Szavaztak az éttermi és futár-borravalókról: tényleg így illik jattolni 2024 nyarán Magyarországon?

A borravaló kérdése mindig aktuális volt Magyarországon, hiszen a szokásokat nagyban befolyásolhatja az aktuális életszínvonal, az intézményi struktúra vagy épp az ehhez köthető adózási rendszer. Legrissebb Kossuth-rádiós interjújában Orbán Viktor ez utóbbihoz kapcsolódóan jelentett be változásokat. A kormányfő az elmúlt hetekben az Egyesült Államokban járt, ahol megtetszett neki az adómentes borravaló intézménye, a Kossuth-rádióban pedig bejelentette: tervezik, hogy ezt hazánkban is bevezetik. Igaz, ehhez Nagy Márton miniszternek is volt 1-2 szava, aki szerint a jogszabályi környezet miatt jelenleg nem reális, hogy egyhamar bevezetik ezt Magyarországon.

Mielőtt azonban belemennénk, hogyan alakulnak át az új intézkedés kapcsán a borravalózási szokások, ebben a cikkben a jelenlegi rendszert szeretnénk bemutatni, közzétéve többek között a Pénzcentrum legutóbbi szavazásának eredményeit.

Egy korábbi cikkünkből már kiderült, a 18-65 éves magyar internetezők 75 százaléka jár el valamilyen gyakorisággal különböző vendéglátóhelyekre, ezek közül az éttermek, a cukrászdák és a kávézók a legnépszerűbbek. A Pénzcentrum hetente jelentkező vlogja, a CashTag is foglalkozott a témával, akkor igyekeztük árnyalni a képet és mindkét felet, azaz a vendéget és a vendéglátóst egyaránt megszólaltatni, hogy tényleg megtudjuk: pontosan mit is gondol erről a magyar lakosság.

Mostani szavazásunkban igyekeztünk a cikk elején is felvetett speciális tényezőkre fókuszálni ahelyett, hogy szimplán feltettük volna a kérdést: ki az, aki támogatja a borravaló intézményét és ki az, aki nem. Ezért a mostani kérdéssor amellett, hogy boncolgatja a jattolás mértékét, arra is kitér, mekkora szerepet játszik benne a szerviz vagy szállítási díj.

Bár a korábbi cikkekben külön foglalkoztunk azzal is, hogy a futárokat vagy az éttermi dolgozókat részesítjük inkább előnyben, eddigi felméréseink azt mutatják, a borravaló adását egyértelműen a szolgáltatással való elégedettség motiválja Magyarországon. Abban az esetben, ha nem számolnak fel szervizdíjat, a többség 5-10%-nak megfelelő plusz pénzzel látja el a szolgáltatót.

Akinek esetleg ismeretlen lenne a fogalom, a szervizdíj a vendéglátóhely egy jogszabályban meghatározott bevételi típusa, melyet kizárólag a dolgozók bérére fordíthat. Ennek mértékét a vendéglátóhely szabadon határozhatja meg, azonban azt köteles feltüntetni az étlapon és egyéb tájékoztatási felületeken. A szervizdíj megfizetése nem opcionális, a fogyasztónak azt meg kell fizetnie - ezzel szemben a borravaló mindig választás és nagylelkűség, na meg persze anyagi helyzet kérdése.

A válaszokból jól látszik, hogy jelentősen megoszlanak a vélemények a borravalóval kapcsolatban:

A válaszadók 6,35%-a egyáltalán nem szokott borravalót adni, míg majdnem 32%-uk úgy gondolja, hogy ha már van szervizdíj vagy szállítási díj, akkor nincs is szükség további borravalóra. A válaszolók 12,8%-a a visszajáróból származó aprót, azaz maximum párszáz forintot ad, ami inkább a kisebb összegű borravaló kategóriájába tartozik. 31,2% az étteremben, vagy a futárnak a számla végösszegének 5-10%-át szokta borravalóként adni, ez tehát a valamennyi borravalót adók közül messze a legnépszerűbb kategória.

Ami meglepő, hogy a válaszadók még mindig jelentős része, 15,56%-a ennél is nagyvonalúbb, 10-15%-os borravalót hagy. Ennél sokkal kevésbé meglepő módon már csupán 1,8% az, aki ennél is többet, azaz 15-20%-ot hajlandó fizetni. Ennél magasabb összeget 0,37% az adott iparágban dolgozók plusz juttatására.

Érdekes módon egyébként az Egyesült Államokban az ennél is nagyobb, 20-25%-os borravaló általános elávárásként jelentkezik a munkavállalók körében. Ezek az adatok jól mutatják, hogy a borravaló kérdése mennyire változó és szubjektív lehet, és mennyire különböző módon értékelik az emberek a szolgáltatások színvonalát és az azzal járó jutalmazást kultúrától, szolgáltatástól, anyagi helyzettől függően.