hetét, a medián értéke a november 3. hetét, míg a módusz értéke a november 4. hetét jelöli meg a karácsonyi termékek, pl. szaloncukor, díszek ideális megjelenési időpontjaként. Szezonkezdést illetően a november 3. hetével - a fogyasztók megítélése szerint - bizonyosan nem lehet mellélőni.

Online kérdőívünkben kértük a megkérdezetteket, hogy egy igen hosszú listából válasszák ki, hogy milyen érzelmeket váltanak ki belőlük a boltokban megjelenő előrehozott szezonjellegű ajánlatok (pl. október elejétől, közepétől folyamatosan a boltok polcain lévő mikulás csomagok, szaloncukor, karácsonyi díszek). A kérdésnél a megkérdezettek több választ is megjelölhettek, de kértük őket, hogy szorítkozzanak csak azok kiválasztására, amelyeket kifejezetten jellemzőnek tartják a saját maguk szempontjából. Az egyes kategóriák megjelenési sorrendje véletlenszerűen generált volt, nem tükrözte a megjelenési sorrend más kitöltők vagy a kutatók fontossági sorrendjét. Erről a megkérdezettek tájékoztatást kaptak. Az alábbi ábra szemlélteti azt, hogy a 6554 fő hány százaléka jelölte meg az adott lehetőséget.

Fenti ábránkon látható, hogy a leggyakrabban említett érzelem a derültség, illetve a bosszúság. Az ábrából az is egyértelműen megállapítható, hogy a negatív érzelmek előre, míg a pozitív érzelmek jellemzően hátra sorolódtak. A kutatásban résztvevőket kértük arra is, fejtsék ki, hogy milyen hatással van rájuk az, ha már hónapokkal az ünnep előtt találkoznak ezekkel szezonális termékekkel (pl. csokoládé mikulások, szaloncukor, bejgli). A megkérdezettek a különböző hatások esetén válaszaikat egy 5 fokozatú skála segítségével adhatták meg, ahol az 1-es érték azt jelentette azt, hogy a legkevésbé sem ért egyet az állítással; míg az 5-ös érték azt, hogy maximálisan egyetért vele. Az egyes hatásoknál átlagos értékeket számoltunk a válaszok alapján. Az egyes hatások átlagos értékeit az alábbi ábra szemlélteti.

Az ábra alapján kijelenthetjük, hogy az előző kérdéshez hasonlóan itt is a negatív hatások dominálnak, a negatív tartalmú hatásokkal szemben magasabb egyetértési hajlandóság társult a megkérdezettek részéről. Meghatározó jelzők lehetnek az előrehozott szezonjellegű ajánlatok kapcsán a zavaró, tolakodó (elveszi az ünnep különlegességét), siettető és idegesítő. Az átlagos értékeket nem befolyásolta jelentősen a megkérdezett neme, a lakóhelyének típusa, de a gazdasági képzésben való részvétele sem. Nem markánsan, de a kisgyermekkel rendelkezők magasabb arányban egyetértettek azzal az állítással, hogy „elveszik a túl korán érkező ajánlatok az ünnep különlegességét”, illetve azzal, hogy „zavaróak a korán érkező ajánlatok”. A jövedelem és végzettség emelkedésével több kategória átlagos értékei emelkedtek, úgymint a „zavarónak találom”, „elveszi az ünnep különlegességét”, „úgy érzem, hogy siettetnek”. Az életkor előrehaladásával a negatív vélekedés aránya csökken az előrehozott szezonális ajánlatok kapcsán, a „segít az ünnepre való felkészülésben” és a „megkönnyíti a tervezést, szervezést” átlagos értékei magasabbak. Ez igazodik a korábban megfogalmazott demográfiai ismérvek mentén mért különbségekhez.

A kutatásban résztvevők állást foglaltak annak kapcsán is, hogyan befolyásolja a vásárlási döntéseiket az, ha ezek a szezonális termékek akciós áron jelennek meg az üzletekben az előrehozott szezonjellegű ajánlatok során. A megkérdezettek 9,6%-a nyilatkozott úgy, hogy nagyon befolyásolják ezek az akciós ajánlatok, korán megvásárolják a termékeket, mivel úgyis kelleni fognak, alacsonyabb áron juthatnak hozzájuk és még a választék is teljes. 44,4% nyilatkozott úgy, hogy néhány terméknél figyelembe veszik, az akció az akció, minden Forint számít. 46,0% úgy vélekedett, hogy ezek az akciós ajánlatok nem befolyásolják a döntéseiket, miért vásárolnának hónapokkal előre belőlük.

Érdekes lehet annak vizsgálata is, hogy milyen jellegű termékek esetén találják a fogyasztók kifejezetten hasznosnak azt, hogy az előrehozott szezonjellegű ajánlatok termékei már jóval a karácsony előtt elérhetők a boltok polcain. Ennek vizsgálata érdekében egy igen bő, 20 termékcsoportból álló, zárt listát készítettünk. A kérdésnél a megkérdezettek több választ is megjelölhettek, de kértük őket, hogy szorítkozzanak csak azok kiválasztására, amely termékcsoportnál kifejezetten előnyösnek tartják az előrehozott szezonjellegű ajánlatokat. Hasonlóan a korábbiakhoz, úgy most is, az egyes kategóriák megjelenési sorrendje véletlenszerűen generált volt, nem tükrözte a megjelenési sorrend más kitöltők vagy a kutatók fontossági sorrendjét. Erről a megkérdezettek jelen alkalommal is tájékoztatást kaptak. Az alábbi ábra szemlélteti azt, hogy a 6554 fő hány százaléka jelölte meg az adott termékkategóriát.

Az egyes kategóriáknál meglehetősen kis különbségeket tapasztaltunk, a csökkenés mértéke meglehetősen egyenletes. Az előrehozott szezonjellegű ajánlatok szempontjából a három legjobbnak ítélt termékkategória a fogyasztók véleménye szerint a gyermekjátékok, az elektronikai eszközök és az ajándékutalványok kategóriája. De a karácsonyi dekorációk, a ruházat és téli kiegészítők kategóriája is belefért a TOP6-ba.

Az előrehozott szezonjellegű ajánlatok kapcsán végső konklúzió meghozatalára is kértük a megkérdezetteket. Azt kértük foglaljanak állást annak kapcsán, hogy minden tényezőt mérlegelve, összességében az előrehozott szezonjellegű ajánlatok megjelenése inkább pozitív vagy negatív hatással van-e a fogyasztói élményére. A válaszadók összességében véve az alábbi módon vélekedtek:

• 3% nagyon pozitív,
• 10,5% inkább pozitív,
• 22,8% semleges,
• 39,6% inkább negatív,
• 24,2% nagyon negatív módon vélekedik az előrehozott szezonjellegű ajánlatokról.

Következtetések és javaslatok

A kutatás eredményei egyértelműen jelzik, hogy az előrehozott szezonális ajánlatok, különösen a karácsonyi termékek idő előtti megjelenése, vegyes fogyasztói reakciókat válthatnak ki, melyekben a negatív visszajelzések dominálnak. A válaszadóknak mintegy 65-70%-a (71,6% az első kérdés kapcsán, de még a végső konklúzió kapcsán is 63,8% volt az arány) negatív véleményt fogalmazott meg, jelezve, hogy ezek az előrehozott szezonjellegű ajánlatok zavaróak és csökkentik az ünnep különlegességét.

A negatív attitűdök különösen erősek azok között, akik számára az ünnepek különösen erős személyes és érzelmi töltettel bírnak; ilyen esetekben az előrehozott ajánlatok az ünnep „különlegességének” csorbulását okozhatják.

Érdemes kiemelni, hogy az életkor növekedésével a pozitív attitűd aránya is emelkedik: az idősebb generációk gyakrabban fogadják kedvezően a korán érkező ünnepi ajánlatokat, mert ez lehetőséget ad számukra a fokozatos készülődésre és tervezésre. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek és jövedelműek szintén kedvezőbben viszonyulnak az előrehozott ajánlatokhoz, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkező, magasabb jövedelmű csoportokban erősebb a kritika ezzel szemben. Ez arra utal, hogy a társadalmi-demográfiai változók jelentős szerepet játszanak a szezonális marketingre adott reakciókban.

Javaslatok:

1. Az időzítés optimalizálása: Mivel a válaszadók többsége a november elejétől javasolja a szezonális termékek kihelyezését, a kereskedők számára előnyös lehet, ha inkább a szezon kezdete előtt, de nem túl korán jelenítik meg ezeket a termékeket, ezzel elkerülve a negatív visszajelzéseket.
2. Célcsoport-alapú szezonális kampányok: Figyelembe véve a demográfiai eltéréseket, érdemes lehet az előrehozott szezonális ajánlatokat elsősorban az idősebb és alacsonyabb jövedelmű fogyasztók számára célzott hirdetésekkel népszerűsíteni, akik fogékonyabbak az ilyen típusú ajánlatokra.
3. Kommunikáció az ünnepi élményről: Az ünnepi hangulat erősítése és a „siettető” érzés elkerülése érdekében olyan kommunikációs stratégiákat érdemes alkalmazni, amelyek hangsúlyozzák az ünnepre való ráhangolódás előnyeit, de kerülnek minden túlzott sürgetést.
4. További kutatás az optimális termékkategóriákra: Az eredmények alapján a fogyasztók pozitívan értékelik az olyan termékek korai elérhetőségét, mint a gyermekjátékok és elektronikai eszközök. E kategóriák esetében érdemes lehet az előrehozott ajánlatok időzítését és promócióját tovább finomítani, hogy még jobban illeszkedjenek a fogyasztói igényekhez.

Az ilyen irányú finomhangolás nemcsak a fogyasztói elégedettséget növelheti, hanem hosszú távon segítheti a márkák hűségépítését és a szezonális eladások eredményességének fokozását is. Kell-e irreálisan korán indítani az előrehozott szezonjellegű ajánlatokat? Fogékonyak-e a fogyasztók a kereskedők irreálisan elnyújtott szezonjellegű elképzeléseire? Vajon igaz-e az, hogy a legkorábban érkező madár kapja el a zsákmányt? A kutatás eredményei alapján kijelenthető, hogy semmiképpen sem szabad túlzásokba esniük a kereskedőknek, könnyen negatív attitűdöt válthat ki és nevetség tárgya lehet az így eljáró kereskedő. Számos piacon talán igaz lehet a mondás („The early bird catches the worm.”), de a magyar piac fogyasztói magatartása nem azonos az amerikai piac magatartásával.

*Szerző: dr. habil. Szűcs Róbert Sándor, egyetemi docens, Debreceni Egyetem