Eljött az új világ a magyarországi pénzváltásnál: ki fizeti meg a kormány új sarcát?

A kormány a nyári költségvetési kiigazításakor fontos adóemeléseket jelentett be, ennek része volt az általános tranzakciós illeték megemelése 0,3 százalékról 0,45 százalékra augusztus 1-jétől, és egy új, eddig nem létező adó bevezetése is:

október 1-jétől, azaz mától fizetendő a kiegészítő tranzakciós illeték, amely a pénzváltásra vonatkozik.

A jogszabály szerint ha egy ügylet a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmaz (ideértve a deviza swap-ügyleteket is), úgy ezt az ügyletet 0,45 százalékkal magasabb tranzakciós illetékfizetési kötelezettség terheli, 20 ezer forintos limit mellett.

Az augusztus 1-jétől érvényes általános illetékemelésből 85 milliárd forintot, a mától érvényes kiegészítő konverziós illetékből 7 milliárd forintot vár a kormány 2024-ben, 2025-ben pedig 30 milliárd forinttal számolnak a költségvetésben.

Érdemes megjegyezni, a valutaváltásra eddig is vonatkozott a tranzakciós illeték, amely az általános 0,45-ös szintre emelkedik, a konverziós illeték ezen felül értendő, tehát itt 0,9 százalék lehet a teljes illetékfizetési kötelezettség.

Hogyan háríthatják át a bankok az illetéket?

A lapunknak nyilatkozó piaci forrás úgy vélte, míg a lakossági oldalon a bankok a kiegészítő illetéket vagy annak egy részét kénytelenek lesznek lenyelni a versenypozíciójuk megtartása érdekében, vállalati oldalon a legtöbb pénzintézet esetében megtörténik a tételes áthárítás.

Forrásunk szerint már az általános tranzakciós illeték 0,3 százalékról 0,45 százalékra történt megemeléskor is megfigyelhető volt, hogy az ügyfelek elkezdték átvinni a tranzakciókat más országokba vagy olyan külföldi szolgáltatókhoz, ahol az illeték nem terheli a tranzakciókat.

A nagyobb devizaforgalmat bonyolító, külföldön is számlát vezető nemzetközi vállalatok például könnyebben megtehetik, hogy a devizaváltást külföldre viszik át. A korábbihoz hasonló elvándorlásra számíthatnak a hazai szolgáltatók a kiegészítő illeték élesedés után is.

Egy vállalati bankár forrás tovább pontosította a fentieket, szerinte alapvetően három módja lehet a kiegészítő tranzakciós illeték továbbhárításának:

• a kondíciós listákban díjakon keresztül: ilyen lépés megtétele csak elvétve fordult elő eddig a bankoknál, a többség mintha még a szabályok pontosítására vagy valamilyen lazításra várna, amit a Magyar Bankszövetségen keresztül talán el tud érni a szektor,
• a tömeges ügyfélkiszolgálásban (pl. interneten leadott megbízásokban) a spreadeken keresztül: ma még nem feltétlenül egy az egyben hárítják át a bankok így az új illetéket, de elkezdődött az árfolyamrés tágítása,
• az egyedi ügyfélkiszolgálásban (pl. telefonon leadott megbízásokban) továbbra is egyedileg meghatározott árfolyamot alkalmaznak a bankok, amiben akár esetleges is lehet az új adóteher figyelembe vétele.

Mint mondta, ma már biztos, hogy a treasury szolgáltatásokban lebonyolított devizaváltásokra is vonatkozik az illeték, bár sokáig abban bízott a piac, hogy ezekre nem terjed ki. Azt viszont még remélik a bankok, hogy sikerül egyértelműbbé és az adófizető szolgáltatók szempontjából könnyebbé tenni a szabályozást.

A valutaváltók is áthárítják

A valutaváltóknál kétféle gyakorlattal találkoztunk: az egyik ismert pénzváltónál még nem érvényesítették a díjakban az adóemelést, de tervezik, a másik helyen mától érvényesítették a 0,45%-os kiegészítő illetéket a pénzváltás díjában. Mindkét pénzváltó esetében külön felszámított díjban lépik ezt meg, azaz nem az árfolyamrés szélesedik ki. 

Ahol az illeték áthárításával egyelőre kivárnak, ott a NAV állásfoglalására várnak jelenleg. Náluk a következő napokban, hetekben jelenhet meg az új díj, ezt egyelőre még bizonytalanság övezi, emiatt szerintük minél előbb érdemes váltania az ügyfeleknek.

Furcsa helyzet – Ki fizeti meg?

A kiegészítő tranzakciós illeték a pénzváltásra vonatkozik, akár saját számlák között is. Tehát ha valaki saját forint- és devizaszámlái között vált devizát, például forintot euróra, akkor itt is ki kell fizetnie a banknak a 0,45 százalékos illetéket.

Az új illeték piaci forrásunk szerint furcsa helyzetet eredményez, amikor valaki másnak utalunk pénzt. Ugyanis előfordulhat, hogy a kiegészítő illetéket a befogadó oldalon kell megfizetni.

Ha valaki forintot küld egy eurós számlára, a forintot a fogadó fél oldalán váltják át euróra, ami illetékköteles lesz. Ha viszont a küldő fél először átváltja a küldendő összeget forintról euróra, és az eurót küldi egy eurós számlára, akkor a küldő fél szolgáltatójánál keletkezik az illetékfizetési kötelezettség. 

Középárfolyamon illetékmentesen?

Nagy Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium minisztere korábban azt ígérte, megvizsgálják, hogy ha a Revolut és a Wise „továbbra is középárfolyamon vált”, akkor nem kell a megemelt illetéket megfizetniük. Arra is tett utalást, hogy ez a szabály a lakossági ügyletek esetében jelenthet könyebbséget a szolgáltatóknak. Nyilván ez a szabály a hazai szolgáltatókra is vonatkozni fog, ha lesz egyáltalán ilyen, de egyelőre nem történt még ezzel kapcsolatos jogszabályi változás. Ez értelmezésünk szerint azt is jelenti, hogy a kiegészítő illetékfizetési kötelezettség a fintechekre is, és a középárfolyamon váltó hazai bankokra is vonatkozik.

A Nagy Márton által is nevesített Revolut és a Wise egy dinamikusan változó piaci átváltási árfolyamot használ a devizaváltáskor. A hazai bankok közül három vette fel nyíltan a kesztyűt a fintechekkel, és kezdett el banki középárfolyamon devizát váltani, ezek az OTP, az Erste és a Gránit.

Az említett hazai bankok velük versenyképes árazást alakítottak ki. Piaci forrásunk szerint lakossági oldalon a kiegészítő illeték áthárítása azért sem fog egy-az-egyben átmenni, mert a bankok versenyhelyzete nagyot romlana, ha így tennének.

A bankok elviekben dönthetnek úgy is, hogy az ügyfél szempontjából rosszabb devizaárfolyamon váltanak pénzt, kiszélesítik az árfolyamrésüket, ezzel kevésbé látványosan hajtják be az adó egy részét vagy egészét, mintha tételes díjat vezetnek be. Év végéig lakossági díjemelési moratórium van életben, ez a fajta rejtett díjemelés azonban radar alatt maradhat azoknál a szolgáltatóknál, akik nem középárfolyam közeli átváltást alkalmaztak eddig.

Nagy Márton egyébként nemrégiben találkozott a Revolut hazai vezetőjével, Léder Tamással, és közölte, hogy elvárják a Revoluttól, hogy átlátható, transzparens módon, a jogszabályokat betartva működjön, és maradéktalanul megfizesse a rá vonatkozó adókat.

A kiegészítő tranzakciós iletékről szóló kérdéseinkkel megkerestük az Nemzetgazdasági Minisztériumot és a Pénzügyminisztériumot is, választ eddig nem kaptunk. Amint megkapjuk válaszaikat, frissítjük cikkünket.