Rengeteg magyar kedvenc zöldsége, gyümölcse tűnhet el a piacokról: ami marad, arany áron lesz

Azt már 10 éve tudni lehet, hogy egyes klímakutatások azt jelzik előre, Magyarország az egyik legnagyobb vesztese lehet a klímaváltozásnak. Az elsivatagosodás itt ugyanis jelentős mértékű lehet. „Láttuk, hogy a klímaváltozás nem azt jelenti, hogy valami teljesen eltűnik, hanem azt, hogy hektikussá válnak a körülmények” – - mondta el korábban a Pénzcentrumnak adott interjújában Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. A szakemberrel anno arról beszélgetünk, lesz-e mit ennünk Magyarországon 30 év múlva.

Hollósi Dávid szerint nem vagyunk könnyű helyzetben, szerinte egyértelműen fajtaszerkezet-váltásra van szükség, agrártechnológiai felfogásváltásra, „és amit be tudunk zárni - ilyen az üvegházi termesztés, illetve az állattenyésztés bizonyos része -, azt be kell zárnunk, el kell választanunk az időjárástól” – nyomatékosított. A növénytermesztés időjárástól való elválasztása azonban elég drasztikus lépésnek hangzik, és nem is egyszerűen, de még inkább nem olcsón megvalósítható eljárás. Pedig lassan nem marad más a hazai gazdák számára.

Aszályok között

Az elmúlt években Magyarországon is egyre gyakrabban és intenzívebben tapasztalhatóak a hosszú és forró nyarak, amelyek komoly kihívásokat jelentenek a mezőgazdaság számára. Emlékezzünk a két évvel ezelőtti brutális forróságra, ami végig sepert Európán, de itt van a hetekkel ezelőtti tartósan 34-35 fok feletti hőmérséklet is.

Ezek önmagukban is mind sokatmondóak, ám a klímaváltozás hatására nemcsak a hőmérséklet emelkedik, hanem az időjárási minták is megváltoznak: egyre gyakoribbak a hosszú száraz időszakok, melyeket hirtelen, heves esőzések követnek. Ezek a változások különösen súlyosan érintik a zöldség- és gyümölcstermesztést, amelyek érzékenyek a vízhiányra és a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásokra.

Az aszályos időszakok miatt pedig a talajnedvesség drasztikusan csökken, ami jelentős mértékben csökkenti a terméshozamot. Ennek következtében a gyümölcsfák és zöldségnövények nem képesek megfelelően fejlődni, mivel a gyökereik nem jutnak elegendő vízhez. Ez nemcsak a termés mennyiségét, hanem annak minőségét is negatívan befolyásolja, így a gazdák gyakran kénytelenek kisebb és kevésbé piacképes terményeket betakarítani.

Az aszály és a klímaváltozás ilyen értelemben pedig nem csak a gazdákat érinti, hanem a végső fogyasztói árakat is jelentősen befolyásolhatja. A csökkent terméshozam és a megnövekedett termelési költségek miatt a zöldségek és gyümölcsök ára emelkedhet, ami közvetlenül hat a fogyasztók pénztárcájára is. Márpedig a magyar vásárlók pénztárcáját igencsak szűkre szabták az elmúlt évek inflációs viharai, amire a klímaváltozás rátesz még egy lapáttal.

A klímaváltozás globálisan és így Magyarországon is komoly kihívást jelent az agrártermelésnek, amelyhez világszerte igyekeznek alkalmazkodni a termelők és a mezőgazdaság innovációs cégei is. Keveset beszélünk viszont arról, hogy az alkalmazkodásnak vannak határai, de az adaptáció sem működik egy ponton túl. Bizonyos mennyiségű víz szükséges a tenyészidőszakban, enélkül nem lehetséges termelés

- emelte ki lapunk számára Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője, aki beszélt arról is, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a jövőben több ma még megművelt terület alkalmatlan lesz agrártermelésre Magyarországon. „Nem kizárt, hogy bizonyos térségekben idővel fel kell adni a mezőgazdaságot, mert olyan mostoha feltételek alakulnak ki, amelyek közepette már nem lehet termelni” – tette hozzá.

Mi lesz a magyar zöldségekkel, gyümölcsökkel?

„Kertészeti szempontból kielégítő időjárás utoljára a 2004-2005-ben volt” – mondta el a Pénzcentrum kérdésére Varga István, a FruitVeB szántóföldi zöldségtermesztéssel foglalkozó alelnöke. A szakember szerint a kedvezőtlen időjárási hatások mérsékelhetők talajművelési módszerváltással – például kevesebb szántással és a talaj kisebb mértékű bolygatásával –, technológiai változtatásokkal, öntözéssel és alaposan átgondolt termesztési tervvel. Rámutatott arra is, hogy a szélsőséges időjárás különösen érzékenyen érint egyes fajtákat, például a saláta- és bizonyos káposztaféléket. "Júliusban és augusztusban már most is szinte lehetetlen Magyarországon karfiolt és brokkolit termeszteni" - tette hozzá.

Megtudtuk azt is, hogy a 70-80 napos érési idejű zöldségek esetében a termelők tudatosan terveznek, ezért nem a legforróbb időszakra időzítik a termesztést. Ehelyett áthelyezik a termesztési időszakot, például a brokkolit többnyire már szeptemberben vetik, hogy októberre érjen be itthon. Azonban a 120-150 napos érési idejű zöldségeknél, mint a vöröshagyma, gyökérzöldségek és paprikafélék, ez már nehezebb megoldani, így ezeknél komolyabb problémákat okozhat a szélsőséges időjárás.

Ugyanígy a burgonya és a paradicsom különösen érzékeny a vízhiányra, mivel ezek a növények magas víztartalmúak. Az aszályos időszakokban a terméshozamuk drámaian csökkenhet, akár 30-40%-kal is. Ez nemcsak a gazdák bevételeit csökkenti, hanem az ellátási láncban is zavart okozhat, ami a végső fogyasztói árak emelkedéséhez vezethet. És bár mára a mezőgazdaság globális iparág, Új-Zélandról is lehet hagymát hozni, annak az ára azért nem biztos, hogy annyira kedvező lesz.

Egyes területeken a fajta- vagy akár a fajváltás lehet a megoldás. A kukorica termelésére ma már egyre inkább alkalmatlan néhány alföldi kistérség, ahol a nyári hőség és aszály rendre rossz terméseredményeket hoz. Ezeken a területeken például a szemes- és silócirok termelése lehet a megoldás, amely jobban bírja ezeket az extrémitásokat

- tette hozzá a témával kapcsolatban Braunmüller Lajos.

Van baj a gyümölcsöknél is

A zöldségekhez hasonlóan azonban sok gyümölcsnek sem tesz jót a rekkenő hőség, főleg nem, ha jó sokáig tart. Az alma- és cseresznyefák például különösen érzékenyek a hosszú száraz időszakokra. Az aszály nemcsak a termés mennyiségét, hanem annak minőségét is rontja, például kisebb gyümölcsök és alacsonyabb cukortartalom formájában. Ezen túlmenően, a hosszan tartó aszály akár a gyümölcsfák pusztulásához is vezethet, ami hosszú távú hatással van a termelésre.

Takács Ferenc, a FruitVeB gyümölcstermesztésért felelős alelnöke szerint például az almák esetében azokban az ültetvényekben, ahol nem tudnak megfelelően öntözni és árnyékolni, biztos a gyümölcsök méretének csökkenése, és a gyümölcsök felületének napégése is jelentős károkat okoz. Például az extrém meleg, az intenzív UV sugárzás és a vízhiány szövetelhaláshoz vezethet, aminek következtében a károsodott gyümölcs vagy lehullik, vagy beérik, de végül csak ipari feldolgozásra lesz alkalmas. Ez jelentős károkat okoz a gazdáknak.

Így például a megfelelő terméshozamot gyakorlatilag csak azok a gazdák képesek biztosítani, akik folyamatosan tudják öntözni és árnyékolni a fákat. Sőt, a gyümölcsök felületére is lehet úgynevezett fényvisszaverő anyagot juttatni, ami bevonatot képez a termésen, csökkentve ezzel a gyümölcs felületének hőmérsékletét. Ez utóbbi módszer olyan, mintha naptejjel vonnák be a gyümölcsöket.

Ám ahogy látjuk, az extrém időjárás miatt vagy kiesik a termék egy része vagy megmarad, de a magas technológia beruházás miatt az árak is nőni fognak, akárcsak az első esetben. A FruitVeB idei előrejelzése szerint például az almánál idén akár 10-20 százalékos kiesés is lehet. Úgyhogy idénre is drágulás várható. A KSH idevágó statisztikái szerint egyébként az alma kilós fogyasztói átlagára idén júniusban 571 forint volt, tavaly 529, 2022-ben viszont még csak 457 forint. Két év alatt a változás 25 százalékos.

A szőlő, a kajszi, a málna sincs biztonságban

A szőlő különleges eset, mivel a hőség és az aszály egyszerre lehet áldás és átok. Míg egyes szőlőfajták jobban tűrik a szárazságot és a meleg időjárást, ami koncentráltabb ízeket eredményezhet, a túlzott hőstressz és a vízhiány azonban csökkentheti a terméshozamot és károsíthatja a tőkéket. A szőlőtermesztőknek ezért egyensúlyt kell találniuk a vízellátásban, hogy optimalizálják a termés minőségét és mennyiségét.

Az elmúlt években egyre több kihívással néz szembe a kajszi termesztése is Magyarországon, A gyümölcs, amely régebben kiválóan illeszkedett a hazai adottságokhoz, ma már egyre kiszámíthatatlanabbul terem a klímaváltozás hatására. A frissen fogyasztott, valamint lekvárként, gyümölcsléként és pálinkaként is népszerű sárgabarack sebezhetőségét az idei tavasz is bizonyította

- emelte ki Braunmüller Lajos, hozzátette, a szokatlanul korai, enyhe időjárást követő menetrendszerű fagyok egyre több évben okoznak károkat az ültetvényekben, ez így volt idén is. Ez a bizonytalanság érezteti hatását a teljes termékpályán: a termelők a kiszámíthatatlanság és a csökkenő profit miatt egyre inkább felhagynak a kajszi termesztésével, ami a feldolgozóipar és a kereskedelem számára tervezési és beszerzési problémákat okoz.

Az állandósuló probléma miatt könnyen elképzelhető, hogy a kajszi nagy hagyományokra visszatekintő hazai termesztése és feldolgozása hamarosan a klímaváltozás áldozatává válik. Ám a klímaváltozásnak igazából máris vannak áldozatai: a valaha nagy mennyiségben termelt málna jelentős részben a száraz és forró nyarak miatt, részben pedig az állandósult munkaerőhiány miatt szinte teljesen kiszorul a hazai agrártermelésből

- számolt be Braunmüller Lajos.

Mit lehet tenni az aszály ellen? Mire készülhetünk?

Az aszály elleni hatékony védekezés és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése érdekében több átfogó intézkedésre van szükség. Először is, kiemelten fontos a vízgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése. Ide tartozik a tározók és víztározó-rendszerek modernizálása, amelyek lehetővé teszik a csapadékvíz hatékonyabb összegyűjtését és tárolását. Az öntözőrendszerek korszerűsítése, például a csepegtető öntözési technikák elterjesztése, szintén jelentős mértékben csökkentheti a vízfelhasználást és javíthatja a mezőgazdasági termelés hatékonyságát.

Ezzel párhuzamosan, a talajmegőrzési és talajvédelmi intézkedések kulcsfontosságúak. A talaj szerkezetének és víztartó képességének javítása érdekében előtérbe kell helyezni a talajtakarásos technikákat, a szerves anyagok visszaforgatását, valamint a mélyszántás és a talajművelés minimalizálását. Az agrárszektorban a diverzifikált növénytermesztési rendszerek és a szárazságtűrő növényfajták alkalmazása hosszú távon növeli a mezőgazdaság ellenállóképességét.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben azonban nem elég a helyi intézkedésekre koncentrálni. Nemzetközi szinten is szükség van a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítések fokozására, az üvegházhatású gázok kibocsátásának minimalizálására és az energiarendszerek fenntarthatóbbá tételére. De a jövőre való felkészülés érdekében szükség van a mezőgazdasági termelők és a helyi közösségek oktatására és támogatására is.

Összességében, az éghajlatváltozás és az aszály elleni hatékony védekezés csak integrált megközelítéssel és széleskörű együttműködéssel valósítható meg. A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok elterjesztése és a környezeti terhelés csökkentése érdekében globális és lokális szinten is összehangolt erőfeszítésekre van szükség. Ugyanakkor a szakértők szerint ebben a harcban jelenleg nem állunk a legjobban.