Nincs mese, így sarcolják meg a büfések a magyar vásárlókat: elképesztő, mennyi pénzt zsebelnek be

Magyarországon 2023 januárjában tetőzött az infláció mértke, akkor ugyanis az előző év azonos időszakához viszonyítva 25,7 százalékos az áremelkedés mértéke. Ez persze csak az átlagos érték volt, ekkoriban bőven voltak olyan, főleg élelmiszerek, amiknek az átlagos árváltozása meghaladta a 100 százalékot, azaz kétszer annyiba került 2023 elején, mint 2022 elején. A tavalyi év inflációs pokla az év végére azért csillapodott, és decemberben éves alapon már „csak” 5,5 százalékos volt az átlagos áremelkedés mértéke.

Érdemes persze mindig megjegyezni a hazai inflációval kapcsolatban, hogy a 2023-as zuhanások nagyrész a bázishatásnak voltak köszönhetőek. Egyszerűen már 2022-ben annyira megdrágult minden, hogy ahhoz képest minden érdemi, kisebb de még mindig drágulás, jelentős csökkenést hozott a fogyasztóiár-index éves alapú vizsgálatakor.

A 2023-as év, bár nehezen, de mostanra a vásárlók mögött van, mégis vannak azért érdekességek az elmúlt esztendővel kapcsolatban. Ezeket a KSH legfrissebb, átfogó kiadványában ismerteti is. Ezek közül válogattuk ki a legmeghökkentőbb, legtöbbeket érintő jelenségeket, amik a leginkább bemutatják, milyen is volt valójában ez a viharvert 2023-as év.

Elszálltak az árak, de nagyon is

Miközben 2023-ban a fogyasztóiár-index változása összesen 17,6 százalékos volt, addig az élelmiszerek árváltozása 25,9 százalékos volt, de a háztartási energia ára is átlagosan 22,1 százalékponttal nőtt. Ugyancsak az átlag felett végeztek az egyéb cikkek, üzemanyagok is 18,6 százalékpontos emelkedéssel.

Az adatokból láthatjuk azt is, hogy a csúcsdráguló élelmiszerek közül leginkább az édesipari lisztesáru drágult meg leginkább, 2023-ban összesen majd 38 százalékkal. De a kenyér, a húskonzerv és a tejtermékek (sajt nélkül) is több mint 35 (!) százalékos dráguláson mentek át a tavalyi évben. Sőt, a top10-be bekerül további élelmiszerek ár is több mint 30 százalékkal emelkedett. Itt említhetjük a burgonyát, a fűszereket, a gyümölcs-, zöldségleveket, a cukrot, a vajat/vajkrémet, a büféárukat (!), a sertészsiradékot és a bolti kávét is.

Sokat elmond az új kiadvány arról is, mi történt az árstop kivezetése után a boltokban az árakkal. A statisztikai hivatal ugyanis vizsgálta, a hatósági árszabályozás által érintett élelmiszerek egyhavi árváltozását az intézkedések kivezetésekor (előző hónaphoz viszonyított árváltozás 2023. augusztusban). Ebből kiderült például, hogy a

• kristálycukor ára nem kevesebb, mint 69,9 százalékkal ugrott meg
• a sertéscombé 15,7 százalékkal,
• a csirkemellfiléé 14,7 százalékkal,
• a 2,8 százalékos UHT-tejé 6,3 százalékkal, míg
• a napraforgó-étolajé 1,7 százalékkal.
• Eközben a burgonya 4,5, a tojás 9,5, a búzafinomliszt pedig 13,2 százalékkal olcsóbb lett.

Összefoglalójában a KSH azt írja, hogy a hatósági árszabályozás megszüntetése közvetlenül 0,7 százalékponttal növelte az élelmiszerek egyhavi árváltozását, a teljes fogyasztóiár-indexre pedig +0,2 százalékpontos hatása volt.

Nem csak az élelmiszerek drágultak meg jócskán

Bár a legnagyobb vizsgált csoportok közül 2023-ban a tartós fogyasztási cikkek körében volt a legalacsonyabb, 5,6%-os az áremelkedés, azért itt is akadtak jelentős emelkedések. Arról nem is beszélve, hogy míg egy liszt vagy egy cukor pár száz forintos tétel, egy tartós fogyasztási cikk ára sok tízezer forinttól több száz ezer forintig is terjedhet, így ezek esetében egy 9-10 százalékos emelkedés nagyon is jelentős. Olyannyira, hogy az elmúlt évek válságos időszaka komolyan rá is nyomta a bélyegét erre a piacra, a magyaroknak elfogyott a pénzük, és ilyen jellegű termékek bevásárlása helyett, inkább félretették azt, amilyük még maradt.

Akárhogy is, „a kisebb mértékű drágulás többek között a piaci kockázatok mérséklődésének köszönhető, a forint árfolyama a 2022. végi szinthez képest erősödött, az energiaárak stabilizálódtak. A kereslet csökkenése és a válság következtében a háztartások fogyasztói szokásainak valószínűsíthető átalakulása szintén mérsékelhette a tartós fogyasztási cikkek áremelkedési ütemét” – írja a KSH, utalva ők is a meredeken zuhanó vásárlói keresletre.

Az adatokból láthatjuk, hogy a tartós fogyasztási cikkek közül leginkább a konyha- és egyéb bútorok drágultak meg, majd 14 százalékkal. Ezen felül 12 százaléknál nagyobb mértékben lettek drágábbak az új személygépjárművek, a porszívók/klímaberendezések, az ékszerek, de a fűtő- és főzőberendezések is. Láthatjuk, hogyha például az új autókat nézzük, hiába az „enyhébb” drágulás, súlyos milliókról beszélhetünk.

10 százalék feletti átlagos mértékben drágultak a motorkerékpárok, és 10 százalékkal a szobabútorok, de 9 százalék feletti áremelkedésen mentek keresztül a mosó-, mosogatógépek és a kerékpárok is. Ehhez képest alig drágultak a számítógépek, fényképezőgépek, illetve az audio-, videókészülékek. Miközben a televíziók átlagosan 1,7, míg a használt autók 3,7 százalékkal olcsóbbak is lettek.

A szolgáltatások árai is kilőttek

A KSH vizsgálta az egyes munkaigényes szolgáltatások árváltozását (az előző év azonos hónapjához képest) is, ebből kiderült, hogy éves szinten a szolgáltatások inflációja 1999 óta nem tapasztalt szintre emelkedett 2023-ban: az árak növekedési üteme az év első hét hónapjában gyorsult, miközben a többi fogyasztási főcsoport esetében lassult az infláció.

„A drágulás éves mértéke (13,2%) mérsékeltebb volt a teljes fogyasztói kosár áremelkedéséhez képest, de többek között a nagyobb élőmunkaigényű szolgáltatáscsoportokban az átlagot jelentősen meghaladó árdinamika volt tapasztalható” – írja a KSH, majd megjegyzik, hogy ennek hátterében meghatározóan a – korábbi évek munkaerőpiacát is jellemző – szakképzett munkaerő hiánya, valamint az ebből és az általános inflációs környezet által generált megnövekedett bérigény állt.

Az adatokból jól látszik például, hogy 2023 májusában például 2022 májusához képest 26,2 százalékkal került többe a háztartási berendezések javítása. De a lakásjavítás, karbantartás is 26,1 százalékkal drágább volt 2023 februárjában, mint egy évvel korábban. Ugyanígy 2023 januárjában 24,2 százalékkal drágább volt a járműjavítás, -karbantartás, mint 2022 elején. De csúcspontján (2023 május) a testápolási szolgáltatások is 19,6 százalékkal drágábbak voltak, mint az azt megelőző év azonos időszakában.

Luxus lett a házon kívüli étkezés is

Az összesített adatokból látjuk azt is, hogy „2023-ban a vendéglátással, étkeztetéssel kapcsolatos szolgáltatások árait magasabb növekedési ütem jellemezte, mint a korábbi években. Az élelmiszerek és az energia drágulása, illetve ennek következtében az üzemeltetéssel összefüggő rezsiköltségek drasztikus emelkedése, továbbá az általános inflációs környezet által generált megnövekedett bérigény miatti többletköltségeket a vendéglátók beépítették áraikba” – írja a KSH. Ez pedig elég látványos számokhoz vezetett.

A különösen magas kiugrás leginkább a büféáruknál látszik leginkább. Itt az árnövekedések mértéke ugyanis brutális volt. Gyakorlatilag 2022 decemberétől 2023 áprilisig minden egyes hónapban 40 (!) százalékkal magasabb voltak az árak, az azt megelőző év azonos hónapjaihoz képest. Ez ráadásul a tavalyi év nyarára is csak 30 (!) százalékig mérséklődött éves alapon úgy, hogy egyébként már a 2022-es nyári büféárak is több mint 25 százalékkal magasabbak voltak a 2021-esekhez képest.

Igencsak kilőtt tavaly a munkahelyi előfizetéses étkezések ára is, amitől azért jócskán nem, de elmaradt az éttermi étkezés áremelkedési üteme. Ami persze így is rendkívül magas, 2023 márciusában például 30,5 százalékkal több volt, mint 2022 márciusában. 2023 év végére persze ezeknél a szolgáltatásoknál is mérséklődött az áremelkedés, ám az év végén még mindig több mint 10 százalékkal magasabbak voltak az árak 2022 év végéhez képest, amikor is az emelkedések már a 30-40 százalékot (!) nyaldosták 2021-hez képest.